Csillagszem Fejlesztőház

Csillagszem Fejlesztőház Kovács Zsuzsa - Fejlesztő pedagógus, Alapozó terapeuta, Homloklebeny tréner, Reflex mentor - szenzomotoros fejlesztő (Sarlós módszer)

Ezen lehet segíteni a Sarlós programmal 📣
19/01/2026

Ezen lehet segíteni a Sarlós programmal 📣

💧 A bepisilés nem nevelési kudarc – hanem éretlen idegrendszeri együttműködés

Fontos az elején kimondani:
bepisilés, elhúzódó szobatisztasági problémák és vizelettartási nehézség esetén első lépés mindig az orvosi okok kizárása (pl. húgyúti fertőzés, anatómiai eltérés, neurológiai vagy egyéb szervi tényezők).

Ha ezek nem állnak fenn, akkor egy nagyon lényeges váltás következik a gondolkodásban:
👉 nem a nevelés, nem a kötődés, és nem a szülő „hibája” kerül fókuszba, hanem a gyermek idegrendszerének működése.

A vizelettartás ugyanis nem pusztán tanult viselkedés.
Ahhoz, hogy egy gyermek időben eljusson a WC-re, a hólyagból érkező belső jelnek (interocepció) el kell jutnia az idegrendszerhez, majd megfelelő prioritást kell kapnia azaz észre kell venni és tudatosulnia kell.

🔹 Nappal ez gyakran azért nem történik meg, mert a gyermek erősen egy tevékenységre fókuszál. Ilyenkor a belső testi jel nem jut át a szenzoros kapun, nem válik „elég fontossá” a figyelmi rendszer számára.

🔹 Éjszaka pedig a vizelési ingernek fel kell ébresztenie a gyermeket. Ha az alvás túl mély, az ébreszthetőség alacsony, vagy az autonóm idegrendszeri szabályozás éretlenebb, az inger nem vált ki ébredést, és a bepisilés bekövetkezhet.

Egy friss esettanulmányban interoceptív és szenzoros integrációs tréning hatására jelentősen javult a nappali vizelettartás, miközben az éjszakai bepisilés fennmaradt. Ez remekül mutatja számunkra:
👉 nem ugyanazon idegrendszeri szinten zajlik a nappali és az éjszakai kontroll, és egyik sem „nevelhető csak úgy ki a gyermekből”.

Fontos szempontok, amelyeket érdemes megfigyelni (és szükség esetén kivizsgálni):

🔹 Az éjszakai bepisilés esetén kulcskérdés, hogy a gyermek fel tud-e ébredni a belső ingerre. Több kutatás szerint az alacsony ébreszthetőség (arousal) önmagában is rizikótényező lehet.

🔹 Az alvás alatti légzésminőség is szerepet játszhat:
szájjal alvás, horkolás, nyugtalan alvás vagy gyakori mikroébredések esetén az idegrendszeri szabályozás és az ingerre adott válasz sérülhet.

🔹 Nappal érdemes figyelni arra, hogy a gyermek intenzív figyelmi állapotban (játék, képernyő, elmélyült tevékenység) mennyire érzékeli a testjelzéseit – mert ha a belső inger nem jut át a figyelmi szűrőkön, a „szólj előbb” nem működik.

Ezek az összefüggések nem nevelési hiányosságokra utalnak, hanem arra, hogy érdemes az idegrendszeri működést, az alvást, a légzést és az interoceptív érzékelést együtt értelmezni.
A cél ilyenkor nem a hibáztatás, hanem annak megértése, mi segíti vagy gátolja az inger feldolgozását.

Szerintetek lehet iskolaérett az a gyerek, aki még bepisil éjszaka?



