Berill jógafészek/Mozgásfejlesztő gyermek- és baba mama jóga

21/08/2025

Csillagok, akik csak felvillannak✨

🤍Vannak lelkek, akik nem évekre, nem évtizedekre születnek a földre. Ők csak egy röpke időre érkeznek – néhány hétre, talán csak néhány szívdobbanásra. Mint a hajnal első sugarai, amelyek megérintik az alvó tájat, majd hamar átadják helyüket a napnak. Az ő történetük csendes, rövid és láthatatlan a világ szemében, mégis mélységesen valódi annak szívében, akihez kapcsolódtak.

🤍A vetélés fájdalma nehéz teher, mert az emberi szív várna, remélne, jövőt álmodna. De a jóga ősi tanítása szerint minden, ami formát ölt, anitya – mulandó. Minden kezdet magában hordozza a búcsú lehetőségét is. Ezek a rövid életek nem véletlenek: az ő dharma-juk, földi feladatuk ennyi volt. Nem hosszú utakra jöttek, hanem arra, hogy egyetlen érintéssel tanítsanak.

🤍A világ nem láthatja őket, nincs nevük a könyvekben, nincs nyomuk a fényképeken. De a szív tudja, hogy itt jártak. És ami nyomot hagytak, az a szeretet: ez a satya, az igazság, ami nem múlik el az idővel.

🤍A béke, a shanti lassan érkezik. Először a hiány szól, a csend és a könnyek beszélnek. Aztán, ahogy telik az idő, a szívben megérik a felismerés: ők nem vesztek el, csupán beteljesítették saját útjukat. A szeretet, amely összekötött velük, nem tűnik el – átalakul, emlékké, ragyogássá, halk imává.

🤍És talán így válik érthetővé, hogy ezeknek a lelkeknek nem volt kevesebb a történetük – csak más. Mint a csillagok, amelyek nem maradnak az égen egész éjszaka, csak egyetlen pillanatra villannak fel. De aki látta őket, annak örökre a szívébe ég a fényük.

05/08/2025

🤰🏼Kismama jóga – finom kapcsolódás önmagadhoz és a babádhoz🤰🏼

🌼Kismama jóga. Annyi mindent jelent ez a két szó. Mozgást, légzést, kapcsolódást. De számomra talán még inkább: teret.

🌼 Egy olyan teret, amit együtt hívunk életre.Mécseseinkkel, virágainkkal, megerősítő gondolatainkkal. Egy körben, ami látszólag csak néhány tárgyból áll… de valójában sokkal több.

🌼 Minden alkalommal, amikor elrendezem ezt a kis kört, mélyebben lélegzem. Olyan, mintha magam is belehelyezkednék. Mert ez nem csak egy dísz. Nem csak hangulat. Ez egy belső állapot külső lenyomata. A figyelemé, a jelenlété, a megengedésé. Annak az elfogadásáé, hogy ahogyan vagy – úgy vagy jól.

🌼 A várandósságban nincsenek egyforma napok.
Van, amikor könnyűnek tűnik az út, és van, amikor nehéz. Van, hogy öröm van benned, és van, hogy kérdések. Van, hogy nem tudod, mit érzel. És van, hogy túl sok minden egyszerre.

🌼 Ez a kör mindennek teret ad. Ez a jógaóra nem teljesítményről szól, nem a „hogyan kéne”-ről. Hanem a valódiról. A mozdulat, ami épp jól esik. A légzés, ami megnyugtat. Az érintés, amivel a pocakodhoz érsz – vagy az a pillanat, amikor csak hagyod, hogy valami történjen belül.

🌼 És én itt vagyok. Néha csendesebben, néha mélyebbről figyelve. Mert az anyaság – és az anyává válás – nem egyforma út. Van, aki most tapasztalja először. Van, aki már ismeri. És van, aki hordoz valamit, amit nem mond ki, mégis ott van vele.
De ebben a körben mindenki helyet kap. Minden történet. Minden érzés. Minden leheletnyi élet.

🌼 Ezért tartom a kismama jógát. Ezért hívom a nőket körbe. Ezért rendezem el újra meg újra ezt a kis teret – hogy emlékeztessen minket arra, hogy a jelenlét önmagában elég. Hogy ami most van, az úgy jó, ahogy van. És hogy nem vagyunk egyedül.

