Múltvadász Családfakutatás

Múltvadász Családfakutatás Családtörténeti kutatás, családfa készítés
őskutatás, genealógia Magyarországon és Közép-Európában Őseiről a legtöbb ember nem sokat tud.

Emlékezetünk csak a nagyszülőkig, szerencsés esetben a dédszülőkig ér: a régiek eltűntek az Idő feneketlen süllyesztőjében. Emlékük kitartó kutatómunkával mégis előbányászható.
Érdekli, honnan származik? Szeretné megismerni őseit? Ha felkutattatná családja történetét, forduljon hozzám bizalommal! Mészáros Ádám
etnográfus, muzeológus, családtörténet-kutató
info@csaladfa-kutatas.eu
tel.: +36-30-369-5400

Mostantól nincs akadály a családfakutatásban! 😎Új alkalmazottal dolgozik a Múltvadász Családfakutató Iroda! 😉___________...
20/05/2025

Mostantól nincs akadály a családfakutatásban! 😎
Új alkalmazottal dolgozik a Múltvadász Családfakutató Iroda! 😉
______________________
ChatGPT Image 2025
Vigyázat, a poszt nyomokban valóságot tartalmaz! 😉
www.csaladfa-kutatas.eu

Áldott és meghitt húsvéti ünnepet kíván minden ügyfélnek, barátnak, rokonnak, kollégának és ismerősnekMészáros Ádám csal...
18/04/2025

Áldott és meghitt húsvéti ünnepet kíván minden ügyfélnek, barátnak, rokonnak, kollégának és ismerősnek
Mészáros Ádám családfakutató
www.csaladfa-kutatas.eu

19/02/2025

Életének 108. évében elhunyt Magyarország egyik legidősebb embere, a fertőszentmiklósi Bakó Ferenc, aki 1917-ben, még az Osztrák–Magyar Monarchiában született.
"A halált én természetesnek veszem. Ugyanolyan természetesnek, mint amikor egy gyümölcs megérik a fán és leesik. Megérett a gyümölcs – vagy ott megaszalódik, vagy leesik a fáról, mese nincs. Ebbe bele kell nyugodni. A síromra azt írtam: 'Éltünk, hogy életet adjunk. Halunk, hogy az életnek teret adjunk.' És ez a valóság. Ha ezt elfogadjuk, nem fogunk félni a haláltól."
Berecz Péter filmje Bakó Ferencről (2024. augusztus)
https://www.facebook.com/watch/?v=386690504374614

A www.csaladfa-kutatas.eu ajánlásával,
Forrás: Minka Lászlóné

🇭🇺 Ma ünnepeljük a magyar kultúra napját. 1823-ban Kölcsey Ferenc (1790. Sződemeter-1838. Szatmárcseke) ezen a napon fej...
22/01/2025

🇭🇺 Ma ünnepeljük a magyar kultúra napját. 1823-ban Kölcsey Ferenc (1790. Sződemeter-1838. Szatmárcseke) ezen a napon fejezte be a Hymnus a' Magyar nép' zivataros századaiból című költeményének kéziratát. A kéziratot az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik.

📸 Országos Széchényi Könyvtár

31/12/2024

Boldog új évet
Kunszentmiklósról, 1932-ből...

Boldog és szeret***eljes karácsonyt kívánunk minden kedves jelenlegi, volt és leendő ügyfelünknek!www.csaladfa-kutatas.e...
24/12/2024

Boldog és szeret***eljes karácsonyt kívánunk minden kedves jelenlegi, volt és leendő ügyfelünknek!

www.csaladfa-kutatas.eu

Budapesten, 1938. december 7-én született ifj. Latabár Kálmán (elhunyt: Budapest, 2000. március 15.) Jászai Mari-díjas m...
07/12/2024

Budapesten, 1938. december 7-én született ifj. Latabár Kálmán (elhunyt: Budapest, 2000. március 15.) Jászai Mari-díjas magyar színész. A legrégibb magyar színészdinasztia leszármazottja. Ükapja Latabár Endre (1811–1873), dédapja Latabár Kálmán Árpád (1855–1924), nagyapja id. Latabár Árpád (1878–1951), apja Latabár Kálmán (1902–1970) mindannyian neves színészek voltak. Fia: Latabár Árpád (1963-) is színész lett.