Felhasznált irodalom:
Ma, L., Zhang, Y., Yao, S., He, S., & Li, J. (2025).
Sensory integration combined with interoceptive interventions for functional urinary incontinence in children: A case report.
Frontiers in Rehabilitation Sciences, 6.
https://doi.org/10.3389/fresc.2025.1599599

❗️10 HASZNOS GYAKORLATI SEGÍTSÉGLISTA PDA - s gyerek SZÜLEINEK❗️PDA= Pathological Demand Avoidance / Kóros elvárás elker...
16/01/2026

❗️10 HASZNOS GYAKORLATI SEGÍTSÉGLISTA PDA - s gyerek SZÜLEINEK❗️PDA= Pathological Demand Avoidance / Kóros elvárás elkerülés

Hogyan segítsük a PDA-s gyermeket – és közben magunkat is?

A PDA-s gyermek nem rossz, nem manipulatív és nem neveletlen.
Ő egy szorongó idegrendszerrel működő gyermek, aki az elvárásokat fenyegetésként éli meg. A cél nem az engedelmesség, hanem a biztonságérzet.

1️⃣ VEDD LE AZ „ELVÁRÁS-NYOMÁST”

🔻 Amit érdemes kerülni:
• „Most AZONNAL…”
• „Márpedig ezt meg kell csinálni”
• Időnyomás, ultimátumok

✅ Ami segít:
• „Lehet, hogy most nehéz…”
• „Majd meglátjuk, mikor állsz készen”
• „Van rá időnk”

👉 Minél kevesebb a nyomás, annál több az együttműködés.



2️⃣ NE UTASÍTS – KÍNÁLJ FEL LEHETŐSÉGEKET

❌ „Öltözz fel!”
✅ „Vajon először a pólót vagy a nadrágot szeretnéd?”

❌ „Írd meg a leckét!”
✅ „Szerinted melyikkel lenne a legkönnyebb kezdeni?”

👉 A választás kontrollélményt ad, ez csökkenti a szorongást.



3️⃣ HASZNÁLD A „KERÜLŐ UTAT”

A PDA-s gyerekek nem az egyenes utat bírják.

Hasznos eszközök:
• humor
• szerepjáték („Mit csinálna most egy titkos ügynök?”)
• játékos kihívások
• „véletlen” ötletek

👉 A játék megkerüli a szorongást.



4️⃣ KAPCSOLÓDÁS ELŐBB – FELADAT KÉSŐBB

Ha a gyermek feszült:
❌ ne taníts
❌ ne magyarázz
❌ ne követelj

✅ csatlakozz
• ülj mellé
• beszélgess másról
• tükrözd az érzéseit

Kapcsolódás nélkül nincs tanulás.



5️⃣ A DÜHKITÖRÉS NEM NEVELÉSI PROBLÉMA

Dühroham = idegrendszeri túlterhelés

Ilyenkor:
• ne érvelj
• ne büntess
• ne magyarázz

✔️ Legyél csendes, biztonságos jelenlét
✔️ Kevesebb szó, több nyugalom

👉 Utólag lehet megbeszélni – nem közben.



6️⃣ ENGEDD A „NEMET” – PARADOX MÓDON SEGÍT

A PDA-s gyermeknek szüksége van arra az érzésre, hogy nemet mondhat.

Példák:
• „Most nem szeretnéd – rendben.”
• „Lehet, hogy később másképp érzed.”

❗️Amikor szabad nemet mondani, gyakran megjelenik az igen.❗️



7️⃣ NE HASONLÍTSD MÁSHOZ

❌ „Más gyerek ezt megcsinálja”
❌ „A testvérednek megy”

✅ „Látom, neked ez most nehezebb”
✅ „Másképp működsz – és ez rendben van”

👉 Az összehasonlítás fokozza a szégyent és a szorongást.



8️⃣ TERVEZZ „PUHA” NAPRENDET

A túl merev struktúra összeroppantja a PDA-s gyereket.

✔️ Legyenek:
• rugalmas időkeretek
• „A vagy B” opciók
• szabad mozgástér

📌 A kiszámíthatóság nem egyenlő a merevséggel.



9️⃣ FIGYELD A KIMERÜLÉST – NEM LUSTASÁG

A PDA-s gyerek:
• gyorsabban elfárad
• sokat „ellenáll”
• látszólag nem csinál semmit

👉 Ez idegrendszeri túlterhelés, nem akaratgyengeség.