03/08/2025

🤍A csend mélységei🤍

✨ Van egy hely a lélek mélyén, ahol az idő nem úgy múlik, mint a naptár lapjai. Ott nem a percek számítanak, hanem a jelenlétek súlya. Egy olyan tér, ahol nem szavak születnek, hanem érzések, amelyek csendben formálják azt, akik vagyunk.

✨Egy üres szék nem csupán hely a körben. Nem csak hiány.Az a szék egy emlék, egy jelenlét, egy rejtett kapu. Ott születik meg a tisztelet, nem a fájdalom harsogása, hanem az a halk, mély sóhaj, amely átjárja a testet, és amit csak a lélek hall meg igazán.

✨ Ez a meg nem látott szeretet tanít bennünket arra,
hogy a kötődés nem feltétlenül látványos, nem mindig ölelhető át vagy formálható meg. Néha az a szeretet az, ami megmarad, amikor már semmi sem látható, de mégis ott van – mint a levegő, amit veszünk, mint az árnyék, amely követ minket a napfényben.

✨ Ez a szeretet csendes és kitartó. Nem kér válaszokat. Nem vár viszonzást. Ő csak van.

✨ Ahogy egy hegyek közé zárt kis falucska végén ülök, Masca peremén, ahol a sziklák az eget karcolják, és a tekintetem a messzeségbe, a tenger felé réved – valami bennem elnémul. Abban a néma pillanatban, megengedem magamnak, hogy letegyem a mosolyt, ami nap mint nap védőrétegként ölel körbe. Nem tudok, és nem is akarok szavakat keresni. Ott akkor egy fájdalom halkan kopogtatott bennem, nem tolakodva, inkább csak emlékeztetve arra, ami nincs, és arra, ami valaha lehetett volna.

✨ Ebben a pillanatban, abban a mozdulatlan térben, megengedtem magamnak, hogy csak legyek…azzal, ami van, azzal, ami volt, és azzal, ami már nem.

✨ És ahogy mi megnyílunk ennek a csendnek, ahogy nem futunk el előle, nem tagadjuk meg, újra megtanuljuk, hogy az élet nem egyenes vonal, hanem egy tánc, amelyben a fény és az árnyék váltják egymást.

✨ Az a helyzet, ami formál, nem végpont, hanem egy lépcsőfok, ahol a lélek megtanul még mélyebben megérteni, még érzékenyebben élni.

✨ Az a mélység, amelybe belemerülünk,nem üres tenger, hanem egy óceán, amely táplál és formál bennünket – ha hagyjuk.

✨ Ebben az óceánban minden egyes hullám egy emlék, egy érintés, egy el nem mondott szó. És ahogy megtanulunk együtt lélegezni vele, újra rálelünk a saját belső ritmusunkra.

✨ Ez a ritmus nem mindig könnyű. Néha nehéz, néha szomorú, néha megnyugtató. De mindig igaz.

✨ És ott, ebben az igazságban, születik meg az igazi béke. Nem a fájdalom eltűnése, hanem a fájdalom elfogadása. Nem a hiány betöltése, hanem a hiány méltósággal való hordozása.

✨ És amikor ezt megtanuljuk, már nem vagyunk ugyanazok, akik voltunk. Valami új születik bennünk. Egy erősebb, bölcsebb, érzékenyebb rész, amely képes befogadni az élet minden árnyalatát.

✨ És ez a részünk lesz a lámpás, ami fényt gyújt a sötétben, hogy ne csak túléljünk, hanem igazán éljünk.

01/08/2025

A szív emlékezik – gondolatok a szoptatás világnapjára🤍

🤱🏼 Nem minden szoptatástörténet hosszú, zavartalan vagy filmbe illő. Vannak, amelyek alig indulnak el. Vannak, amelyek könnyekkel kezdődnek, fájdalommal telnek, és hamar véget érnek. És mégis: ott van bennük minden, ami lényeges.

🤱🏼 Én csak rövid ideig szoptattam Noét. Talán más észre sem venné, milyen kevés volt az az idő. De én tudom, mert minden percét magamban hordozom. Emlékszem, hogyan simult hozzám, milyen volt a súlya, a bőrének illata, a kis keze, ahogy ösztönből kapaszkodott. Emlékszem, milyen volt adni magamból – testemből, időmből, minden figyelmemből. És emlékszem arra is, amikor már nem ment tovább. Milyen csend lett. Milyen fájdalmas, néma űr.

🤱🏼 De soha nem éreztem, hogy kevesebb lettem volna. Mert adtam, amennyit tudtam. És ő elfogadta. Ennyi volt a mi történetünk.

