20/07/2022
Mi a GYULLADÁS,
és miért beszélünk róla annyit❓
A szervezetszintű, láthatatlan, krónikus gyulladás a nyugati ember állandósult problémája. Amikor látszólag éppen nincs semmi baja, akkor is gyulladásban van.
A gyulladásokról naponta jelennek meg új cikkek. Az elmúlt 15 évben több mint 300 százalékkal nőtt a gyulladásokkal kapcsolatos Google keresések száma.
De mi a gyulladás valójában?
Korábban, ha ez szóba került, én magam is csak egyetértően bólogattam, vagy ismételgettem, amit másoktól hallottam, anélkül, hogy tudtam volna, miről beszélek pontosan. Aztán megkérdeztem a barátaimat, hogy ők hogyan definiálnák a szót.
"Gyulladás akkor alakul ki, ha valami felbosszantja, illetve felizgatja a szervezetünket" - mondta az egyik.
A másik meg: "Gyulladás az, mikor a véráramlás nem kielégítő, és valamink feldagad, mert ott a vér feladja a próbálkozást."
Vagy: "Én úgy képzelem el a gyulladást, hogy a szerveink megdagadnak, vörösek lesznek és villognak, mint egy kereskedelmi reklám. A test ilyenkor nem képes ellazulni, folyton riadókészültségben van."
Aztán. "A gyulladás a szervezet rejtélyes és homályos immunválasza, belül van, láthatatlan, mérhetetlen, és minden emberi betegség oka."
Hmm, egyik sem hangzik rosszul. Persze én magam is kíváncsi voltam, mi az igazság, ezért beleástam magam a témába, és megpróbáltam megválaszolni néhány kérdést. Az alábbiakban összefoglalom, mi az, amit már tudunk a gyulladásokról.
MI A GYULLADÁS❓
A gyulladás nagyon tág fogalom, de alapvetően az immunrendszerünk válasza valamire, ami a testünket irritálja. Olyan folyamat, amelynek során a szervezet védekezik a különböző behatolásokkal, fertőzésekkel, sérülésekkel, illetve a halállal szemben. Például belekerül valami idegen dolog (egy vágáson, egy testnyíláson, vagy valamilyen más belépési ponton keresztül), vagy előáll egy nemkívánatos helyzet (mondjuk egy térdficam), amikor is a szervezetünk elindít egy gyulladásos folyamatot, hogy megszabaduljon a behatolótól, mentse a menthetőt, megszüntesse a bajt, amit a behatolás okozott, vigyázzon a sérült területre és gyorsítsa a gyógyulást. Ha a szervezetünk nem lenne képes gyulladással reagálni ezekre a problémákra, akkor már rég belehaltunk volna valami sérülésbe vagy fertőzésbe.
És mik a tünetei❓Honnan tudhatom, hogy gyulladás van a szervezetemben❓
Az ismert tünetek közé tartozik, hogy az adott testrész vörös és forró lesz, megduzzad, érzékennyé vagy fájdalmassá válik, illetve nem működik megfelelően (gondoljunk egy bokaficamra, egy szálkára, egy torokgyulladásra vagy egy méhcsípésre).
De mi történik sejtszinten egy gyulladásos folyamat során❓
Ha nemkívánatos behatolás történik a testbe, az immunrendszer válaszként elindít egy gyulladásos folyamatot: a szervezet hormonokat bocsát ki, amelyek kezdeményezik, hogy az érintett terület körüli parányi vérerek megduzzadjanak, több vért, folyadékot és fehérjét szállítsanak, és ezzel mintegy védjék és gyógyítsák a sérült területet. Ettől lesz a gyulladt testrész forró, vörös és duzzadt, ahogy ez egy torokgyulladás vagy egy bokaficam esetében megfigyelhető. Ezután következik a "befejező és gyógyító fázis", amelynek során a támadó megsemmisül, illetve legyőzetik, és az érintett szövetek elkezdik kijavítani a hibákat. A sejtek regenerálódnak, vagy ha ez nem lehetséges, akkor hegszövetek alakulnak ki a helyükön.
Ezek szerint a gyulladás jó❓
Igen, gyakran jó. Ha valamilyen testrészünk feldagad, mert belement egy szálka, mert kificamodott, vagy mert megfáztunk, akkor a gyulladás nélkülözhetetlen eszköze annak, hogy a behatolóval vagy a zavarkeltővel a szervezet felvegye a harcot, megvédje a környező szöveteket, majd meggyógyítsa, illetve regenerálja a károsult szöveteket.
És mikor rossz a gyulladás❓
Nos, a gyulladás sosem kellemes, de tud ártalmas is lenni, ha nem oldja meg a problémát vagy nem gyógyít - illetve ha "krónikussá" válik. A gyulladásokat két kategóriába soroljuk: vannak akut és krónikus gyulladások.
Az akut gyulladások nem tartank soká (csak néhány órát vagy napot). Gyakori akut bajkeverők a baktériumok és a vírusok (például a nátha), de okozhatják tárgyak vagy sérülések is, például horzsolások, ficamok, rovarcsípések vagy szilánkok. Bármi, amit a testünk nem akar magába fogadni, vagy amit meg akar javítani, eredményezhet akut gyulladást.
A krónikus gyulladások tovább tartanak (hónapokig vagy akár évekig). A krónikus gyulladások a szervezet rendkívül összetett, de nem sajátos természetes körülmények között kialakuló reakciói. A krónikus úgynevezett szubklinikai Mikro gyulladás, ami sejt szinten történik, és hosszútávon iszonyatosan roncsoló reakció.
Az elmúlt évszázadokban alakult ki, kéz a kézben a civilizációs betegségekkel egyidőben. Sokáig nem láttuk az összefüggéseket, viszont a tudomány jelenlegi állása szerint, már egyértelmű az összefüggés. Krónikus betegség nincs, krónikus gyulladás nélkül. Ezért cseng össze a kórkép megnevezése is az akadémikus orvostudomány megközelítésében.
Kialakulásának okairól már sokszor esett szó.
(Lásd: eikozanoid szintézis, a gyulladások kialakulásáról, egy régebbi posztomnál)
De röviden mégegyszer érinteném, mivel civilizációnkat leginkább égető egészségügyi problémáról van szó.
Kialakulásának okai:
A civilizációs körülményekre vissza vezethető minden esetben. A környezeti hatások, légszennyezettség, elektro szmog, stressz, megváltozott étkezési szokások, és rendszeres testmozgás mellőzése.
Ezek együttesen, és külön külön is gyulladás keltő faktorok.
De könnyű azt mondani, hogy szívjunk tiszta levegőt, ne használjunk elektromos eszközöket, és ne stresszeljünk...
viszont kutatások megalapították, hogy legnagyobb mértékben az étkezési szokásaink változtak meg. Így a jó hír, ha ezt a részt rendbe tesszük, akkor már jóval ellenállóbbak leszünk a többi negatív hatással szemben is.
A baj azzal van, hogy nem fogyasztunk Antioxidánsokat, élesztő gombákat, jótékony baktériumokat, rostokat, omega-3-9 zsírsavakat, vitaminokat, nyomelemeket, ásványokat, melyek azon túl, hogy ellátják tápanyagokkal szervezetünket az ideális működéshez, még szabályozzák a szervezet gyulladásos egyensúlyát.
Helyette megemelkedett a finomított szénhidrát fogyasztásunk, a magas hőmérsékleten kezelt feldolgozott élemiszerek fogyasztása, megváltozott a zsiradék forrás,(növényi olajok↔️állati zsírok helyett) túlzott omega-6 és transzzsír bevitel, gabona alapú étrendre tértünk át a paleolit-ketogén étrend helyett, alacsony a rost fogyasztás, és minimális a nyers étel fogyasztás mellett.
Ezzel megemeltük szervezetünkben a gyulladás serkentő enzimek jelenlétét és egyidejűleg lecsökkentettük a gyulladás csökkentő enzimek jelenlétét. Elsősorban ennek eredményeképp szinte a teljes lakosság krónikus gyulladással éli az életét, mely egyfajta időzített bombaként ketyeg mindenkiben, és csak idő kérdése, hogy mikor manifesztálódik valamilyen krónikus betegség formájában.
Az-itiszre végződő betegségek mind gyulladásos eredetűek: a dermatisz bőrgyulladást jelent, a bronchitisz a hörgők, a kolitisz pedig a vastagbél gyulladása. De folytathatnánk a sort a tonsillitisszel (tüszős mandulagyulladás), cystitisszel (hólyaggyulladás), sinusitisszel (orrmelléküreg gyulladás) vagy az appendictisszel(vakbélgyulladás) is.
Mennyire káros a krónikus gyulladás❓sokan mondják, hogy nagyon..
A legtöbb krónikus rendellenesség, illetve betegség, például a cukorbetegség, a rák, a szívbetegségek, a sztrók, a légzőszervi betegségek, az ízületi gyulladások és az Alzheimer kór krónikus gyulladásokra vezethető vissza. De a gyulladás a depresszióban is szerepet játszhat. 2006-ban a Harvardi Egyetem kutatói a gyulladásról azt állították, hogy az "minden betegség közös jellemzője".
Milyen tünetei vannak a krónikus gyulladásnak❓
Ezt még nem tudjuk egészen pontosan, bár bizonyos jelek arra utalnak, hogy ilyen tünet lehet az elhízás (főleg a hason és deréktájon levő háj, az állandó fáradtság, a depresszió, a fogínybetegségek, az emésztési problémák (például a székrekedés, a hasmenés, a savas reflux), a bőrkiütések, és a különböző testfájdalmak.