🔟 A SZÜLŐ NINCS EGYEDÜL

💚 Amit tehetsz:
• kérj támogatást
• csökkentsd a külső elvárásokat
• merj máshogy nevelni

👉 A PDA nem nevelési kudarc – hanem idegrendszeri sajátosság.



🌱 ZÁRÓ GONDOLAT

A PDA-s gyermek nem irányítani akar, hanem túlélni.
Ha csökkented a nyomást, nő a bizalom –
és a bizalom hozza meg az együttműködést.😊

Regresszió - alapozó és reflex tornánál is lehetséges…
15/01/2026

Regresszió - alapozó és reflex tornánál is lehetséges…

‼️Fontos‼️megemlíteni, hogy az Alapozó Terápia egyik legnagyobb erőssége, ami egyben a legnagyobb nehézsége is…ez pedig a regresszió.
A regresszió egy olyan időszak, amelyben a gyermek újraéli azt a fejlődési szakaszt, amely kimaradt vagy amelyet csak részben élt át. A regresszió nehéz a gyermeknek, hiszen egy korábbi életszakasz érzéseit és jelenségeit kell feldolgoznia, valamint a szülőnek is, hiszen gyakran jár, a gyermek életkorára nem jellemző viselkedésformákkal.
Ki kell hangsúlyozni, hogy a regresszió egy átmeneti fejlődési szakasz, minden mozgásterpiával együtt járó jelenség.
A szülő és a terapeuta is a legjobban úgy tudja segíteni ezekben az időszakokban a gyermeket, ha vár és a normál korlátokat meghagyva támogatja őt.

Tünetek lehetnek:
- ujjszopás, körömrágás
- nyafogás, hiszti, dührohamok, sírás
- anyához való ragaszkodás
- “kicsi akarok maradni", "vegyél fel"
- dac
- nyugtalanság, figyelemzavar

Mikor és hányszor várható?❓
Nagy az egyéni eltérés.
- kb. 2-6 hétig tart
- 1. regresszió kb. 1-2 hónap után jelentkezik
- 2. regresszió kb. 6 hónap után jelentkezik, ez azonban már kevésbé hosszú és kevésbé mély.

́ ́pia ́sfejlődés ́sfejlesztés ̋dés ̋ ̋r

Egyre több gyerek érkezik hozzàm vizsgálatra, akinek PDA diagnózisa van. Mi az a PDA, és milyen tünetekben jelentkezik a...
14/01/2026

Egyre több gyerek érkezik hozzàm vizsgálatra, akinek PDA diagnózisa van. Mi az a PDA, és milyen tünetekben jelentkezik a gyerekeknél?

Pathological Demand Avoidance = kóros elvárás-elkerülés.
Az autizmus spektrumzavarhoz köthető, szorongás által vezérelt viselkedés, ahol a személy extrém módon kerüli a mindennapi elvárásokat (akár a legkisebb kéréseket is). Jellemző lehet a hangulatingadozás, az impulzivitás, és a társadalmi elszigetelődés.

A PDA hátterében nem dac vagy neveletlenség àll, hanem erős szorongás, amelyet a gyermek az irányítás elvesztéseként él meg.

Hogyan jelenik meg a PDA a gyerekeknél?

A PDA-s gyerekek viselkedése gyakran ellentmondásos és félreérthető lehet, mert jó verbális készségekkel, kreativitással és társas érdeklődéssel is rendelkezhetnek, miközben a mindennapi együttműködés rendkívül nehéz számukra.