🤱🏼 Hiszem, hogy minden egyes próbálkozás, minden kínált mell, minden éjszakai ébredés, minden fejés, minden döntés, amit a kisbabánkért hozunk – a szeretet egyik arca. Hiszem, hogy a szoptatás nem kizárólag tej. Hanem kapcsolódás. Jelenlét. Meghallás. Ölelés. És ha bármilyen formában is adni tudunk magunkból a gyermekünknek, akkor már tápláljuk őt.

🤱🏼 Kísérőként ma már más anyák mellett is ott lehetek ezekben az érzékeny, mély pillanatokban. Látom az örömöt, a bizonytalanságot, a kitartást – és azt is, amikor el kell engedni az elképzelt szoptatást. És ott vagyok velük akkor is, amikor úgy érzik, ez nem sikerült. Pedig dehogynem. Mert a siker nem csak a hónapokban mérhető.

🤱🏼 És én mindegyik történetben ott vagyok. Támogatóként. Emberként. Nőként, aki tudja, hogy nincs egyetlen jó út. Csak szeretettel teli próbálkozások.

🤱🏼 Ezért ez a nap nem a hibátlan történeteké.
Hanem minden anyáé, aki valahogyan – a mellével, a lelkével, a jelenlétével – táplálta a gyermekét.

31/07/2025

👶🏼Megfogja a karom, rám néz, rám nevet. A következő pillanatban már ott sincs – továbbgurul, továbbmegy, új felfedezés felé. A másik kisgyerek közben lelkesen pakolgat egy színes játékkosarat, aztán odakúszik az anyukája ölébe, csak úgy, egy pillanatra. A harmadik figyel, óvatosan, kívülről – még nem jön közelebb, csak néz. És mindeközben az anyák – csendesen figyelnek. Nemcsak engem, nemcsak a mozdulatot, amit mutatok… hanem a gyermeküket. Azt, ahogy kapcsolódik. A mozdulatát, a hangját, a lélegzetét. És figyelik magukat is – hogyan hat rájuk ez a közeg, ez az együttlét, ez a mozgás, ami egyszerre ad keretet és szabadságot.

👶🏼Itt nincs elvárás. Nincs jó vagy rossz. Van egy tér, ahol lehet egyszerre mozogni és megállni. Játszani és megpihenni. Figyelni kifelé és befelé. Van egy közösség, ahol nem baj, ha egy baba sír, ha valaki épp csak annyit csinál, amennyit bír. Ahol egy mosoly, egy ölelés, egy fél mozdulat is pont elég.

👶🏼Mert itt a jóga nem a pózokról szól. Hanem az érintésről. A kapcsolódásról. A jelenlétről. Arról a sok apró pillanatról, amikor anya és gyermeke egymásra hangolódik – mindenféle teljesítmény nélkül.

👶🏼És én ott vagyok köztetek. Néha mutatok egy gyakorlatot, máskor csak hagyom, hogy történjen, ami történik. Hogy a kis kezek megfogjanak, a mosolyok rám találjanak, és együtt lehessünk – úgy igazán.

www.berilljogafeszek.hu

24/07/2025

Csendben sarjadó kezdet🤍

🐝A műtét előtti napon együtt érkeztünk – a családommal. Mégis, valahol mélyen, csendesen, magányosan voltam. A testem tudta, mire készül, de a lelkem – az még kereste a helyét. Valamit, ami nem szavakban él, nem gondolatokban, hanem csak van.
Valami, ami tart, ami átfog, ami velem lélegzik, amikor minden más elnémul.

🦋 Egy szeretett család hívott magához minket. Ők, akikkel a Világkörül hozott össze – egy utazásból, amely lassan barátsággá szövődött, és amely azóta is őrzi a köztünk lévő szelíd, mély kötődést. Most, egy törékeny időszakban, ők voltak a megnyugvás, a megtartás helye. Egy biztonságos otthon, ahol a jelenlétük melege minden mozdulatban ott rezgett. Olyan természetességgel fogadtak, mintha mindig is hozzánk tartoztak volna. És ott, a kert mélyén állt egy levendulabokor.

🐞 A kedvenc virágom. Nemcsak az illata miatt, hanem azért is, mert a lila szín mély, titkos nyelve beszél rajta keresztül. A gyógyulás és a megújulás, a csend és a mély belső erő színe ez. Az összhang színe, ahol a test és a lélek szelíden újra egymásra találnak. És ott volt előttem, virágba borulva, pillangók és poszméhek szelíd tánca között.

