BeszélgetőTárs

BeszélgetőTárs Egy olyan beszélgetés, ahol meghallgatnak, Rád figyelnek... Beszélgessünk, bármiről! Egy "társalkodónő" vagyok, a jelenkorban...

Segítséget keres egy idős házaspár Veszprémben!
15/05/2025

Segítséget keres egy idős házaspár Veszprémben!

Segítséget keresek egy kedves ismerősömnek – VESZPRÉMBEN!

Kapacitáshiány miatt sajnos én most nem tudom vállalni ezt a feladatot, de nagyon fontos számomra, hogy megoldás szülessen, és segíteni tudjunk ennek a szerető, gondoskodó családnak.

Egy barátságos, szeretetteljes otthonban élő idős házaspár számára keresünk gondoskodó, megbízható segítőt/gondozót/ápolót Veszprémben.

A férj többségében ágyban fekvő, szobavécét használ, de járókerettel önállóan tud a lakásban közlekedni. Felesége – aki jelenleg is ellátja őt – szeretne heti 2-3 alkalommal egy-egy napra felszabadulni, 2025 június 16. és 2025. július 6. között, amikor a fia és unokája itthon lesz. Fontos lenne számára, hogy ebben az időszakban velük lehessen, kimozdulhasson és feltöltődhessen.

Ez a munka tehát egyelőre időszakos jellegű és nem annyira betegápolásról, inkább segítő jelenlétről szól. De amennyiben jól alakul az együttműködés, hosszabb távon is szó lehet állandó segítségnyújtásról, mivel a férj állapota előreláthatóan egyre több gondozást fog igényelni.

A korábbi segítőjükkel a mai napig baráti a kapcsolat, de ő élethelyzete miatt már nem tudja vállalni a munkát – most egy új, megbízható segítőt keresünk.

Fontos tudnivalók:

A lakásban kamerarendszer működik, kizárólag az idős úr biztonságának és állapotának követésére.
Nem megfigyelésről van szó – kérjük, csak olyan jelentkezők írjanak, akik ezt megértik és elfogadják. Továbbá családtagként él a házaspárral egy szintén betegeskedő, tíz éves magyar vizsla, aki sok törődést és szeretetet igényel.

Jelentkezés módja:
Ha érdekel ez a lehetőség, kérlek, írj egy rövid bemutatkozó e-mailt az aniko@karonfogva.hu címre.
Az e-mailben tüntesd fel a telefonos elérhetőségedet is, mert az ismerősöm fogja felvenni Veled a kapcsolatot.

Köszönöm, ha megosztod vagy továbbítod azoknak, akiket valóban érdekelhet ez a felelősségteljes, de szép segítői munka.

Anyák napján... 🖤❤️
04/05/2025

Anyák napján... 🖤❤️

Anyám folyik az ereimben,
ő néz ki a két szememen.
Úgy van, velem, ahogyan Isten.
Ő van, nekem, mert kell legyen.

Őt szomjazom a pohár vízben,
belőle, bennem süt a nap.
Bennem hiányzik: én hiányzom,
hely és hiány egymásra hat.

Ő a zene a rádióból,
ő a tavaszi levegő.
Rigó torkából bizony ő szól.
A lombsuhogás, az is ő.

Belőlem lát, így engem láthat,
minden ízemben bizsereg.
Édesanya. Ha él és áthat,
velem akarja, hogy legyek.

Anyák napjára írtam ma reggel, körbeburkoló Édesanyámnak, és mindenkinek, aki csak így lehet ma együtt az édesanyjával.

Mesterházi Mónika egyik versrészlete járt közben a fejemben: „hiányzol:cselekvő ige./milyen abszurd. ehhez/ akár élned se kellene.”

Élni csak egymásban élünk, mert lelkek vagyunk, és a világban, mert anyagba visszaforgatott testek is vagyunk.

És fellélegzésként ideteszem az Ének minden anyához című versemet, tizenhat éves koromból, ami az ősi anyaistennők ízét hordozza magában:

Rejtelmes nyár-éjszaka
tündérfényes csillaga,
szerelmes fény teremjen
felhőfüstös szemedben.

