06/01/2026
Ez is egy fajta APASEB...
Az elérhetetlen apa.
Férfikörön ülünk. Húszan vagyunk. Csend van.
Felteszem a kérdést: "Mikor voltál utoljára a gyerekeddel úgy, hogy semmi más nem volt? Nem tanítottad, nem fegyelmezted, nem vitted valahova. Csak voltatok. Együtt. Szerep nélkül, feladat nélkül. Csak te és ő?"
Csend. Hosszú, kínos csend. Sokan nem is értik, hogy miért kérdezem.
Aztán valaki elkezdi: "Nem... nem tudom. Talán... régen?"
Másik: "Hazaérek, lefektetem. De közben a holnapi napra gondolok."
Harmadik: "Ott vagyok. De mindig van feladat. Lecke. Fürdetés. Elaltatás. De csak úgy lenni? Nem emlékszem."
És abban a pillanatban mindannyian érezzük: fizikailag ott vagyunk. De igazából nem vagyunk jelen.
A legnagyobb hazugság, amit magunknak mondunk
"Ott vagyok. Otthon vagyok. Ez elég."
De nem elég.
Mert a tested ott van, de a fejed a munkában. Vagy ha ott is vagy, mindig van egy feladat: tanítani, nevelni, fegyelmezni, szállítani.
De csak lenni? Semmi mással, csak vele?
Mikor volt ez utoljára?
És a gyerek ezt érzi.
Nem azt nézi, hogy fizikailag ott vagy-e. Hanem hogy IGAZÁN ott vagy-e.
Hogy csak APJA vagy-e, vagy tanár, taxisofőr, felügyelő, feladatvégző.
Péter, 41 éves:
"Rájöttem valamire.
Amikor a gyerekkel vagyok, mindig van egy szerep.
Reggel: felkelteni, öltöztetni, iskolába vinni.
Délután: leckét tanítani, fegyelmezni, ha rosszalkodik.
Este: vacsoráztatni, fürdetni, lefektetni.
De mikor vagyok csak úgy vele? Semmi feladattal? Csak apa és gyerek?
Soha.
Mindig van valami, amit tenni kell.
De csak lenni? Játszani? Nevetni? Semmit nem akarni tőle, csak őt?
Nem emlékszem, mikor volt ilyen utoljára."
Mit jelent ez?
A gyerek nem feladatokat akar tőled.
Nem tanítást. Nem fegyelmezést. Nem sofőr szolgálatot.
Hanem TÉGED.
Azt, hogy csak legyél vele. Semmi mással. Csak ő és te.
Hogy ne legyen cél. Ne legyen szerep. Ne legyen feladat.
Csak két ember. Apa és gyerek. Együtt.
Tamás, 44 éves:
"A fiam 16 éves. Már nem beszél velem.
Megkérdezem: Hogy vagy?
Jól.
Mi van az iskolában?
Semmi.
Kész. Ennyi.
És én nem értem. Miért nem beszél velem?
Aztán rájöttem: mert évekig csak szerepekben voltam.
Tanító. Fegyelmező. Sofőr. De soha nem csak APA.
Soha nem ültem le vele úgy, hogy semmi mást ne akarjak, csak vele lenni.
Mindig volt feladat. Mindig volt cél.
De csak lenni? Soha.
És most, amikor végre csak lennék, már késő.
Mert megtanulta: apával van feladat. Apa nem azért van, hogy együtt legyünk. Apa azért van, hogy tanítson, vigyen, neveljen."
Miért csináljuk ezt?
Mert könnyebb.
Könnyebb feladatot csinálni, mint igazán jelen lenni.
Könnyebb tanítani, mint meghallgatni.
Könnyebb szerepben lenni, mint csak embernek lenni.
De tudod, mi a probléma?
A gyerek nem szerepeket, feladatokat akar. Hanem téged. Az igazi éned.
És ha ezt nem kapja meg, lassan feladja.
Mit veszítesz el, amikor állandóan csak szerepekben vagy?