🐝Minden mozdulatuk az élet maga volt, végtelen és törékeny egyszerre. És mégis, a kertben uralkodó béke épp ezt az egészet fogta össze. Az agyam, amely hetek óta zakatolt, hirtelen megpihent. Nem volt múlt, nem volt jövő – csak az a puha, meleg most.
A fény, amely átsejlett a leveleken. A zümmögés, amely beragyogta a csendet. Az illat, amely mélyen megérintett.

🦋Ott, a levendulák között, éreztem egy új kezdet halk rezdülését. Nem hangos, nem tolakodó – inkább olyan, mint egy finom szellő, amely felfrissít, és reményt hoz. Egy új út kezdete, ami még nem látható tisztán, de már érzem a jelenlétét. Egy új élet felé, amely még csak körvonalazódik, de már ott rezeg a szívem mélyén.

🐞A gyógyulás nem a kórházban kezdődött.
Nem az orvosi székben, nem a fájdalomban vagy a félelemben. Hanem ott, egy virágzó bokor tövében, ahol a fájdalom lassan oldódni kezdett.
És ahol én, a testem és a lelkem, újra egésznek éreztem magam. Nem kevesebbnek. Nem többnek. Csak önmagamnak.

17/07/2025

Most nem kísértem senkit. Csak magamat.

🦋Az elmúlt időszakban elmaradtak az órák, a női tér, a babás jóga, a meghitt beszélgetések. Nem tartottam meg az alkalmakat, nem írtam, nem jelentkeztem. Eltűntem – kívülről talán így tűnt. De belül sokkal inkább jelen voltam, mint valaha.

🦋Most nem volt mit adnom másoknak, mert minden erőmre szükségem volt ahhoz, hogy magamat tartsam. Kísértem egy folyamatot. Egy érzést. Egy testet. Egy lelket. A sajátomat.

🦋Nőként sokféle úton járunk. Van, amikor adunk, összetartunk, jelen vagyunk – és van, amikor mi szorulunk megtartásra. Én most ezt éltem meg. Egy olyan időszakot, amikor nem tudtam és nem is akartam kifelé fordulni. Mert befelé kellett figyelnem.

🦋Marokkóban, egy hegyi faluban ültem egy patak partján. Színes párnákon, mezítláb. A víz csendesen csordogált, én pedig csak néztem, ahogy viszi magával az apró kavicsokat. Semmi más nem történt. És közben minden.

🦋A testem emlékezett. A lelkem válaszokat keresett.
Nem voltak órák, határidők, elvárások – csak én voltam, meg a táj. És ez a szabadság, ez a megengedés, ez a természetes ritmus gyógyítani kezdett.

🦋Közben itthon sem állt meg az élet. Vizsgálatok, kihagyott alkalmak, fogászati műtét, amit hónapok óta halogattam. A testem most is jelez – másképp, de ugyanazt mondja: figyelj rám. Mert ha nem teszem meg én, más sem fogja.

🦋Most már tudom: ez is a kísérés része.A dúlaság nem mindig a szülőszobán kezdődik. Néha egy csendes szobában, egy mély belégzéssel, egy könnyel a párnán, egy kimondatlan érzéssel a mellkasban. Néha a saját történetünkkel kezdődik.

🦋És most lassan újra itt vagyok. Más tempóban, más szemmel, máshonnan – de itt. Érik bennem az új ritmus, és vele együtt lassan visszatalálok Hozzátok is. A jógába, a nők kísérésébe, a körökbe, a beszélgetésekbe.

🤍De most először: magamat kísértem haza.🤍

25/06/2025

Vannak időszakok, amikor nem kell hangosan erősnek lenni. Amikor elég, ha leteríted a szőnyeget, és végre magadhoz öleled mindazt, amit eddig cipeltél.

Ilyenkor a mozdulatok nem a nyújtásról szólnak. Hanem a megengedésről.

Azt mondani a testnek:
“Itt vagyok.”

A léleknek:
„Meglátlak.”

A szívnek:
„Meghallgatlak.”

Nem kell teljesíteni. Csak jelen lenni. Lassan, finoman, együtt. És ez bőven elég. ✨

🤍 Kapcsolódó gyakorlat: „Ölelő légzés” – a befelé figyelés mozdulata

1. Ülj kényelmesen, megtámasztva a hátad, vagy helyezkedj el pillangóülésben (talpak összeérnek, térdek nyitva).
2. Helyezd az egyik kezed a szívedre, a másikat a hasadra.
3. Hunyd le a szemed, és lélegezz lassan, puhán.
4. Minden belégzéssel képzeld el, hogy meghívást küldesz – szeretetet, nyugalmat, megengedést.
5. Minden kilégzéssel engedd el a feszültséget, az elvárást, a türelmetlenséget.

🌬️ Végezd 5–8 légzésig – vagy amíg jól esik.
Ha szeretnéd, belül így szólíthatod meg a babádat (vagy a vágyat, ami benned él):

„Várlak, amikor készen állsz. Itt vagyok.”

25/06/2025

Közös tér, közös pillanatok – egy BaBarátkozó szívből🤍

24/06/2025

🐶 KUTYA PÓZ – egy nyújtózkodós, játékos reggelre!

Képzeld el, hogy egy kiskutya vagy, aki épp most ébredt fel egy puha kosárból… Mit csinálnál?
Jól megnyújtóznál! Pont úgy, ahogy a kutyák reggel szoktak – előre nyújtott mancsokkal, farokkal az ég felé.

Ez a kutya póz (más néven lefelé néző kutya) segít, hogy hosszabbak és erősebbek legyünk, mint egy farkaskölyök a hegyekben! 🐺⛰️

🐾 Megmozgatja a karokat, a lábakat
🐾 Erősíti a hátat
🐾 Nyugtatja a gondolatokat
🐾 És még mókás is!

Tipp: versenyezzetek, ki tud a leghosszabb ideig „ugatni” ebben a pózban – vagy játsszatok jógakutyás fogócskát, ahol a „menedék” ez a póz! 😄

23/06/2025

☝🏼

Dr. Luis Rojas Marcos, gyermekneurológus figyelmeztet.
Néma tragédia bontakozhat ki otthonainkban, és benne vannak a legszebb ékszereink: a gyermekeink. Gyermekeink szomorú érzelmi állapotban vannak! Az elmúlt 15 évben a kutatók egyre riasztóbb statisztikákat adtak nekünk a gyermekkori mentális betegségek akut és folyamatosan növekedéséről, amely most járványos arányokat ér el.
A statisztikák nem hazudnak:
• 5-ből 1 gyermeknek mentális egészségügyi problémái vannak
• Az ADHD 43% - os növekedését figyelték meg
• A tinédzserkori depresszió 37%-os növekedését diagnosztizálták
• A 10 és 14 év közötti gyermekek körében az öngyilkossági ráta 200%-os növekedését figyelték meg.
Mi történik és mit csinálunk rosszul?
A mai gyerekeket túlstimulálják és túlajándékozzák az anyagi dolgokkal, de megfosztják őket az egészséges gyermekkor alapjaitól, mint például:
• érzelmileg elérhető szülők
• világosan meghatározott határok
• felelősségvállalás
• kiegyensúlyozott táplálkozás és megfelelő alvás
• mozgás, különösen a szabadban
• kreatív játék, társas interakció, hétköznapi játéklehetőségek
Ehelyett az elmúlt néhány év tele volt a következő problémákkal:
• digitális figyelemzavaros szülők
• kényeztető, megengedő szülők, akik hagyják, hogy a gyerekek irányítsák a dolgokat, és ők hozzák a szabályokat
• jogosultság érzése, hogy mindent megérdemelsz anélkül, hogy kiérdemelnéd, vagy felelősséggel tartoznál érte
• nem megfelelő alvás és kiegyensúlyozatlan táplálkozás
• Üüő életmód
• végtelen stimuláció, technikai dadusok, azonnali kielégülés és unalmas pillanatok állandó betöltése.
Mit tegyek?
Ha azt akarjuk, hogy gyermekeink boldog, egészséges egyéniségek legyenek, fel kell ébrednünk és vissza kell térnünk az alapokhoz. Sok család azonnali javulást lát a következő ajánlások végrehajtása után:
• Állíts fel határokat, és ne feledd, hogy te vagy a hajó kapitánya. A gyerekeid nagyobb biztonságban érzik magukat, ha tudják, hogy a kormány irányítása alatt állnak.
• Kiegyensúlyozott életmódot kínálj a gyerekeknek, azt kapják amire szükségük van, ne csak azl, amire vágynak. Ne félj nemet mondani a gyerekeidnek!.
• Korlátozd a gyorskajákat, és Tápláló ételt biztosíts számukra!
• Naponta legalább 1-2 órát töltsenek a szabadban.
• Élvezd a mindennapi családi vacsorát anélkül, hogy okostelefonok vagy tech. eszközök elvonnák a figyelmüket.
• Társasjátékozzatok együtt, ha lehet!l
• Vonjátok be gyermekeiteket életkoruktól függően egy-egy feladatba ( hajtogatás, ételek előkészítése, játékrendelés, terítés, étel kicsomagolás, kutya etetése stb.
• Figyeljetek oda, hogy elegendőt aludjanak!
• Felelősség és önállóság tanítása. Ne óvd őket túlságosan semmilyen frusztrációtól vagy hibától. A tévedés segít nekik ellenállóképességet kialakítani és alkalmazkodni az élet kihívásaihoz.
• Pakold meg a gyerekeid hátizsákját, de ne cipeld azokat!
• Tanítsd meg őket várni és késleltetni a kielégülést.
• Adj lehetőséget az "unalomra", mert az unalom az a pillanat, amikor felébred a kreativitás. Ne akard mindig szórakoztasd a gyerekeket.
• Ne használd a digitális eszközöket az unalom ellenszereként, és ne is kínáld az inaktivitás első másodpercében!
• Segíts nekik létrehozni egy „Unalompalackot” tevékenységötletekkel!
• Légy érzelmileg elérhető a gyerekekkel való kapcsolattartásra, és tanítsd meg nekik az önszabályozást és a szociális készségeket!
• Kapcsold ki a telefonokat éjszaka, amikor a gyerekeknek le kell feküdniük, hogy elkerüljék a digitális figyelemelterelést.
• Legyél érzelmi edzője a gyermekeidnek. Tanítsd meg nekik, hogyan ismerjék fel és kezeljék saját haragjukat!
• Mutasd meg nekik a segítségadás és szolidaritás képességét, az apró dolgok feletti örömöt, és a bocsánatkérés felszabadítóerejét!
• Kapcsolódj érzelmileg - mosolyogj, ölelj, csókolj, csiklandozz, olvass nekik, táncolj velük, bolondozz kicsit, játssz velük - amíg engedik!