Gyakori tünetek és jellemzők

1. Extrém elváráskerülés
• Heves ellenállás a kérésekkel, szabályokkal szemben
• A legegyszerűbb tevékenységek (öltözés, fogmosás) is konfliktust válthatnak ki

2. Szorongásvezérelt viselkedés
• Dühkitörések, pánikszerű reakciók
• „Lefagyás”, menekülés vagy érzelmi összeomlás

3. Kontroll iránti erős igény
• A gyermek irányítani akarja a helyzeteket, játékokat, kapcsolatokat
• Nehezen viseli, ha más dönt helyette

4. Szociális stratégiák az elkerüléshez
• Alkudozás, kifogások keresése
• Humor, szerepjáték, „nem hallom” viselkedés
• Manipulatívnak tűnő, de valójában védekező reakciók

5. Hangulati szélsőségek
• Gyors váltás kedvesség és ellenállás között
• Erős érzelmi reakciók látszólag apró ingerekre

6. Jó utánzó és kommunikációs készség
• Gyakran beszédes, választékosan fogalmaz
• Ez elfedheti a mögöttes nehézségeket

Miért fontos felismerni a PDA-t?

A hagyományos nevelési vagy pedagógiai eszközök (jutalmazás, büntetés, következetes szabályozás) PDA esetén gyakran rontják a helyzetet, mert tovább növelik a szorongást. A PDA-s gyermekek biztonságos, rugalmas, együttműködésen alapuló megközelítést igényelnek, ahol az autonómia megélése kiemelt szerepet kap.

A korai felismerés segíthet:
• csökkenteni a családi konfliktusokat
• megelőzni az iskolai kudarcokat
• támogatni a gyermek idegrendszeri és érzelmi fejlődését



Források:
• Newson, E., Le Maréchal, K., & David, C. (2003). Pathological Demand Avoidance Syndrome.
• National Autistic Society (UK): PDA Profile
• O’Nions, E. et al. (2014). Differentiating PDA from other autism spectrum conditions

Miért nem egèszséges “ W ” ülésben ülni?
12/01/2026

Miért nem egèszséges “ W ” ülésben ülni?

🧒 Sok kisgyerek szívesen ül W-ülésben: a fenék a talajon, a lábak hátrafelé, W alakban, térdek a talajon.
Első ránézésre kényelmesnek tűnik, de hosszabb távon nem ez a legjobb testhelyzet, sajnos a csípő fejlődése szempontjából sem ideális.

🔎 Miért nem ajánlott?
- nem dolgoznak megfelelően a törzsizmok
- szalagok túlnyújtott helyzetben vannak
- kevésbé fejlődik az egyensúly és a testtartás, mert a törzs és a fej nincsen egymáshoz viszonyítva egyenes helyzetben
- vállak előre esnek ezzel kioltják az izmok munkáját
- lábfejek terhelése jellemzően a belső lábélre helyeződik
- beszűkülhet a csípő mozgása
- egy állandó fix tartást biztosít, amiben sok gyermek hosszasan képes játszani és a figyelmét megtartani, viszont a reflexfejlődés szempontjából nem ideális testhelyzet.

👉 Mit tegyél helyette?
✔️ bátorítsd törökülésre, úgy, hogy lábait oldal irányba vigye előre
✔️ váltott lábas ülésre, Z ülésre
✔️ térdelésre, kisasztalnál ülésre, kisszéken ülésre
✔️ vagy akár hason fekvésben való játékra

Fontos: nem kell megijedni, ha a gyerek néha W-ülésbe ül.
A lényeg az, hogy ne ez legyen a tartós, megszokott testhelyzet, és kapjon sok lehetőséget más pozíciók kipróbálására.

Sok esetben a tanulmányok már alátámasztják, hogy a W ülés nem hozható összefüggésbe tanulási nehézség kialakulásával, azonban mi szeretnénk felhívni a figyelmeteket arra, hogy apró változtatásokkal a tartás és a figyelem fejleszthető otthoni keretek között, egyszerű, játékos praktikákkal.