A Latabár család 200 éve:
A történelmi Magyarország területén kevés olyan színészdinasztia mondhatja el magáról, hogy az 1800-as évek elejétől napjainkig szinte minden generációnak adott örömet játékával.
Pedig az alapító indulása, karrierje nem volt zökkenőmentes.
A magyar színházi életért talán maga, az 1811-ben született legidősebb Latabár Endre t***e a legtöbbet, aki 1831-ben kezdte meg színészi karrierjét. Bár köznemesi szülei jogi pályára szánták, az említett évben győzött a „színészvér”, és az akadémiát maga mögött hagyva Kilényi Dávid vándortársulatába állt. Kiváló prózai- és operaszínészként ismerhette meg a publikum, ám hangja nem bírta sokáig a megterhelést, és alig hét év után visszavonult az énekléstől. Azonban munkásságának színháztörténeti jelentősége csak ezután kezdődött meg igazán!
1842-ben - miután sikertelenül pályázott a Nemzeti Színházhoz - önálló társulatot alapított, amelyet 31 éven át igazgatott.
Latabár Endre nevéhez is köthető az 1849 utáni vidéki színházi élet fellendülése. 1854-ben társulatával ő avatta fel a szabadkai, 1857-ben pedig az 1843-as tűzvész után újjáépített miskolci színházat, amelynek kisebb megszakításokkal aztán négyszer volt direktora. Oroszlánrésze volt abban, hogy Kolozsvár és Nagyvárad mellett Miskolc is a magyar nyelvű színjátszás fontos bázisa, egyben az északkelet-magyarországi színészet központja lett.
1861-től Győrben és Szegeden, 1865 és 1873 között Kassán bérelt színházat: prózát, operát és operettet is játszó együttese az egyik legerősebb vidéki társulat volt, amelyben olyan neves személyiségek dolgoztak, mint Déryné Széppataki Róza, Bercsényi Béla, Halmi Ferenc, Mándoky Béla, Mátray Laura, Szentgyörgyi István, Paulay Ede és Újházi Ede. Ő maga idősebb korában már csak néhány kedélyes apaszerepben lépett fel.
Az 1870-es első országos színészkongresszuson a "színészkebelzet" - a későbbi Országos Színészegyesület - igazgatósági tagja lett. Sokoldalúságát jelzi, hogy volt karnagy is, komponált zenét, emellett mintegy ötven színpadi művet - zömmel francia operettet - fordított magyarra német, francia és olasz nyelvről.
Latabár Endre és Török Mária, aki ugyancsak színész családból származott és maga is színésznő volt, házasságukból nyolc gyermek született.
A három fiúgyermek: ifj. Endre (1852–1888), Dezső (1849–1886) és Kálmán (1855–1924) mind színészek lettek.
Ifjabb Endre 1888 decemberében 36 évesen hunyt el. Fia Rezső ekkor még csak öt hónapos volt. Rezső, aki szintén színésznek állt, inkább tánctehetségét kamatoztatta a színpadon, táncoskomikusi szerepei voltak, kabaréesteken is főleg táncegyvelegeket adott elő, melyek koreográfiáját maga készít***e.
A második fiú, Dezső színi pályájáról nincs sok információ. Fia, Latabár Endre Gyula huszonkilenc évesen hunyt el, tizenegy évig volt színész.
A legkisebb fiúgyermek, Kálmán Árpád Szabadkán született 1855-ben. Már gyermekként apja társulatában szerepelt, majd színészként és rendezőként tevékenykedett. 1905-től a Várszínház felügyelője volt, beköltözött családjával a Várszínházba, ott élt 1924. augusztus 6-án bekövetkezett haláláig.