- Dr. Luis Rojas Marcos pszichiáter

22/06/2025

🤍 Baba-mama jóga – amikor a mozdulat kapcsolódássá válik

🧘🏼‍♀️A baba érkezésével minden megváltozik. Az idő másként telik, a test másként érez, a gondolatok pedig sokszor egészen új irányokat vesznek. A napok telhetnek boldog örömben, de lehetnek fáradtsággal, kérdésekkel, bizonytalansággal is teli. És ebben a különleges, mégis sokszor hullámzó időszakban van valami, ami gyengéden visszavezet minket önmagunkhoz – és a babánkhoz is: ez a baba-mama jóga.

🧘🏼‍♀️ Ez a gyakorlás nem a tökéletességről, a hajlékonyságról vagy a csöndről szól. Sőt, sokszor közben hangosan kacag egy baba, megéhezik, nézelődik vagy egyszerűen csak odabújik. És épp ez benne a csoda: nem kizárjuk az élet természetes ritmusát, hanem beengedjük. A baba-mama jóga olyan tér, ahol minden mozdulat a kapcsolódást szolgálja.

🧘🏼‍♀️ A test szelíd nyújtása, a szülés utáni regeneráció támogatása és a közös légzés nemcsak fizikailag, hanem érzelmileg is összeköt. A babák érzik az anyai figyelmet, a biztonságot, az érintés melegét. A mozdulatok közben nemcsak az izmok erősödnek, hanem a kötődés is mélyül.

🧘🏼‍♀️ És közben ott vannak az egyszerű örömök is: amikor a baba a mellkasodon pihen egy savászana pózban, vagy kacagva rugdalózik, miközben ringatod. Amikor együtt lélegeztek, és úgy érzed, most igazán együtt vagytok – nem csak testben, hanem lélekben is.

🧘🏼‍♀️ A baba-mama jóga abban segít, hogy újra figyelni tudj magadra is. Hogy legyen pár perc, amit nem „elveszel” a napból, hanem ajándékként adsz magatoknak. Mert ez a közös gyakorlás nemcsak a babádnak ad biztonságot, hanem neked is segít visszatalálni ahhoz a nőhöz, aki vagy – már anyaként.

🧘🏼‍♀️ És nem baj, ha nem minden tökéletes. Nem baj, ha néha nem sikerül úgy, ahogy eltervezted. Mert minden mozdulat, amit szeretettel, türelemmel és jelenléttel teszel, már maga a gyakorlás. Maga a jóga.