Miért beszél manapság mindenki a gyulladásokról❓
Elsősorban azért, mert a tudomány az elmúlt néhány évben nagy sok fontos dologra jött rá a gyulladásokkal kapcsolatban. Például hogy a szájüreg és az ínyek gyulladásos állapota kapcsolatba hozható az infarktussal és a sztrókkal, vagy hogy a középkorú emberek gyulladásos állapotai felelősek lehetnek a későbbi memória-problémák, illetve az Alzheimer-kór kialakulásáért, vagy hogy részben a depresszió is a gyulladásokra vezethető vissza (illetve hogy a gyulladáson keresztül a depresszió és a szívinfarktus is összefügghet egymással, ahogy a depresszió, a gyulladás és a pattanásosság is). A krónikus gyulladások kapcsolatba hozhatók a folyamatos stresszel, továbbá a kortizol nevű stressz-hormonnal is.
Akkor lehet, hogy bennem is van gyulladás, csak nem tudok róla❓🤔
Hát bizony, nagyon is elképzelhető!
Ez az egyik fő oka annak, hogy a gyulladás, mint fogalom, olyan megkerülhetetlenné és zavarba ejtővé vált az elmúlt nagyjából 20 évben - ugyanis kezdjük megérteni, hogy a gyulladás, ez a mégoly ködös, néha semmilyen látható tünetet nem produkáló dolog, lehet a közös gyökere olyan látszólag nagyon különböző betegségeknek, mint a rák, a diabétesz, a szívbetegségek és a demencia.
Van rá mód, hogy megtudjam, van-e bennem is gyulladás? Léteznek erre vizsgálatok❓
Természetesen. Az akadémikus orvostudomány oldaláról van egy úgynevezett C-reaktív protein (röviden CRP) teszt, amellyel a vér-plazma fehérje szintjét mérik, ami gyulladás esetén (annak jeleként) megemelkedik. A CRP teszt megmutatja, hogy van-e valamilyen fertőzés vagy krónikus gyulladás a szervezetben, például reumatoid artritisz vagy szisztémás lupus. A magas CRP szint magasabb infarktus-kockázatot jelent.
Viszont a világ egyik legnagyobb független orvosi laboratóriuma
(VITAS - ANALYTICAL SERVICES )is végez egy úgynevezett száraz vér-zsír analízist. Mely az utóbbi pár évben terjedt el a világon. Itt a vörösvérsejtek membrán zsír összetételét vizsgálják, amiket össze vetnek a szakirodalmi adatokkal, és az így kimutatott összetettségi arány alapján, meghatározhatók azok az anyagcsere folyamataink, melyek idővel növelik a vér-plazma fehérje szintjét. Szóval még a gyulladásos enzimek megjelenése előtt képesek vagyunk észlelni, ha a körülmények már adottak a gyulladás kialakulásához❗️ezt hívjuk valódi megelőzésnek. Akár egy évtizeddel előre láthatjuk a rák kialakulásának elő feltételeit❗️
Vannak más gyulladáskeltő ételek is❓
A különböző ételek különbözőképpen hatnak különböző emberekre, de vannak olyan táplálékok is, amelyeknek gyulladáskeltő hatásával kapcsolatban nincs vita a szakemberek közt, ilyenek például a finomított szénhidrátok, a növényi olajban sütött ételek, transzzsírok és a cukros italok (üdítőitalok). Ha cukrot eszünk, a szervezetünk gyulladást előidéző molekuláris üzeneteket bocsát ki, amelyeket gyulladáskeltő citokinoknak nevezünk.
Mely ételek csökkentik a gyulladást❓
Vannak azonban olyan ételek is, amelyeknek gyulladáscsökkentő hatásuk van, ilyenek a zöldségfélék (különösen a sötétzöld levelű zöldségek), a gyümölcsök (főleg a bogyós gyümölcsök), a diófélék, az olajos halak (a lazac, a makréla, a szardínia), a rostban gazdag ételek az olíva olaj és a zöld tea, kurkuma.
Részletesebb információt ezzel kapcsolatban az adminisztrátoroktól tudsz kérni.
A minket és környezetünket sújtó problémák többsége vissza vezethető erre a közös nevezőre.
Kezeld ezt az információt nagy komolysággal, mert a jövőbeni egészségi állapotod a jelenben alakítod.
Amire pedig a tudomány ekkora hangsúlyt fektet, egész biztos, hogy nagy jelentőséggel bír.
Miért lennénk betegek, és várnánk arra, hogy eljusson orvosi protokollba ez az információ, ha már most is mérhetjük, helyre állíthatjuk ezeket a folyamatokat? (Izraeli orvosok már hihetetlen áttöréseket értek el ennek alkalmazásával)
Gondold ezt át...
Forrás: Edith Zimmerman: What Is Inflammation, and Why Is Everyone Talking About It?