1. Az élményeket
Nem látod, ahogy nő. Ahogy fejlődik. Ahogy változik.
Mert mindig van feladat. Mindig van cél. De soha nincs csak pillanat.
2. A bizalmat
A gyerek akkor bízik benned, ha érzi: nem csak apa vagy. Hanem ember is. Aki hibázik. Aki fél. Aki néha nem tud mindent.
De ha mindig csak szerepben vagy, soha nem lát téged igazán.
3. A kapcsolatot
A kapcsolat nem azért épül, mert tanítasz, nevelsz, fegyelmezel.
Hanem azért, mert EGYÜTT vagytok. Szerepek nélkül. Feladat nélkül.
És ha ezt nem teszed, a kapcsolat lassan elhal.
4. Az időt
Az idő fogy. A gyerek nő.
És egy nap felébredsz, és rájössz: elmúlt.
És te voltál ott. De csak szerepben. Soha nem igazán.
Mit tehetsz most?
1. Tedd le a telefont. És a szerepet is.
Amikor a gyerekkel vagy, ne legyen állandóan feladat. Ne legyen mindig cél.
Csak legyetek. Együtt.
2. Játszatok. Úgy, hogy semmi más nem számít.
Ne azért, hogy taníts valamit.
Ne azért, hogy fejlessz.
Hanem csak azért, hogy együtt legyetek. És nevessetek.
3. Légy ott minden nap. Szerep nélkül.
Nem kell sok idő. Elég 20 perc. De az a 20 perc legyen tiszta.
Ne tanítsd. Ne fegyelmezd. Ne vigyed sehova.
Csak legyetek. Együtt.
4. Hallgasd meg. Csak úgy.
Ne azért, hogy megtaníts valamit.
Ne azért, hogy megjavítsd.
Hanem csak azért, hogy halld, mi zajlik benne.
5. Mutasd meg magad. Valódi ember, nem csak egy szerep.
Mondd el, mi van benned. Amikor nem tudod. Amikor nehéz. Persze azt is, hogy meg fogod oldani.
Mert ettől fogtok kapcsolódni. Ettől tanul meg bízni benned.
István, 40 éves:
"Múlt héten elhatároztam: változtatok.
Hazaértem. Letettem a telefont. És a szerepeket is.
A fiam odajött: Apa, játszunk?
Azt mondtam: Persze, fiam.
Leültem mellé. És játszottunk. Igazán.
Nem tanítottam. Nem javítottam. Nem fegyelmeztem.
Csak játszottunk. És nevettünk.
Egyszer csak megállt. Nézett rám.
Azt mondta: Apa, ma te fektetsz le?
És abban a pillanatban értettem meg: ő mindig tudta.
Tudta, amikor ott voltam, de szerepben voltam.
És most, amikor végre csak vele voltam, semmi mással, ő érezte.
És mosolygott. És 3 hónap után újra velem szeretett volna elaludni. "
A legnagyobb ajándék
A gyereknek nem csak tanítás kell. Nem nevelés. Nem feladatok.
Hanem a lényed is..
A figyelmed. A jelenléted. Az időd. Szerepek nélkül.
Amikor csak vagytok. Apa és gyerek. Együtt.
Az apa, aki ott van, de csak szerepekben, az elveszíti a gyerekét.
Nem azért, mert rossz apa.
Hanem azért, mert mindig van feladat, de soha nincs csak pillanat.
És a gyerek ezt érzi.
De van remény.
Mert minden nap új lehetőség.
Tedd le a telefont. Tedd le a szerepeket. Légy ott. Csak úgy. Vele.
Mert az idő fogy. És egy nap felébredsz, és már felnőtt.
És akkor már nem tudod visszahozni azokat a pillanatokat, amikor csak együtt lehettetek volna.
De ma még itt van. Ma még megteheted.
Te mikor voltál utoljára a gyerekeddel úgy, hogy semmi más nem volt? Szerep nélkül, feladat nélkül, csak ti ketten?
Írd meg kommentben. Nem vagy egyedül.
Kiss Gergely
Férj - Apa - Férfi