Fia id. Árpád 1878. szeptember 19-én született Miskolcon. Feld Zsigmond gyermekszínházában kezdett játszani. Színészként 1896 és 1948 között különböző színházak tagja volt. 1902. november 24-én Kecskeméten megszületett fiúk Kálmán.
Figyelem! Hol is született a dinasztiaalapító? Helyes a válasz, Kecskeméten.
A második gyermek ifjabb Árpád a következő év november 22-én már az anya szülővárosában, Sátoraljaújhelyen látta meg a napvilágot.
Apjuk 1911-ben került Pestre, a Király Színházba. Több mint húsz évig ott is maradt, és a fiai pályakezdéséig ő volt a legnépszerűbb színész Latabár. Remekül énekelt és táncolt, noha hízásra hajlamos, nagydarab ember volt. „Igazi operettbuffó. A kedély, a humor veleszületett adottsága volt. A nála alacsonyabb termetű, ragyogó táncos-komikussal, Rátkai Mártonnal nagyszerűen megértették, kiegészítették egymást. Az ő páros jeleneteik jelentették a Király Színház operett-előadásainak mindenkor a csúcspontját” – írták róla, hozzátéve azt is, hogy először őt nevezte Latyinak a közönség.
De később már csak Öreg Latyinak mondták, és a neve elé került az is, hogy „id.”, mivel a fiai, Kálmán és Árpád sokkal nagyobb sztárok voltak. Kálmán volt az idősebb, gyerekkorától a színpadra készült, 21 évesen lett profi, miután 1922-ben Rákosi Szidi színiiskoláját is elvégezte. Viszont a fiatalabb Árpád – állítólag – csak „véletlenül” lett színész. A legenda szerint 1923-ban, amikor megnézte a bátyja egyik előadását, csatlakozott a társulathoz – autodidaktaként. Kisebb szerepeket kapott, a rendezők nem láttak fantáziát abban, hogy közösen szerepeltessék a Latabár testvéreket, mivel nem hasonlítottak egymásra.
Kálmán örökmozgó, jó svádájú, a közönséggel azonnal szót értő, szeretetre méltó figura volt, tökéletes ellentéte a jóval magasabb, kimért, hallgatag Árpádnak, aki ráadásul szemüveges volt. Ezt használták ki, amikor 1927-ben összefogva „világgá mentek”. Cirkuszokban, varietékben ugyanúgy felléptek, mint a Theater an der Wienben vagy a Max Reinhardt-féle berlini Großes Schauspielhausban. Ügyesek voltak és nagyon viccesek, és mivel ekkoriban épp az olyan, különböző karakterekből álló duók, mint Stan és Pan vagy Zoro és Huru, voltak a legnagyobb nevettetők, a két Latabárnak is kellő babér termett.
De amikor a harmincas években hazatértek, különváltak útjaik, Kálmán pár év alatt a legnagyobb hazai táncos-komikussá vált, Árpád meg afféle vándormadárrá; nem volt társulati tag, egyes szerepekre szerződött, és ha a Moulin Rouge-ba kerestek táncos-koreográfust, vállalta azt is. És persze rengeteget haknizott a bátyjával, a „2 Latabár” fellépése ugyanis kortól és rendszertől függetlenül garancia volt a sikerre.
A fennmaradt felvételek alapján e műsorszámokban Latabár Árpád láthatóan élvezte alárendelt szerepét, mert neki általában csak annyi dolga volt, hogy fapofával föladja a poénokat, ezért biztosak lehetünk benne, hogy nem volt féltékeny a testvére sikereire. „Ő is komolyan vette a mesterségét, de más oldalról közelített hozzá, inkább alakító színész volt – emlékezett rá kollégája, Bilicsi Tivadar, hozzátéve, míg Kálmán „magára húzta a rendszerint testére szabott szerepeit”, addig Árpád „hozzátörte magát a szerepeihez”.
„Mikor odaálltam Kálmán mellé, rajtam is elkezdtek nevetni. Hórihorgas, langaléta alak vagyok, mulatságosan hatott a kontraszt. Sokat játszottunk aztán együtt külföldön is, idehaza is, de mellette valahogy – hiába vagyok nála magasabb – én kisebbnek érzem magam” – mondta egyik utolsó interjújában, és abban, hogy ne lett volna őszinte, nincs okunk kételkedni.
Mint ahogy az ifjabb Latabár Kálmán szavai­ban sem, aki 1962-ben, friss diplomásként ezt mondta a Magyar Ifjúság újságírójának: „Idén végeztem el a főiskolát, de türelmetlen vagyok. Szeretném, hogyha látnának az embe­rek, vagy a hangom hallják – ne az emlékeikben motozzanak, hasonlatosságokat keressenek… Engem lássanak.” Csakhogy ifj. Latabár Kálmánnak erre esélye sem volt. Zenés darabokban lépett fel, előbb Pécsen, majd 1964-től az Operettszínházban, tehát ott, ahol az apja még akkor is a legnagyobb sztárok közé tartozott. És ahol később, 36 éven keresztül ugyanazokat a szerepeket kapta, mint az a Latabár Kálmán, akinek soha nem írták a neve elé, hogy „idősebb”.
„Egész életén át nyomasztotta, hogy nem tudott önmaga lenni. Vesztére ugyanúgy nézett ki, mint apu, és ugyanazt várták tőle is, de nem azt kapták. Higgye el, ha nem apu fia, nagyon nagy karriert csinált volna! Gyönyörűen zongorázott, táncolt, énekelt. Nagyszerű operettszínész lehetett volna belőle. Nem tudott mit csinálni. Apu szerepeit adták neki, és a közönség észrevette a differenciát” – nyilatkozta 2000-ben elhunyt bátyjáról Latabár Katalin, akinek eszébe nem jutott volna színésznek állni – hasonlóképpen a többi Latabár lányhoz az elmúlt kétszáz évben.
A színészcsalád története ifjabb Latabár Kálmán fiával, Árpáddal folytatódott, aki 1982-ben Zalaegerszegen mutatkozott be, majd a Pécsi Nemzeti Színházban és a Kecskeméti Katona József Színházban játszott. Minden bizonnyal a sors szeszélye, hogy 1999-ben épp a Miskolci Nemzeti Színházhoz került, mely műintézet első direktora 1857-ben Latabár Endre volt.
A legifjabb Latabár Kálmán (48 éves), azaz Öcsi életútja eléggé kalandos: a balettintézetben végzett, majd a táncosévek után cirkuszi artistaként és favágóként is dolgozott, ám végül visszakanyarodott a színházhoz.
Alig volt másfél éves, amikor anyai nagyapja meghalt. A kis Latyi halálos ágyán megfogadtatta Kálmán édesapjával, Tarczy Zoltánnal - aki feleségével, Katalinnal, a nagy művész lányával az Állami Népi Együttesben táncolt -, hogy a gyermekei tovább viszik a Latabár nevet. Így lett Katalin három fia, Endre, Kálmán és Miklós Latabár.
A kitérők után, 2001-ben visszatért a színpadhoz. Azóta a Vígszínház, a Kamaraszínház, és a Pesti Színház tagjaként dolgozik. Egyébként sajnálja, hogy a déd és a nagypapától maradt emléktárgyak nagy részét a család átadta a Bajor Gizi Színészmúzeumnak. A filmeket, amelyek néha feltűnnek egy-egy televíziós csatorna műsorán, viszont örömmel nézi.
- Mai fejjel is jókat tudok rajtuk nevetni - vallotta be Öcsi.
És valljuk be, mi is.
Köszönöm a figyelmet.
írta és szerkeszt***e: Pester Béla
forrás:
- Budapest romantikája
- Magyar Narancs
- wikipédia
- Sumida Folyó Hídja Kultirális Magazin

