17/11/2025
Kedves Janka! Köszönjük szépen a kedves és elismerő szavakat, hálásak vagyunk érte!
Tisztelt Nógrád Vármegyei Szent Lázár Kórház! Miután a helyszínen, akkor és személyesen is elmondtam köszönetemet a kórház dolgozóinak, hadd írjam le itt is, milyen fantasztikus munkát végeznek. Az idei évben kétszer is volt alkalmam a Nőgyógyászati Osztály vendégszeretetét élvezni, és amit ott tapasztaltam, nemcsak példa értékű, de megköszönni sem lehet elégszer. A kilenc nap alatt, amit bent töltöttem, olykor bizonytalanságban a betegségem kimenetele felől, fájdalmak között is, az osztályon dolgozó orvosok jó szakmaisága és embersége, a nővérek megértő, gondoskodó istápolása, a takarító személyzet tapintatossága és alapos, fáradhatatlan munkája túlzás nélkül mondhatom, hogy arra a pár napra mindenek ellenére otthonommá tették a kórházat. Lehet azt mondani, hogy a korszerűen felszerelt kórterem és a higiénia alapvető követelmény kell, hogy legyen, és ez talán igaz is. Az ott dolgozók ugyanakkor messze nem csak az "elvárhatót" teljesítik, hanem annyi szívet és lelket, tapintatot visznek az egyébként (sokszor miattunk, betegek miatt is) nehéz munkájukba, amely messze nem természetes. Bármely orvostól szabad kérdezni a vizitek vagy a vizsgálatok során. Befektetnek, és a nővér azzal kezdi, hogy elmagyarázza, hogyan tudom állítani az elektromos ágyat, sőt, biztat, hogy használjam a nővérhívót, ha bármire szükségem lenne. Bejön megnézni, hogy minden rendben van-e, de mikor észreveszi, hogy a frissen műtött szobatársam végre elaludt, kimegy és szól a takarító hölgynek, hogy kicsit folytassa máshol a takarítást, mert a betegnek most pihenésre van szüksége. A szomszéd kórteremben fekvő csaknem kilencven éves, kicsit nagyot halló nénit annyi türelemmel fürdették, beszélgettek vele, megnevettették - hadd köszönjem meg az ő nevében is! A takarítók naponta kétszer minden párkányt, kilincset, az illemhelyeket stb. végigtörölték. És ami még ennél is több: minden napra jutott kedves szó, rövid beszélgetés, biztatás, kézsimítás, kérés nélkül, a mélyponton akár viszonzás vagy reakció nélkül is. Kedves ott dolgozók! Kérem, maradjanak mindig ilyen elhivatottak és adják tovább ezt az emberszeretetet mindazoknak, akiknek csak lehet: betegeknek, gyakornokoknak, biztassák-bátorítsák egymást. nincs kicsi vagy nagy, jelentős vagy jelentéktelen munka - mindannyian nélkülözhetetlenek, és én hálás szívvel emlékezem Önökre!