
31/07/2025
Család és minden IS
A nyár közepén tartunk. Vannak akik szabadságon vannak, mások nyaralnak, a kicsik vakációznak. EGYÜTT IS vagyunk???
Beszélgetünk, játszunk, együtt tevékenykedünk, étkezünk? Figyelünk önmagunkra, a másikra, a gyerekeinkre?
Látok családokat akik elvannak egymás mellett; a szülő netezik, míg a gyermek megszeppenve ül mellette vagy a másik amikor mindent megnéz, megtapogat, elvesz, rombol akár egy szélvész, felesleges gondot, plusz munkát okozva az üzletben dolgozónak. Vagy a szülő folyamatosan korlátoz, minősít, megszégyenit, mert a gyermek nem felnőtt módjára viselkedik.
Kell?
Nem!
Ő gyerek, most tanulja, gyakorolja önmagát, a képességeit, a határait, meddig mehet el. A szülő, a testvér, a kortárscsoport, a közösség ami ezt visszatükrözi a számára, lehetőleg egészséges módon.
És mi van ha hibázik? SEMMI.
Az is a tanulás része. Régen azt mondták hibázni tilos. (Én is csak pár éve a tanulmányaim során találkoztam azzal, hogy) HIBÁZNI ÉR! A tanulás része, ebből tudunk a legtöbbet tanulni, saját hibáinkból.
Pihenjünk, lazítsunk, élvezzük az együtt töltött időt. A gyerekeknek kicsiként van nagy szükségük a szüleikre, támogatásként, játszótársként, közös élményeket gyűjtve, amiről később is lehet beszélni. 10-12 éves kor körül elkezdenek levállni. Keresve a saját útjukat és te hiába érsz rá akkor, ő ezt már nem fogja értékelni, mert a kezdeti kapocs hiányzik.
További örömökben, élményekben gazdag nyarat kívánok!