Ha úgy érzed, hogy a testtartással, mozgással kapcsolatban kérdéseid vannak, érdemes szakemberrel együtt átnézni, mi segítené legjobban a fejlődést, - mert sok esetben a W tartás mögött törzsizomhoz és mélyizomzathoz kapcsolódó akadályok fedezhetőek fel, mindemellett a reflexprofil felmérése is szükséges lehet - fordulj hozzánk bizalommal.
🌐https://holiplace.hu/

Forrás:
- Nordon DG, Passone CGB, Silva CAA, Grangeiro PM. W-Sitting in Childhood: A Systematic Review. Acta Ortopédica Brasileira. 2024;32(6):e279277. PMC
- CHLA szakértői cikk (2025)

A cikkből kiemelve: “Mi pedig itt, itthon – minden nehézség mellett – olyan felhalmozott tudással és saját fejlesztésű m...
11/01/2026

A cikkből kiemelve: “Mi pedig itt, itthon – minden nehézség mellett – olyan felhalmozott tudással és saját fejlesztésű módszertani kincsekkel dolgozunk, amire tényleg lehet büszkének lenni. A Dévény-, Katona-, Alapozó-, Korai Fejlesztés, KMT-, Sarlós-módszer (könnyen lehet, hogy most hirtelen nem is soroltam fel mindet), és kiemelve most a TSMT-t is, mind azt mutatják, hogy Magyarországon évtizedek óta komoly, mély szakmai gondolkodás zajlik az idegrendszeri érésről, a mozgásról, a tanulásról és az iskolai beválásról.” 😊

Szóval ma én csak ennyit szeretnék: tapsolni a magyar fejlesztő szakmának, és örülni annak, hogy a szülőknek itthon van miből választani. ❤️

Ma este (Cápák között) ismét kaptunk egy emlékeztetőt arra, hogy Magyarországon mennyire erős és pezsgő a fejlesztő szakmai közeg: Fenyősi Fanni a TSMT tulajdonosa (Lakatos Katalin Phd. - a módszer megalkotójának lánya) 100 milliós befektetést kapott a további fejlesztésekre.
..és őszintén: jobb, ha ezt néha hangosan is kimondjuk, mert hajlamosak vagyunk csak szidni a „magyar viszonyokat”.

A praxisomban számtalan külföldön élő magyar családdal találkozom (Ausztria, Németország, Svájc, Dánia, Szlovákia, Románia, de érkeztek már Amerikából is többen), akik sok esetben csak azért jönnek haza, hogy felmérjük a gyermek idegrendszeri érését, mert ott, ahol élnek, sokszor:

- nem értik, mit jelent a megkésett idegrendszeri fejlődés,

- nem látják át, hogy ez hogyan függhet össze a későbbi iskolai teljesítménnyel,

- valamint gyakran alig érnek el 1–2 kiköltözött fejlesztő szakembert

Mi pedig itt, itthon – minden nehézség mellett – olyan felhalmozott tudással és saját fejlesztésű módszertani kincsekkel dolgozunk, amire tényleg lehet büszkének lenni. A Dévény-, Katona-, Alapozó-, Korai Fejlesztés, KMT-, Sarlós-módszer (könnyen lehet, hogy most hirtelen nem is soroltam fel mindet), és kiemelve most a TSMT-t is, mind azt mutatják, hogy Magyarországon évtizedek óta komoly, mély szakmai gondolkodás zajlik az idegrendszeri érésről, a mozgásról, a tanulásról és az iskolai beválásról.

Külön öröm és szakmai büszkeség számomra, hogy a TSMT képzésben taníthatok, és belülről látom azt a tudást, elhivatottságot és fejlődést, ami ezt a módszert is jellemzi.

Szóval ma én csak ennyit szeretnék: tapsolni a magyar fejlesztő szakmának, és örülni annak, hogy a szülőknek itthon van miből választani. ❤️🇭🇺🧠

MARADJON, VAGY MENJEN? MENJEN VAGY MARADJON?Sok ezer szülő teszi fel most ezt a kérdést. Nem egyszerű döntés! 👉Ki dönt? ...
11/01/2026

MARADJON, VAGY MENJEN? MENJEN VAGY MARADJON?