Déli napfény illata,
búzaföldek asszonya,
virágcsokor nevessen
sarlóvágta kezedben.

Bölcsőnk fölé hajoló,
altatódalt dúdoló,
ne engedd el a kezünk,
szívedből nőtt életünk.

07/04/2025

Call now to connect with business.

Mi van a fejünk felett?Mi van? Micsoda jel?A tavasz puha szájacsak sír, és nem felel,és nem felel a nappal,és nem felel ...
10/03/2025

Mi van a fejünk felett?
Mi van? Micsoda jel?
A tavasz puha szája
csak sír, és nem felel,
és nem felel a nappal,
és nem felel az éj, –

de hallgat-e valóban,
aki csak nem beszél?

(Szabó Magda: Valóban)

Egy kis olvasnivaló....
01/03/2025

Egy kis olvasnivaló....

- Magával utazott az öreg néni, ugye? - kérdezte a kalauz, miközben elvette tőlem a menetjegyet.
Bólintottam.
- Minden reggel felszáll erre a vonatra. Majd keres valakit, és mindig gondosan ügyel arra, hogy olyan ember legyen, akivel még nem találkozott. Kiválaszt egy idős hölgyet vagy egy fiatal fiút, nem számít neki se a kor, se a származás, csak, hogy legyen egy üres hely mellette. Leül, és a tíz perc alatt, míg megérkezünk a szomszéd faluba, egy pillanatra sem csukja be a száját. Borzalmas egy öregasszony - jegyezte meg gúnyosan.
- Engem egyáltalán nem zavart. Csak egy beszédes néni, nem több.
A kalauzt láthatóan nagyon meglepte, hogy nem helyeseltem és nem értettem egyet vele. Visszaadta a lekezelt jegyet, majd elindult kifelé. Az ajtóban azonban váratlanul megfordult:
- Tudja, a legérdekesebb az, hogy egyetlen kenyérért kel útra minden reggel. Ő mondta nekem egyszer, azért teszi, mert a szomszéd faluban finomabbat süt a pék.
- A kenyér csak ürügy. Nem ez a valódi oka, hogy minden reggel vonatra száll.
A férfi meglepetten lépett vissza a folyosóról, levetette kalapját, majd leült velem szemben. Érdekelte, mit tudhat egy utas egyetlen út alapján, amit ő hónapok alatt nem vett észre
- Akkor mi lenne a valódi ok?
- Az a tíz perces út, míg a vonat az egyik faluból a másikba ér. Neki az utazás nem a szükséges rossz, mint legtöbbünknek, akik itt ülünk a fülkékben, és percenként többször figyeljük az óránkat, hátha attól majd gyorsabban telik az idő. Őt az a tíz perces út tartja életben, és nem a kenyér, amit hazavisz. A történetei táplálják, melyeket újra és újra átél, mialatt meséli nekem, vagy épp magának. Tudja, én csodálom őt, hogy mindennap korán felkel egy beszélgetésért. Feladhatná ő is, panaszkodhatna, hogy fáj a lába, és milyen keserű minden este, mikor magányosan fekszik le, de nem mondja, ahogy azt sem, mennyire fájdalmas reggelente erőt meríteni megtépázott lelkéből, hogy bal lába után a jobbal is lépjen. A szavai, de még a tekintete is végig csak azt suttogja, ő még élni akar. Csak egy kíváncsi szempár kell neki tíz percre. Ezt pedig nem tagadhatjuk meg tőle, nem igaz?
- Ma szerda van. Maga megadta neki, hogy legyen csütörtökje is. Remélem, holnap felszáll valaki, aki a pénteket is megteremti.
Azzal felvette kalapját, majd kisétált az ajtón. Folytatta a munkáját, és én soha többé nem láttam.
Laudetur Kiadó - Heti Lélekemelő

Látogatás a beteg, idős hölgynél.Olyan szép és kifejező ez a kép.És mintha nem is festmény, hanem fénykép lenne.Vajon mi...
12/01/2025

Látogatás a beteg, idős hölgynél.

Olyan szép és kifejező ez a kép.
És mintha nem is festmény, hanem fénykép lenne.
Vajon miről beszélgetnek?

Visit to the Sick Old Lady
- Frederik Vermehren. Dutch (1823 - 1910)

"Az éjszaka világos, / Az ösvény barátságos."(EÉ 131)
23/12/2024

"Az éjszaka világos, / Az ösvény barátságos."
(EÉ 131)

11/12/2024

Továbbra is szeretettel "ajánlom magamat".
Most már referenciák is kérhetők, beszélgetőtársaktól illetve hozzátartozóktól.

Egy olyan beszélgetés, ahol meghallgatnak, Rád figyelnek... Beszélgessünk, bármiről! Egy "társalkodónő" vagyok, a jelenkorban...

Majd a szezonvégiben!Nyár végén és  a tél végén is rendeznek leárazásokat, kiárusításokat a boltokban, ez régebben is íg...
10/11/2024

Majd a szezonvégiben!

Nyár végén és a tél végén is rendeznek leárazásokat, kiárusításokat a boltokban, ez régebben is így volt. 👗
Gyerekkoromban az apu betegsége miatt nem álltunk túl jól anyagilag, anyukám nagyon sokat dolgozott, ám a ruházkodásom többnyire úgy volt megoldva, hogy a tesómtól, unokatestvérektől, rokonoktól kapott ruhákat hordtam, aztán mi is adtuk tovább. Néha azért kellett egy-egy olyan darab, ami új, esetleg ünneplős, vagy mert épp mindent kinőttem... Amikor egyértelművé vált, hogy szükség lesz egy új nadrágra, dzsekire vagy cipőre, akkor nem mentünk rögtön vásárolni, hanem elhangzott a bűvös mondat: "Majd a szezonvégiben....!" Mivel anyukánk ruházati áruforgalommal foglalkozott, az üzletekben mindenkit ismert, a leárazásokkor esély volt rá, hogy nem csak a már mások által otthagyott és senkinek sem kellő darabokat tudjuk megvenni. 👞Mégis, olyan ruhát, amit kifejezetten én választottam, ami nekem tetszett volna.... a fentiek miatt sosem kaptam, azokból választottunk, ami a "szezonvégiben" akciós volt. Ez akkoriban sokszor fájt, nyilván ezért is maradt meg az emlékeimben, ma viszont csak arra tudok gondolni, hogy anyu ezt is, - mint minden egyéb családi, szervezési, életviteli dolgot - igyekezett a lehető legjobban megoldani. Nagyon kreatív volt. És nélkülöznünk sosem kellett.
Például a cipőkkel 👟is mindig gond volt, abból kevesebbet lehetett örökölni, amit meg kaptunk, az már kopottasabb volt...iskolába, ünnepségre, szereplésre nem annyira alkalmas. Anyukám a munkája miatt sokat utazott, és mindig volt nála egy aktuális "rajz" a lábamról. Tudta persze a lábméretemet, de biztosra ment, így egy kartonlapra (mosóporos doboz) időről-időre körberajzolta a talpamat, kivágta, és az a sablon ott volt a táskájában. Ha jártában-keltében látott olyan, megfizethető és megfelelő cipőt vagy szandit, amire épp szükség volt, akkor belepróbálta a mintát, és ha jó volt, és az ára is elérhető, akkor megvette. Sosem hibázott...már ami a méretet illeti. Egyéb tekintetben (szín, fazon, divatosság), nos ott voltak azért helyzetek.... volt, hogy nagyon nem voltam kibékülve a kapott lábbelivel, és alig vártam, hogy kinőjem.
A mellékelt fekete-fehér képen nem látszik, de a bal szélén, fehér harisnyában az én lábam... és a cipőm PIROS! 👠Mindenki más fekete, barna vagy sötétkék cipőben jött a szereplésre...én pirosban, mert ez volt "szezonvégis". Ma már ezekre a dolgokra is csak szeretettel, hálával gondolok, anyu erőfeszítéseire, hogy mindenünk meglegyen....💖

Holnap megint vetítik a Dunán. Továbbra is szeretettel ajánlom, a regényt is, a filmet is....
01/11/2024

Holnap megint vetítik a Dunán. Továbbra is szeretettel ajánlom, a regényt is, a filmet is....

Időutazás, időgépKép forrása: Fortepan / Liszkay Ferenc 1975.Régi képeket nézegetni nagyon jó, az interneten sokszor jön...
13/10/2024

Időutazás, időgép

Kép forrása: Fortepan / Liszkay Ferenc 1975.

Régi képeket nézegetni nagyon jó, az interneten sokszor jönnek elém szülővárosom kedves, régi fényképei, beszélgetőtársaimmal pedig gyakran lapozgatunk régi, családi albumokat.
A képek is „mesélnek”, de amikor emlékeket, történeteket is kapok melléjük, az csodás.
Legtöbbünknek természetesen a gyermek és ifjúkor az az időszak, ahonnan a legszebb emlékeket hozzuk, őrizzük. Ha meglátom egy képen azt a helyet, ahol a felhőtlen gyermekkor eseményei megelevenednek, az az idő, amikor nem számított a tegnap sérelme, a holnap aggodalma, csak a jelen, a gondtalan, játékkal töltött idő…. Olyankor nagyon szeretnék egy időgépet, és visszarepülni kicsit, oda…
A képen látható téren gyerekeskedtem, nagymamink ott lakott szemben, a kép is pontosan akkor készült, amikor a legboldogabb gyermekéveim teltek. De jó lenne visszamenni, legalább pár órára, beszaladni a házba, a nagymami kis szobájába, ahol a szerető gondoskodás mellett mindig volt számomra valami finomság is a konyhaszekrényben…. aztán felszaladni az emeletre, ahol Mariann barátnőm lakott, aki sajnos már évekkel ezelőtt itt hagyott minket, de akkor még felmehetnénk együtt a padlásra, ahol a ház lakói által felhordott bútorokból berendeztük magunknak a „lakást”, ahová a babáinkat felvittük, ahol cicákat is etettünk…aztán kimennénk pancsolni a Zsuzsi szoborhoz, meg felszaladnánk a várba… És a játékban „megfáradt” gyerekek hazatérve málnaszörpöt és krumplis pogácsát kapnának a Mamitól. Jó lenne, csak egy-két óra ebből, egy időgép, ha visszaröppentene kicsit… de már az emlék is olyan jóleső, amit egy-egy régi kép hoz fel. Mindenki őriz ilyeneket, a gyermekkorból még akkor is jönnek csodás dolgok, ha nehéz időket élt a család, akár háború volt, nélkülözés… Mostani beszélgetőtársaim is szinte csak a szép, boldog eseményeket mesélik el gyermekkorukból. A rosszak is megvannak, persze, de az igazi, felhőtlen gyermeki öröm, az mintha kicsit felülírná a nehéz emlékeket is.
Mindezzel együtt a mai szépségek és jóságok is itt vannak, a mostani gyerkőcöknek pedig majd a mai időszak lesz az, amire majd ők hasonló nosztalgiával és jóleső emlékekkel gondolnak. Lehet, hogy egy régi kép lesz az, ami előhozza, vagy egy újra előbukkanó íz, egy szelet süti, vagy a régi házban talált „kincsek”, tárgyak…. Az emlékek értékesek, és ha van kinek elmesélni, megosztani, az nagyon jó érzés. Örülnék néhány kommentnek, hogyha Önök, Ti megírnátok, hová és hányadik évbe utaznátok vissza, ha kapnátok két órát egy időgéppel.... bárhová, bármikorra lehet, egy feltétel, hogy csak a saját életedben és csak visszafelé...

Cím

Székesfehérvár

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni BeszélgetőTárs új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás