23/08/2025
A tojás tartalmaz minden tápanyagot, amire a fejlődő embriónak szüksége van.
Átlagosan 59 % a tojásfehérje, 31 % a sárgája és 10 % a héja, de ez függ a tyúk korától és fajtájától, ahogy a tojás kémiai összetétele is.
A tojás szárazanyag tartalmában a fehérjék aránya magasabb, míg a lipidek (zsírok) szinte kizárólag a sárgájában fordulnak elő. A lipidek 72 %-a triglicerid, 24 %-a foszfolipid és 4 %-a koleszterol. A foszfolipidek a sejtmembrán felépítésben játszanak szerepet.
A tojás emberi táplálkozásban betöltött szerepe fontos. (Allergia esetén természetesen kerülendő.)
Nem csak magas fehérjetartalma említésre méltó, hanem annak összetétele is! A tojásban található fehérjének talán a legmagasabb a biológiai értéke a növekedés és a test anyagainak újraképzésében.
Zsírtartalma és így energiatartalma is viszonylag alacsony. A zsírok közül a telítetlen zsírok dominálnak 60-70 %-ban. A tojás a természet vitaminkapszulájának is tekinthetõ. Kiemelendő magas B12 vitamin tartalma, és vas tartalma. Vegetáriánusok számára fogyasztása mindenképpen javasolt. C-vitamin nincs a tojásban, ezért azt más forrásból, lehetőleg természetes forrásból kell bevinni. (Ez külön témakör, erre most nem térek ki, ahogy a vegán étrendre sem.)
A tojásnak az emberi táplálkozásban betöltött helye sokat változott, ha a múltba visszatekintünk. Volt idõszak, amikor elismert értékei mellett szinte tiltásra került az egészséges életmód receptjeiben. Nem sok idõre rá kiderült, hogy a tojás magas koleszterin tartalma mégsem olyan veszélyes a szív- és érrendszeri megbetegedésekre nézve, ugyanis a vér koleszterin szintje elsősorban nem az elfogyasztott koleszterin mennyiségétől függ; a szervezet maga is termel kolesztrint. Kimutatták, hogy napi két tojás nem okozott változást az egyébként normális koleszterinszintû alanyok vérének káros (LDL) koleszterinjében.
A tojássárgája tartalmazza a kolint a legkoncentráltabb mennyiségben, ugyanis 100 gramm tojássárgájában 680 milligramm kolin található.
A kolinból az ajánlott megfelelő beviteli értéket nők esetében min. 425 mg/nap, várandós nők esetében 600 mg javasolt, szoptató nők esetében 550 mg/nap, férfiak esetében pedig 550 mg/nap.
Egy tojássárgája kb. 17-20 gramm, így kolintartalma 115-140 mg, tehát 4 tojás (sárgája) elfogyasztásával a várandós nők napi javasolt kolinbevitele is biztosítható.
A kolin nélkülözhetetlen a szervezet normál működéséhez. A kolin széles körű szerepet játszik az emberi anyagcserében, megtalálható a sejtmembránban és részt vesz a sejtek közötti kommunikációban és az ingerületátvitelben.
Hiánya hatással lehet olyan betegségekre, mint például a májbetegség, az atherosclerosis, a neurológiai rendellenességek és a funkcionális meddőség. Ha a szervezet kolin-készlete nem megfelelő, akkor megemelkedik a homocisztein szintje a plazmában. A homocisztein szintjének emelkedését számos krónikus betegség nagyobb kockázatával hozták összefüggésbe, úgy, mint a szív-érrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések, kognitív képességek hanyatlás és csonttörések számának növekedése. Alacsony kolin bevitel esetén a gyulladásos folyamatok is fokozódnak és emelkednek a gyulladásos markerek (pl. a CRP szint).
A kolin a várandósság időszakban különösképpen kritikus jelentőségű, mivel szerepet játszik a membrán bioszintézisében, az agy fejlődésében, valamint a gének expressziójában, javítja a terhesség kimenetelét, és védő hatású a magzat idegrendszerének, valamint neuro-endokrin rendszerének fejlődése szempontjából.
(Források: https://www.agronaplo.hu/.../a-tojassargaja-es-a-tojas...
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19906248/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31394787/ )
