18/03/2025
Alábbi gondolataimat a Jakab-hegy csúcsán, 602 méteren, a pálos kolostorromhoz vezető úton róttam fel feltöltődésemben, fotómon is megörökítve.
E kolostorban Magyarországon elsőként működő remeteközösség a pálos rend kialakulása előtt Szent Jakab oltalma alatt működött, ami az El Caminót többször teljesítő Bertalan pécsi püspöknek volt köszönhető.
Zarándoklat
Bár nem vehettem még
kezembe fésűkagylót
a Szent Jakab sírjához
tartó zarándoklaton,
lélekben mégis
az El Caminót járom,
Santiago de Compostellába
majd más úton indulok.
Vaskorban emelt földvár
peremén setálok,
míg döbbenet feszül
a halomsírok között.
Jártak itt előttem íllírek,
kelták, s longobárdok...
Ahogy a rómaiak Sopiánét
ily magasból csodálták.
Ó, te Jakab-hegyi vándor!
Láttál-e valaha íly sűrűn
medvehagymát zöldelni
bárhol Európa-szerte?
600 méteren tengerszint
felett szél nyűvi a Zengőt.
Leborulni késztet e táj
Isten színe előtt.
A frankhoni Bertalan püspök
itt vont egy házba remetéket,
Kiket Özséb látomása egyesített
rendbe Szent Pál oltalmában...
De előttük még 1000-ben
Pécsváradról indult Asztrik apát
a pápához kikérni Istvánra az
apostoli áldást Szent Koronával.
Így járhat holtában is vígan
Remete Szent Pál a mesés
Baranyában, Szent Jakab útján...
Velük tartok, hogyisne, csak lassan,
a magam csendes módján, hisz
szellemi síkon rontás itt nem érhet.
Cranioszakrális lenyomatunk kódját
megérinthettem e felszentelt vidéken.
+ + + +
Adalékok a vershez:
Szent Jakab apostol, Jánossal és Péterrel együtt Jézus kiválasztottjai voltak az Olajfák hegyén, amikor a kereszthalálra készülődött, így Jakabot tartják az első vértanúnak az apostolok között.
A későbbi keresztényüldözések elől holttestét ereklyeként Jeruzsálemből mentették át Észak-Spanyolországba. Földi maradványai a Santiago de Compostella területén épített Szent Jakab székesegyházban kerültek elhelyezésre.
E hely a középkorban búcsújáróhellyé vált, és azóta az egyik legismertebb zarándoklat (Camino de Santiago) végcéljaként is szolgál.
Az említett zarándokút a kelta időkben a Tejút szimbólumaként volt ismert, mai jelvénye a fésűkagyló. Az út mentén a bencések kórházakat és rendházakat építettek. A Szent Jakab-út 1993-tól az UNSCO Világörökség részét képezi.
Magyarországon a Szent Jakab-út 2009 óta létezik, Budapesttől Lébényig tart, majd az ausztriai Wolfsthal felé folytatódik, ahonnan az európai Szent-Jakab-úthoz csatlakozik...