18/02/2026
2026.02.14.
Mohalepte romok az erdőben.
A napokban, a Hársas-forrás ellenőrzésére szaladtunk ki a Mecsekbe. Visszafelé volt egy kis időnk elkalandozni, ezért úgy döntöttem, közelebbről is megnézem azokat a régi mohával takart romokat, melyek mellett már számtalanszor elsétáltam. Érdekes urbex-élmény, "ember utáni világ" -érzés lesz úrrá ilyenkor az emberen. Hazaérve utána néztem kicsit, hogy mit is láttunk valójában. Ime...
A vasasi duzzasztógátat a XX.század elején építette a DGT (Duna Gőzhajózási Társaság). A duzzasztómű szivattyúteleppel és vízvezetékrendszerrel együtt volt kiépítve, melynek feledata a Vasasi bányaüzemek fürdő,-és iparivíz ellátása volt. A mesterséges tó táplálói voltak a Vasasi-árok felső szakaszán lévő források, köztük a Hársas-forrás is.
A II. vh. utáni állami szénbányászat időszakában a bányák vízellátását más módon oldották meg, így a duzzasztómű feleslegessé vált. A tó a Pécsi Bányász HE kezelésébe került, horgász- és kirándulóhely lett, de csak gyalogosan, vagy bringával lehetett megközelíteni. A vízmélység átlagosan 8m volt. A szivattyúzás leállítása miatt a vízcsere lelassult, nyaranta a víz bealgásodott, bebüdösödött. A bányának már jó ideje nem kellett, a horgászegyesületnek macerás volt a telepítés, karbantartás. A hely történetéhez egy tragikus, fulladásos haláleset is kapcsiolódik. Ezt követően megszületett a döntés: A gátat fel kell robbantani. Ez 1975-ben meg is történk. Azóta a Természet fokozatosan mohával és növényzettel borítva hódítja vissza a beton romokat, misztikus hatást kölcsönözve így a helynek.
