26/03/2024
Igen, te is képes vagy
- stabilan kijutni a nyak- és hátfájás okozta nyűgös állapotból.
Akkor is, hogy ha már
- próbálgattál különböző tornákat, esetleg megvettél egy nyakpárnát, ami gyors javulást ígért, de mégsem múlt el teljesen a fájdalmad.
Hogyan érheted el, hogy a fájdalmaid, rossz érzéseid végre a múlté legyenek?
Hogyan érd el, hogy a környezet elvárásai végre ne teherként nehezedjenek rád?
Hogyan érezd magad végre felszabadultnak és értékesnek?
Minden napod azzal telik, hogy valahogy túléld a melót, a háztartást, a család menedzselését, miközben folyamatosan feszít a nyakad, fáj a vállad, és a hátad is elfárad. Néha mozgatod egy kicsit, eljársz valamilyen edzésre, masszázsra, de egyik sem igazán segít.
Lehet, hogy még nem is gondoltál arra, hogy nem lesz elég, ha csak tornagyakorlatokat végzel, vagy csak eljársz masszíroztatni. Nem lesz elég csak kicsit nyújtani, betenni egy nyakpárnát a fejed alá, vagy eljárni jógára. Ha a mozgás ellenére sem javul a nyakfájásod, akkor nagy eséllyel olyan lelki terhek is nyomasztanak, amiket össze sem kötöttél még a nyakfájásoddal, és mégis hozzájárulnak az állapotodhoz.
Mivel folyamatosan “készenléti”, vagy “megoldó” üzemmódban vagy, mert el kell látnod a munkád, a háztartást, a gyerekeket, így állandó feszültségben vannak az izmaid. Bármikor jöhet megoldandó feladat, és jön is. El kell vinni a gyereket edzésre, foglalkozásra, orvoshoz. Esetleg be kell segíteni a szüleidnek is a bevásárlásban, gyógyszerért kell menned, ki kell hívni a szerelőt. Figyelned kell arra, hogy minden ki legyen mosva, és be is kerüljön a szekrénybe. Ezer és ezer feladat van, amiben lavíroznod kell, mert mindig minden éppen a legsürgősebb.
Ezzel még talán nem is lenne gond, de nem hogy elismerést nem kapsz a környezetedtől az igyekezetedért, hanem még megjegyzéseket is tesznek, amiért nincs a helyén az alsógatya. Mert akkor az olyan, mintha nem is lenne kimosva. Ezek a megjegyzések olyankor jönnek, amikor kicsit végre leülsz a telefonoddal egy percre görgetni a hírfolyamot, mert csak egy kicsit úgy ellennél magadban, vagy amikor éppen egy barátnőddel beszélgetsz.
Valahogy mindig kiszagolják, hogy mikor nem a „másokért cselekvő” üzemmódban vagy, és ilyenkor jön egy olyan megjegyzés, hogy nem inkább a gyerekekkel kellene foglalkoznod? Miért nem alszik még a gyerek? Miért van ekkora kupi? Miért úszik a konyha, és hol van holnapra a tiszta ruhám?
Ezek a megjegyzések pedig bekapcsolnak benned egy gombot, amire összeszorul a gyomrod, ideges és feszült leszel, felveszed a védekező testtartást (felhúzott vállak, behúzott nyak), és ráadásul bűntudatod és lelkiismeret furdalásod is lesz, mert te tényleg minden erőddel a családodért teszel, de van, hogy elfáradsz, és igen, néha van egy kis üresjáratod.
Nem igazságos, hogy neked egy kicsi idő sem jár, amiben csak úgy csinálhatsz bármit, amihez kedved van, és semmi „látszata” nincs. Folyamatosan ellentmondásos érzésekkel küzdesz, egyrészt nem érzed igazságosnak, hogy neked nem jár egy kis lazítás, másrészt bűntudatod van, hogyha mégis van pár perc, amíg csak úgy bambulva bámulod a telefonod, vagy chatelsz a barátnőiddel.
De a probléma nem azzal van, hogy túl sok a feladat, és nem tudod menedzselni. A probléma azzal van, hogy általában túl nagyok az elvárások a környezet részéről, és ha nincs rend, tiszta ruha, nyugalom és béke, akkor az a te hibád. A hibáztatással van a baj. És azzal, hogy ez téged rosszul érint. Hogy ez bekapcsol benned egy bűntudat érzést, egy igazságtalanság érzést, amikor hibáztatnak is emiatt. Ezért aztán fáj a nyakad.
Nem elég megküzdened a saját ellentmondásos érzéseiddel, még a többiek hibáztatása is terheli a lelked. Már nem akarod, hogy minden a te hibád legyen. Nem akarsz már bűntudatot érezni, mert csak 24 órából áll egy nap, és a folyamatos pakolás és házimunka ellenére (mert hogy még ugye dolgozol is mellette) még kapod a megjegyzéseket, hogy miket nem csináltál meg. Na ez az, ami nagyon lehúz. Emiatt vagy frusztrált, és nincs kedved már kapcsolódni sem.
És ettől elkezded magad rossz anyának érezni, aki nem képes úgy menedzselni az életét, ahogy a facebook posztokon feszítő más családanyák. Mert mosolyognak. Mert ide-oda mennek a gyerekeikkel. Mert úgy tűnik, mintha ők boldogok lennének. (Az most mindegy is, hogy igazából az csak egy látszat-e, vagy tényleg úgy van.) Az érzés, amit bekapcsol benned, az nagyon nyomasztó. Az, hogy te nem vagy olyan értékes, mint ők.
Ezekkel az érzésekkel lenne jó kezdeni valamit, hogy ne romboljanak tovább téged se lelkileg, se fizikailag. Az, hogy lelkileg lehúz, az teljesen érthető. De hogy mi köze ennek a nyakfájásodhoz? Hát az, hogy a rossz érzések miatt megváltozik a testhelyzeted, mert védekező üzemmódba kerülsz, amiben felhúzod a vállaid, befeszülnek az izmaid, és egy idő után ez a nem ideálisnak mondható testhelyzet fájdalmakat okoz a nyakadban, a hátadban.
Ezek mögött a lehúzó érzések mögött olyan gondolatok állnak, amik beléd kódolódtak gyerekkorodban. Olyan, mint például a nő dolga, hogy tűrjön. Hogy kussoljon, mert akkor nincs konfliktus. A nő feladata a gyereknevelés. A nő viszi a háztartást. A nő teszi az ételt az asztalra. A nő legyen mindig otthon, és szolgáljon ki mindenkit.
Ezekkel a mintákkal nőttél fel, és ha nem eszerint a program szerint működsz, akkor bekapcsol a bűntudat és a lelkiismeretfurdalás. Mert akkor mit szól az anyám, a férjem, az anyósom, mindenki veszekedni fog velem, és az nem jó nekem se, és közvetve a gyerekeknek sem.
És nem is tudod, hogy ezek a korábbról hozott minták befolyásolják a mostani működésed. Ezeket tudat alatti programoknak hívjuk, azért, mert nem tudunk róluk, illetve nincsenek tudatos szinten. De fel tudjuk hozni, tudatos szintre tudjuk emelni, és akkor már érted, már látod az összefüggést a cselekedeteid és a benned ragadt minták, programok, érzések között.
Mondok erre egy példát, hogy jobban értsd.
Lehet, hogy kislányként sokszor hallottad, ahogy az apukád az anyukádat hibáztatja mindenért. Azért, hogy nincs még kész az étel, amikor ő már enne. Anyukád volt a hibás, amikor te hisztiztél, amikor az öcséd beírást kapott az ellenőrzőjébe, amikor veszekedtetek, gyakorlatilag mindenért.
Te azt láttad, hogy ha édesanyád ellentmond, akkor még erőteljesebb az indulat a szüleid között, így aztán anyukád megtanulta, hogy jobb, ha nem is válaszol, és csendben tűr. Ezzel persze magába fojt minden érzést. Te sem szólhattál vissza az apádnak, mert még rosszabb lett. Te is el kellett fojtsd magadban az érzéseid, félve attól, hogy még jobban kiabálnak majd veled. A minta, amit láttál, az az, hogy ha elnyomod magad, akkor béke van.
Csak éppen te sérülsz ebben a legnagyobbat. És ezért küzdesz belül a sok ellentmondásos érzéssel. Mert a párkapcsolatodban már nem kellene elnyomnod magad. Ott már nem vagy alárendelt szerepben. Mégis mindig belecsúszol.
Az az érzés rögzült benned, hogy a nőnek kell nyelnie. Mert kislányként ezt láttad. És most, felnőtt korodra ugyanebben a helyzetben találod magad.
Az érzés benned ragadt, mert ezt tanulta meg az egész lényed. Elhangolta az egyensúlyod, és a mai napig ezzel az elhangoltsággal élsz, hogy el kell nyomnod magad.
Még egyszer hangsúlyozom, nem tudatos, nem is tudsz róla. De mégis így működsz. Ez sajnos szomorú, de így van.
Ha azonban megérted az összefüggést a gyerekkorodban biztonságosan működő stratégia és a jelenlegi rossz érzéseid között, akkor már tudod, hogy ezzel dolgoznod kell. Akkor már nem mondhatod, hogy a párodnak nem kellene elnyomnia engem. Neki kellene megértenie engem. Mert tudod, hogy igazából a te saját mintád szerint működsz. És ehhez társul egy olyan pár, aki „felvállalja” ezt az elnyomó szerepet, amiben te biztonságosan túlélted a gyerekkorodat.
Most már érted, hogy miért magadat hibáztatod, amikor megjegyzéseket kapsz, mert elhiszed, hogy tényleg mindenért te vagy a hibás. Mert gyerekkorodban is mindenért az anyukád volt a hibás.
Ha megtanulod, hogyan tudod felszabadítani magad a negatív érzések alól, akkor ezek az érzések elmúlnak, kioldódnak, és sokkal erősebbnek, és kiegyensúlyozottabbnak fogod érezni magad.
Ehhez sajnos dolgozni kell magadon. Ezt nem tudod megúszni. Manapság már egyre jobban elterjedt nézet, hogy mindenkinek szüksége lenne terápiára. Mindannyian hordozunk magunkban gyerekkorból hozott sérüléseket, amik programként futnak bennünk, és nem tudunk máshogy működni, mint amit ez a program diktál.
Ezek tudat alatt zajló folyamatok, éppen ezért nem is ismered fel. Csak azt érzed, hogy mindig ugyanazokba a szituációkba kerülsz bele. Ugyanazok a dolgok idegesítenek fel. Ezek a helyzetek kihatnak a párkapcsolatodra is, lehet, hogy mindig te vagy az elhagyott fél. Vagy az elnyomott fél. Vagy éppen az elnyomó fél.
Vagy nem bírod a gyereksírást. Egyszerűen kikészít. Emögött is lehet egy gyerekkorból hozott bennragadt negatív érzés.
Ezek csak akkor változnak meg, ha kioldod ezeket a rossz érzéseket okozó blokkokat. Blokkoknak hívjuk az energiarendszerben az energia szabad áramlását akadályozó elakadásokat. Ezek elég megfoghatatlan dolgok, mivel az energia is eléggé megfoghatatlan. Nagyjából csak körülírni tudjuk, és érezni tudjuk. Amikor a testben az energia szabadon áramlik, akkor minden könnyűnek tűnik, nincsenek akadályok, nincsenek negatív érzések, nem fáj semmi.
Amikor valami nem kerek, feszít, rossz érzéseid vannak, fájdalmaid vannak, nehéz a lelked, akkor biztosan van valamilyen elakadás a testedet behálózó energiapályáidban.
Szóval ezeket az elakadásokat kellene megtalálni, és kioldani.
De hogyan is indulj neki? Hogy kezdd el? Járj el pszichológushoz, coach-hoz, vagy nem is tudod pontosan milyen terapeutához? A végtelenségig lehetne sorolni manapság, hányféle terápia létezik.
Nagyon sok módszer fel tudja tárni az összefüggéseket a korábban megtanult viselkedési minták és a jelenlegi fájdalmak között. Ezek általában mind hosszadalmas terápiák, amelyek során heteken, sőt néha éveken keresztül dolgozik a terapeuta és a kliens.
Igen, ezek is jók. Egy bizonyos szintig minden terápia működik. Sok mindent meg is oldhat. Sok mindent felszínre hozhat.
Viszont elég hosszú és lassú folyamat.
Neked pedig ezekhez nincs nagyon kedved, és nincs rá időd se. Azt is kész logisztikai kihívás megszervezni, hogy fodrászhoz menj. Hát még rendszeresen eljárni egy terapeutához, az mekkora kihívás.
Akkor mégis hogyan?
Van olyan módszer, ami oldja a feszültséget, és lemegy egészen a problémák gyökeréig? Igen, ilyen módszer is rengeteg van. De ezekhez is el kell járni csoportokba, vagy mentorhoz, vagy akárkihez.
De vajon van olyan is, hogy magadnak meg tudod oldani? Van olyan, hogy önmagadat tudod terápiázni?
Igen, van. Olyan is van.
Egy olyan megtanulható módszer, amit egyszer elég megtanulni.
Kell egy segítő, aki megtanítja ezt neked megfelelően alkalmazni, de ha megtanultad, akkor már a tiéd, egyedül tudod alkalmazni magadon.
A saját energiarendszeredet tudod rendbe tenni, és így a negatív érzéseidtől megszabadulni. Megszabadulsz a nyomasztó bűntudattól, és attól, hogy a te hibád, ha valami nincs megoldva.
Megszabadulsz attól, hogy ha bárki beszól neked, akkor az téged ne húzzon le. Ne kelljen védekező módon felhúznod a vállaidat, ne feszüljenek be az izmaid, és tartósan elmúljon a nyakfájásod.
Kell hozzá egy kis gyakorlás, de egyedül, önmagadon végezhető módszer.
Hogy mi ez a módszer?
A testben lévő energiapályák stimulálása, ami visszaállítja az energiapályáid egyensúlyát.
Felold olyan elraktározott blokkokat, amiket más módszerekkel nem, vagy sokkal lassabban lehet csak feloldani. Ha egyáltalán fel lehet.
Mert sokszor csak feljönnek a felszínre, aztán kezdj vele, amit tudsz.
Az a jó módszer, ami éppen ott hat, ahol az elakadás van. Ahova a blokk bekerült. Azon a szinten, ahol az érzelem keletkezett.
Az, hogy hol raktározunk régi rossz élményeket, és emlékeket, az nagyon változó. Nem is tudjuk megmondani. Nagyon nehéz feltárni. Rettenetesen bonyolult és hosszú folyamatokkal fel lehet ugyan tárni, hogy neked éppen melyik energiapályádban raktározódott el az adott emlék, és okoz elakadást. De ez fárasztó, hosszadalmas, és nagy szakértelmet igényel.
Az érzelmi blokkok oldásának módszere viszont mindenki számára elsajátítható. Mind a 12 fő energiapályát érinti, így akárhol van is a blokk, eljutsz oda, és feloldódik. Maga a módszer percek alatt megtanulható.
Ahhoz viszont, hogy tudd, hogy pontosan hogyan alkalmazd a te saját fájdalmadra, behatóan kell ismerni. Kell egy olyan látásmód, ami megtanítja, hogyan is fogalmazd meg a problémát jól. Hogyan is alkalmazd úgy, hogy az működjön. Mit is mondjál pontosan, amikor csinálod.
Ha megtanulod, akkor nem csak a nyakfájásod múlik el, hanem a rossz érzések is, a bűntudat, a lelkiismeretfurdalás. Ugyanúgy kapod majd a megjegyzéseket, de már nem húz le érzemileg. Máshogy fogsz reagálni, és egyszer csak eltűnnek a beszólások is. Mert ha nem váltanak ki hatást a megjegyzések, akkor már nem lesz szerepe azoknak.
Végre felszabadultan, és büszkén élheted az életed. Végre értékesnek és hasznosnak érezheted magad.
Ha neked is vannak hasonló érzéseid, mint bűntudat, lelkiismeretfurdalás, és elakadtál, vagy szeretnél iránymutatást kapni, írj rám Messengeren, segítek tisztán látni. Kötetlenül tudunk beszélni a jelenlegi helyzetedről, kihívásaidról, és arról, hogyan lépj tovább. Ha kell, küldök neked ingyenes anyagokat, vagy elküldelek máshoz, aki segíteni tud. Ha pedig én tudok segíteni neked, arról is tudunk beszélni.
Ha hasonló cikkeket olvasgatnál a gerincfájdalmaid és a lelki problémák közötti összefüggésekről, az alábbi linken találsz még:
► Mit tegyél meg azonnal, ha beáll a derekad, hogy gyógyszer nélkül percek alatt elmúljon a fájdalom? Mit tegyél meg utána, hogy ne kerülj vissza ebbe az állapotba? ► Ha azt gondolod, hogy egyértelműen az MRI leleteden kimutatott porckorong kiboltosulástól fáj a derekad, akkor a ...
