Krausz Nándor #Pár és családterápia, addiktológiai tanácsadás

08/09/2025

✨ Hogyan hat a családra, ha egy tag változni kezd? ✨

A család egy rendszer, amelyben, ha az egyik szereplő viselkedése változik, az az egész rendszer működésére kihat. Amikor valaki a családban elindul az önismeret, a gyógyulás vagy a fejlődés útján, az nemcsak róla szól – hanem az egész rendszerre hatással van.

Ha valaki megtanul határokat húzni, mások is kénytelenek újraértelmezni a kapcsolatukat vele.

Ha valaki elengedi a régi szerepét („a béketeremtő”, „a bűnbak”, „a láthatatlan gyerek”), a többieknek is alkalmazkodniuk kell.

És ha valaki elkezd egészségesebben szeretni, gyakran a többiek is lassan nyitottabbá válnak erre.

Ez a folyamat néha nehézségekkel jár, hiszen a változás feszültséget szülhet. De hosszú távon pont ezek a változások hoznak több szabadságot, őszinteséget és szeretetet a családba.

Te tapasztaltad már, hogy a te változásod hatással volt a családra?

Bemutatkozás Krausz Nándor vagyok, szociális munkás, képzésben lévő család- és párterapeuta. 1973-ban születtem, házasságban élek, egy gyerekem van. Alapképzettségem szociális munkás, 2005 óta felépülő függő. A család- és párterápiás képzést a Magyar Családterápiás...

02/08/2025

06/07/2025

A soha és a mindig szót ki kell venni a szótárunkból az egymással való konfliktusaink során.
Te soha nem…., te mindig…. Ezek a szavak megfosztják partnerünket, kapcsolatainkat a változás lehetőségétől. A soha és mindig szavak hibáztatóak, minősítenek, nem egy bizonyos problémára vagy nehézségre adnak konkrét visszajelzést, hanem általánosítanak, azt sugallják, hogy egy viselkedésforma állandóan jelen van. Aki ezt hallja azt gondolhatja, hogy ő nem elég jó a másiknak, és a problémával azonosítja magát, vagy felháborodik, mert tudja magáról, hogy nem csak ilyen.
Mennyivel más üzenetet hordoz az, ha azt mondjuk, hogy pl. te most nem figyelsz rám. Ezzel azt is mondjuk, hogy oké, most nem figyelsz, de máskor tudsz figyelni, így az adott problémára lehet koncentrálni, nem pedig azonosítani a másikat a problémával.

Bemutatkozás Krausz Nándor vagyok, szociális munkás, képzésben lévő család- és párterapeuta. 1973-ban születtem, házasságban élek, egy gyerekem van. Alapképzettségem szociális munkás, 2005 óta felépülő függő. A család- és párterápiás képzést a Magyar Családterápiás...

27/05/2025

Amikor elfogadjuk egymás erős oldalait és hiányosságait a kapcsolatok meggyógyulnak. Nehézségek akkor merülnek fel, amikor ellenőrizzük, megszégyenítjük, korlátozzuk, vagy cserbenhagyjuk partnereinket, ha ezt az önmagunkra nézve fenyegető erősséget tapasztaljuk. A két ember közötti őszinteség nem jelenti azt, hogy az egyik vagy a másik kevesebb, hanem azt,hogy felfedhetjük egymás előtt valódi érzéseinket, szükségleteinket

03/05/2025

"A szülők soha sem követelhetnek gyermeküktől teljes viszonzást. A gyermek nem adhat életet szüleinek, nem fizethet meg az életben tartó gondozásért, bár az utóbbi viszonozható talán az idős, beteg szülőknek. A szülők nem terhelhetik túl a gyermekeiket, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kérhetnek tőlük támogatást, hiszen a fiatalok így tanulnak meg a felelősséggel bánni. Sőt még a legkisebbek is igénylik, hogy kifejezhessék törődésüket és ragaszkodásukat." /Böszörményi-Nagy Iván/

03/04/2025

Végső soron a meghittség csupán gyakorlat kérdése. Meg kell tanulnunk nagy kockázatokat felvállalni, hogy elmondhassuk az igazságot magunkról, az igazságot a régi viselkedésünkkel, érzéseinkkel, beállítottságainkkal, vágyainkkal és szükségleteinkkel kapcsolatban.

Miközben felvállaljuk e kockázatokat, azt tapasztaltuk, hogy a partnereink általában nem hagynak el, hanem hálásak az őszinteségért. Ha ezt gyakoroljuk, az növeli a bizalmat és a meghittséget.

13/03/2025

"Nehéz érzelmeink is lehetnek a jó kommunikáció akadályai, különösen a félelem és a passzív harag.
A passzív harag, vagyis a házastársi dialógustól való visszavonulás a legveszélyesebb védekezési mód, a társ frusztrációját okozza, és ha ismétlődő magatartássá válik, elhidegülést eredményez. Fontos megfogalmazni és megosztani, hogy mitől félünk. Mindig kommunikálunk, akkor is ha nem szólunk semmit. Minden magatartásunkban van egy üzenet a másik számára, akkor is ha nem foglaljuk azt szavakba."
/Székely Ilona/

24/02/2025

"Az egyik gyökere a kommunikációs zavaroknak az, hogy nem gondolunk arra mennyire különbözőek vagyunk, másképp fogjuk fel a világot, másképp viszonyulunk emberekhez, eseményekhez, környezetünkhöz. Pl.: Egy házaspár jött terápiára, a két ember két különböző módon fejezte ki a feszültségét, frusztrációját, haragját. A férfi dühöngött és káromkodott, a nő pszichoszomatikus szimptómákat fejlesztett ki. Ez azt illusztrálja, hogy a házastársak másképpen reagálnak ugyanarra a dologra. A feladat az, hogy egymás nyelvét - ezalatt azt értem, hogy gondolkodásmódját - megtanuljuk, mert másképp éljük meg ugyanazokat az élményeket, és másképp fejezzük ki hasonló érzelmeinket."
/Székely Ilona/