Sok ezer szülő teszi fel most ezt a kérdést. Nem egyszerű döntés!
👉Ki dönt?
Ha megszületett a döntés, ezek a legfontosabb tudnivalók:

➡️a tankötelezettség halasztása (óvodában maradás), vagy
➡️ a tankötelezettség korábbi megkezdése (6 éves kor előtt).
🗓 Határidő: 2026. január 19.
Ügyintézés: az Oktatási Hivatal online felületén

Iskolát csak egyszer kezdünk — fontos, hogy jól induljon. Segítünk!

🤔 Mit tanít a viselkedésed a gyermekednek? Montessori 17 gondolata adja meg a választ 💬
10/01/2026

🤔 Mit tanít a viselkedésed a gyermekednek? Montessori 17 gondolata adja meg a választ 💬

Maria Montessori rövid, de annál fontosabb tanácsait minden szülő figyelmébe ajánljuk.

❄️A hó és a havas környezet komplex idegrendszeri, mozgásos, szenzoros és érzelmi fejlesztő hatással bír a gyerekekre. N...
09/01/2026

❄️A hó és a havas környezet komplex idegrendszeri, mozgásos, szenzoros és érzelmi fejlesztő hatással bír a gyerekekre. Nem „csak játék”, hanem egy természetes fejlesztő közeg.

IDEGRENDSZERI ÉS SZENZOROS HATÁSOK:

❄️ Hideg inger – idegrendszer élénkítése
• A hideg aktiválja az idegrendszert, növeli az éberséget
• Segíti az önszabályozást, testhatárok érzékelését
❗️Különösen hasznos:
• szenzorosan alul- vagy túlingerelt gyerekeknél
• figyelemzavar, túlmozgás esetén

👣 Változó felszín (csúszik, süpped)
❗️Erősen fejleszti a:
• propriocepciót (izom-ízületi érzékelés)
• vestibuláris rendszert (egyensúly)
• Az idegrendszernek folyamatosan újra kell szerveznie a mozgást

🤸‍♂️ MOZGÁSFEJLŐDÉS:

🚶‍♀️ Hóban járás : tudatosabb lépéskivitelezést igényel.
❗️Erősíti:
• törzsizmokat
• lábboltozatot
• mélyizmokat
Javítja a testtartást és stabilitást.

⛄ Hógolyózás, hóemberépítés
• Kétkezes koordináció
• Keresztezett mozgások
• Finom- és nagymozgások összehangolása

🛷 Szánkózás
• Vestibuláris ingerlés (gyorsulás–lassulás)
• Félelemkezelés, bátorság
• Testhelyzet-érzékelés

PRIMITÍV REFLEXEK SZEMPONTJÁBÓL:

A havas mozgások segíthetik:
• az egyensúlyhoz kapcsolódó reflexek érését
• a Moro-reflex maradványainak oldását
(pl. meglepő csúszás → kontrollált reakció)
• a tónusszabályozást (izomfeszítés–elengedés)

👉 Ez különösen fontos:
• szorongó
• túlérzékeny
• koordinációs nehézséggel küzdő gyerekeknél

🧩 KOGNITÍV ÈS TANULÁSI HATÁSOK:
•Tervezés: „Hova lépjek, hogy ne essek el?”
• Problémamegoldás: „Hogyan marad meg a hóember?”
• A figyelem és kitartás nő
Később pozitív hatással lehet ez egyéb gondolkodási tanulási folyamatokra.

💙 Érzelmi és pszichés hatások

🌬️ Stresszlevezetés
• Természetes feszültségoldó
• Csökkenti a belső nyugtalanságot

😄 Öröm és szabadság
• Hangos nevetés, futás, dobálás → érzelmi felszabadulás
• Közös élmény → kötődés erősödik

🧠 Test–lélek integráció
• A gyermek „jól érzi magát a testében”
• Ez alapja az egészséges önbizalomnak

További infó: www.mozgasfejlesztohaz.hu
Időpont kérés: kovacs.zsuzsa@mozgasfejlesztohaz.hu

Cím

Pécel
2119

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Csillagszem Fejlesztőház új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Csillagszem Fejlesztőház számára:

Megosztás

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram