21/09/2025
Szia!
Képzeld el, 1965 óta szeptember 21-e a Hála világnapja! Akkor, egy Hawaii-on tartott ENSZ találkozón úgy döntöttek a tagországok képviselői, hogy minden évben megünneplik ezt a napot a hazájukban. Már 60 éve, hogy a világ országainak képviselői felismerték a hála kifejezésének jelentőségét, de valahogyan a mindennapjainkban mégsem kerül a fókuszunk azokra a dolgokra, amelyekért igenis hálásak lehetünk.
Olyan magától értetődő, hogy van hol laknunk, van mit ennünk, van családunk, vannak barátaink, van munkánk, van egészségünk, rengeteg lehetőségünk és szabadságunk stb.
Mindenünk és bármink van, amit csak szeretnénk.
Béke is van. Így megvan a feltétele, hogy mindenünk és bármink is legyen.
Tudtad, hogy szeptember 21. a Béke világnapja is? Találkoztál ma, vagy az elmúlt héten a médiában ezzel az információval?
Számomra azért van jelentősége a hálának, mert nagyban segíti, hogy az élet igazi értékein legyen a fókuszunk, és ha ott is marad, jó esélyünk lesz egy elégedett, örömteli életet leélni.
Hálás vagyok a jó tulajdonságaimért és hálás vagyok azért is, amikor felismerem a rossz tulajdonságaimat, mert micsoda nagy dolog, hogy így lehetőségem van változtatni!
Hálás vagyok, ha egy férfi kinyitja nekem az ajtót és előre enged, mert ettől az apró kedvességtől nőnek érzem magam.
Hálás vagyok az otthonomért, mert tudom, hogy van egy hely, ahol biztonságban vagyok. Jöhet jégeső, vihar, kánikula, nem vagyok kitéve ezeknek. Lehet bármilyen nehéz nap, lehet bármennyi bántás, az otthonomban megnyugodhatok, lecsillapodhatok, feltöltődhetek, szeretve vagyok. Egy olyan hely, ahova szívesen jönnek a barátok.
Köszönöm a kitartásom, a kreativitásom, a nyugalmam és a hirtelen haragom!
Köszönöm, hogy tudok bízni és köszönöm a belém vetett bizalmat!
Aki szeret engem, annak köszönöm, hogy úgy tud elfogadni, ahogy vagyok!
Annyi nehézség van a mindennapjainkban, de jelentősen tompítja a rossz érzéseinket, ha tudatosan keressük a napunkban azokat a dolgokat, amelyek örömöt okoznak, amelyekért hálásak lehetünk.
Minket is segít abban, hogy a fókuszunk a jó dolgokon maradjon, ha elismerjük a körülöttünk lévő embereket. Sokszor csak magunkban konstatáljuk például, hogy de jó, hogy ma reggel indulás előtt a gyerek emlékeztetés vagy könyörgés nélkül felvette a cipőjét. Ha ezt szóban ki is fejezzük neki, elindítunk egy remek, láthatatlan pozitív spirált saját magunk, a gyerkőc és az egész család számára. A nap máris jól indul, sokkal nehezebben érkeznek be hozzánk a negatív dolgok. És nagy valószínűséggel holnap is meg fogja tenni, mert vágyja az elismerést.
Ha napok óta nézegetjük a hűtőben a kifolyt levest, de valahogy a sok más tennivaló miatt valahogy mindig elmarad, hogy kitöröljük - a párunk pedig egyszer csak eltűnteti, hát mondjuk ki, hogy köszönjük! Igen, ő is ott lakik és nem volt odaírva, hogy csak XY takaríthatja el, de mégiscsak jóleső, hogy nem nekünk kell megcsinálni a sok más dolog mellett. Szinte biztos vagyok benne, hogy csillogó szemmel, mosolyogva fogja értékelni, hogy elismerjük ezt az apróságot. Ismét elindul egy láthatatlan pozitív spirál.
Bármikor, bárkinek adhatunk elismerést. Egy idő után pedig észrevesszük, hogy felismerjük a saját elismerésre méltó teljesítményeinket, melyekből bizony minden nap jónéhányat leteszünk az asztalra.
Ha el tudjuk ismerni egy teljesítményünket, akkor fel tudjuk ismerni azokat a dolgokat, amért hálásak lehetünk, hiszen segítettek bennünket abban, hogy ezt a teljesítményt létrehozzuk. Ekkor jön az öröm és az elégedettség érzése. Ebből pedig minél többet szeretnénk…
Egyszerű, igaz?
