20/05/2022
Hashimoto-thyreoiditis (a pajzsmirigy autoimmun gyulladása) valóban gyógyíthatatlan betegség? 🔥
Korunk egyik leggyakoribb autoimmun betegsége a Hashimoto-thyreoiditis. A közhiedelemmel ellentétben nem a pajzsmirigy direkt megbetegedése, hanem elsősorban az immunrendszer hibás működése a kiváltó oka, a pajzsmirigy valójában ennek a kórfolyamatnak az áldozata. A betegség lefolyása során az immunrendszer tévesen megtámadja a pajzsmirigy szöveteit, aminek következtében az begyullad, de ez a gyulladás nehezen észrevehető, mert rendszerint nem jár fájdalommal.
Idővel a gyulladás krónikussá válik és a betegség eredményeképpen a pajzsmirigy szövetállománya olyan mértékben elpusztul, hogy már képtelen lesz ellátni a funkcióját és kialakul a pajzsmirigy alulműködés, ami viszont már erős tüneteket produkál. Mire ide eljut az érintett, akár több év vagy évtized is eltelhet, viszont addigra visszafordíthatatlan sorvadás következhet be a pajzsmirigy szövetállományában. (1)
Sajnos a Hashimoto-thyreoiditis emiatt a primer (elsődleges) pajzsmirigy-alulműködés leggyakoribb kiváltó oka. Az európai lakosság 1-2%-át érinti, 6-8% szubklinikai tüneteket mutat (látens hypothyreosis). Egy amerikai felmérés a lakosság 10%-ánál emelkedett antitestszintet talált, 5%-ánál látens (szubklinikai) pajzsmirigy-alulműködést, 0,3%-ánál tényleges betegséget (alulműködést klinikai tünetekkel). (2)
Európai tanulmányok körülbelül hasonló előfordulást mutatnak. Nők gyakrabban betegszenek meg, mint férfiak (kb. 8-10:1 arányban). Ez nagyjából az jelenti, hogy minden 10. ember érintett valamilyen formában ezzel a betegséggel. (3,4)
Ha valaki megkap egy ilyen diagnózist az orvosától igencsak elkeseredhet, mert a konvencionális orvoslás mai állasa szerint a betegség gyógyíthatatlan. Az akadémiai protokoll nagyjából kimerül abban, hogy ha a pajzsmirigy szövetállománya olyan mértékben elpusztult már az autoimmun folyamat során, hogy már nem tudja ellátni a feladatát, azaz kialakul először a szubklinikai, majd a manifeszt hypothyreosis, azaz a pajzsmirigy alulműködés, akkor szintetikusan előállított pajzsmirigy hormont tartalmazó gyógyszerrel kezelik a tüneteket. Szóval várnak addig, amikor már a gyógyszeres beavatkozás elkerülhetetlen.
A betegség a nevét Hasimoto Hakaru (1881–1934) japán orvosról kapta, aki 1912-ben először írta le ezt a kórállapotot. Tehát egy igen elterjedt és gyógyíthatatlannak minősített betegségről van szó, ami Magyarországon is nagyon sok embernek megkeseríti az életét. Ugyanis számos esetben hiába van már gyógyszeres kezelés alatt a páciens, a tünetek nagy része úgy is fennmarad.
Aki tapasztalta már, hogy milyen állapot az, amikor a pajzsmirigy hormonok nem tudják sejt szinten kifejteni a hatásukat, azok tudhatják, hogy nem sok túlzással maga a pokol. Krónikus fáradtság, agyi köd, dekoncentráltság, fázékonyság, bőrszárazság, haj- és szemöldökszőrzet hullás, elhízás, libidócsökkenés, meddőség vagy impotencia, alvászavarok, emésztési problémák, sejt szintű alultápláltság, depresszió, hogy a pajzsmirigy alulműködés tünetei közül csak párat említsek. Mivel a pajzsmirigy hormonok minden sejtünkre hatással vannak és főként a sejtek energiatermelését biztosító mitokondriumok működését serkentik, ezért hiányukban az egész test működése hanyatlik. (5,6)
Tényleg nincs más megoldás a Hashimotoval érintett embereknek, mint ide eljutni és életük végéig gyógyszert szedni, amivel már soha nem fogják tudni elérni az az életminőséget, mint korábban?
A funkcionális medicina megközelítése abban tér el a konvencionális orvoslástól, hogy nem csupán a tüneteket kezeli, hanem holisztikus szemlélettel az embert, mint test, lélek, szellem összetett komplexét vizsgálja, figyelembe véve a genetikai faktorokat, az életmód tényezőket és az ok-okozati összefüggéseket feltárva egészen lemegy a betegségeket kiváltó problémák gyökeréig, amit igyekszik a lehető legtermészetesebb eszközökkel megoldani minden szinten.
Nézzük most meg egy ilyen nézőpontból, hogy a Hashimoto-thyreoiditis hátterében milyen kiváltó tényezők lehetnek és azok megszüntetésével esetleg mégis gyógyítható-e ez a gyógyíthatatlan kikiáltott betegség. Fontos még egyszer kihangsúlyozni, hogy ez a betegség elsősorban az immunrendszer rendellenes működéséből fakad, tehát minden olyan tényező, ami az immunrendszert képes megzavarni, befolyással lehet az autoimmun folyamat kialakulására.
Lehetséges ok-okozati tényezők a Hashimoto-thyreoiditis hátterében funkcionális megközelítéssel:
1. Genetika
2. Túlzottan áteresztő bélszindróma
3. Vírusfertőzés
4. Mellékvese stressz
5. Gyulladás
6. Cukoranyagcserezavar
7. Jódhiány
8. Szelénhiány
9. D-vitamin hiány
10. Ösztrogéndominancia
11. Metilációs egyensúlytalanság
12. Nehézfém terheltség
13. Candida fertőzés
14. Mikrobiom egyensúlytalanság
15. Lelki háttér
Láthatjuk, hogy holisztikus nézőpontot igényel ennek a betegségnek a megoldása, hiszen igen komplex és sokszínű az azt kiváltó okok tárháza. Jellemzően több kiváltó tényező együttes jelenléte hozza létre a Hashimoto-t, mint krónikus limfocitás (az immunrendszer katonái, a fehérvérsejtek egyik fajtája, ami ebben a betegségben megszaporodik) pajzsmirigy gyulladást.
Nézzük meg egyenként ezeket a lehetséges kiváltó tényezőket a teljesség igénye nélkül. A következő hetekben, minden okot egy-egy cikkben kívánok kifejteni. Az első a genetika.
Folytatás következik… 🤓
Szántai Zsolt
BodyWakes alapító
Egészségügyi Life Coach
Holisztikus és funkcionális táplálkozási szakértő
Fitnesz szakember
Hivatkozások:
(1) Caturegli P, De Remigis A, Rose NR. (2014. April-May). „Hashimoto thyroiditis: clinical and diagnostic criteria.” Autoimmun Rev. 13, 391-7. o.
(2) Hollowell, J.G. et al. (2002): Serum TSH, T(4), and thyroid antibodies in the United States population (1988 to 1994): National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES III). J Clin Endocrinol Metab 87: 489-499.
(3) Valeix P. et al. (2004): Thyroid hormone levels and thyroid dysfunction of French adults participating in the SU.VI.MAX study. Ann Endocrinol (Paris) 65 :477-486.
(4) Parle J.V. et al. (1991): Prevalence and follow-up of abnormal thyrotrophin (TSH) concentrations in the elderly in the United Kingdom. Clin Endocrinol (Oxford) 34 :77-83.
(5) Hashimoto, H. (1912): Zur Kenntnis der lymphomatösen Veränderung der Schilddrüse (Struma lymphomatosa). Archiv für klinische Chirurgie, Berlin 97: 219-248.
(6) Az orvosi élettan tankönyve - Fonyó Attila 2011. - A pajzsmirigyhormonok hatásai 673. o.