Október 6. a magyar honvédsereg 13 magas rangú tisztjének szörnyű kivégzésének napja. Emlékezzünk ma a hősökről, akik sz...
06/10/2024

Október 6. a magyar honvédsereg 13 magas rangú tisztjének szörnyű kivégzésének napja. Emlékezzünk ma a hősökről, akik származástól és anyanyelvtől függetlenül a legigazabb magyar emberek voltak. Bár életüket elvették, emlékük ma is él. De kevesen tudják, hogy az aradi vértanúk utódai, leszármazottai ma is köztünk járnak.

Több mint 170 évvel ezelőtt zajlott hősies harc Magyarország függetlenségéért. Az elvérzett szabadságharc után az eseményekben részt vevőket elítélték és kivégezték. 1849. október 6-án Aradon tizenhárman haltak hősi halált a magyar függetlenségért. A vértanúk közül t...

Őseink és hőseink... Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc veszteségi adatbázisa
24/09/2024

Őseink és hőseink...
Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc veszteségi adatbázisa

AdatbázisokOnline

Egy kis családtörténeti kalandozás Brassóból, egy ház oromfalán olvasható régi reklám nyomán (Forrás: "Marci fotózik" Fb...
27/05/2024

Egy kis családtörténeti kalandozás Brassóból, egy ház oromfalán olvasható régi reklám nyomán
(Forrás: "Marci fotózik" Fb oldal)

A brassói strada Lungă (Hosszú utca) 22. számú ház falán ez olvasható: "a fehér zászlóhoz", "fűszer- és festékáru". Az előbbi román és német változata is látható kissé töredékesen. Nem találtam róluk ismertetést a világhálón, ezért most nekiálltam felderíteni a hátterüket. Nos, megdőlt a feltételezésem, hogy magyar történetre lehetünk büszkék, de ebben a gyönyörű, háromnyelvű múlttal bíró városban itt mégiscsak anyanyelvünkön maradt fenn jól olvasható felirat. Ebben a házban ugyanis egy szász kereskedő üzlete működött. Heinrich Gottfried Petersberger 1890. május 15-én született a Brassó vármegyei Höltövényben. Az édesapja által 1886-ban a községben alapított, majd négy évvel később Brassóba áthelyezett kereskedést vitte tovább. 1922-ben házasodott, nagyszebeni felesége lett. A Brassói Lapokban ebből az évből találtam először említést róla a Hosszú utca 22. szám alatti kereskedőként, de egy 1927-beli lapszámban leltem rá legkorábbi találatként hozzá és a helyszínhez kapcsoltan a "fűszer- és festékárú kereskedés" kifejezésre. A bukaresti Monitorul Official 1931-ben közölte, hogy "H. Petersberger" elnevezésű egyéni cégként felvették a brassói kereskedelmi és iparkamarába, amely híradásban egyedüliként bukkantam rá arra, hogy Petersberger a "La Steagul Alb", vagyis az "A fehér zászlóhoz" emblémát használja a kereskedéséhez. Így kapcsolódik tehát egy személyhez a házfalon látható két magyar nyelvű felirat. További adat hiányában nem tudom beazonosítani, hogy mikortól használta az emblémát és ebből következően mikor kerülhetett a házfalra a reklám, mert elképzelhető, hogy a fehér zászlóhoz címzett kereskedés megjelölést már a kamarai tagfelvétel előtt alkalmazta. A belvárosba igyekvőket ezért így is hozzávetőleg kilencven éve fogadja a falra felfestett reklám. Heinrich Petersberger cégét valószínűleg legkesőbb az 1950-es évek elején államosították, de ő ekkor már évek óta nem tudta igazgatni az üzletét. A Romániai Magyar Szó 1947. november 25-i szama ezt adta hírül róla: "Heinrich Petersberger gyárost éremgyűjtő szenvedélyéről ismerték Brassóban. A tekintélyes szász birtokában minden korok medáliái megtalálhatók voltak. Petersberger szenvedélye azonban nem csupán a híres történelmi érmek felé nyilvánult meg, hanem a háború alatt és főleg a kokoselek felé. Gyűjteménye utóbbi darabjaihoz annyira ragaszkodott, hogy nem tett eleget beváltási kötelezettségének és elrejtett 13 darab arany medáliát. A bíróság 5 évi börtönre és 12.000 lej pénzbüntetésre ítélte." További életéről nem találtam adatot. Bár a valószínűleg szintén felfestett nevét már nem olvashatjuk Brassóba jövet, a kereskedésének reklámja mégis kedves nekünk, magyaroknak.

Amerika felfedezője, miután megunta a hajózást, ⛵ Magyarországon folytatta életét. Pécsett telepedett le, és sok éven át...
01/04/2024

Amerika felfedezője, miután megunta a hajózást, ⛵ Magyarországon folytatta életét. Pécsett telepedett le, és sok éven át szabó mesterként dolgozott. Legkisebb gyermeke 1901-ben született. 😀😉
Állami születési anyakönyv, Pécs (Baranya vármegye) 221/1901

Cím

Gyulai Pál Utca 29/1
Pécs
7632

Nyitvatartási idő

Hétfő 08:00 - 17:00
Kedd 08:00 - 17:00
Szerda 08:00 - 17:00
Csütörtök 08:00 - 17:00
Péntek 08:00 - 17:00

Telefonszám

+36303695400

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Múltvadász Családfakutatás új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Múltvadász Családfakutatás számára:

Megosztás

Kategória