StressPass

23/09/2025

18/09/2025

Az emberi érzelmi és mentális állapotot számos tényező befolyásolja, és egy ilyen tényező a környezeti színek is lehetnek. A színek pszichológiai hatásai régóta érdeklik az embereket, és számos tanulmány foglalkozik a különböző színek és azok érzéseinkre, hangulatunkra gyakorolt hatásaival.
A stressz és a színek kapcsolata is kutatási téma volt. Bizonyos színeknek például nyugtató és relaxáló hatása lehet, míg mások fokozhatják a feszültséget és a stresszt. Fontos megérteni, hogy a színek értelmezése kulturális és egyéni szinten is változhat, de bizonyos általános tendenciák és hatások is megfigyelhetők.
Például a kék szín gyakran kapcsolódik a nyugalomhoz és a nyugodtsághoz. Ezért kék színt használnak olyan területeken, ahol a stressz csökkentése a cél, például kórházakban vagy pihenős helyeken. A zöld szín is nyugtató hatású lehet, kapcsolódva a természethez és a friss levegőhöz.
Ugyanakkor a túlzott mértékű vörös vagy narancssárga színek stimuláló hatásúak lehetnek, és fokozhatják a szorongást és az idegességet. Ezen színek túlzott használata munkahelyeken vagy otthoni környezetben stresszforrássá válhat.

A színek használata és érzékelése személyes preferenciáktól és élményektől is függhet. Az egyén egyedi reakciója lehet egy adott színre, és az is változhat, hogy milyen környezeti színeket részesít előnyben stresszes időszakokban.
Összességében a színek és a stressz kapcsolata összetett és egyedi, és az egyéniségtől, kultúrától és környezeti kontextustól függ. Azok, akik stressz csökkentésén dolgoznak, érdemes kísérletezniük a különböző színekkel és környezeti elemekkel, hogy megtalálják a számukra legnyugtatóbb és legkiegyensúlyozottabb kombinációt

11/09/2025

Miért nem pihentető, ha a gép előtt eszünk?
Ebéd közben a munka melletti étkezés – az úgynevezett „al desko” szokás – valójában csökkenti a feltöltődést. A University of Surrey kutatása szerint munka közben evéskor kevésbé telítődünk meg, kevésbé jegyezzük meg, hogy ettünk, és gyakran túl is eszünk. Emellett a folyamatos multitasking – e-mailezés, képernyő figyelése – miatt nem tud elindulni az elmélyült pihenés. A hasonló jellegű brit felmérés szerint a dolgozók akár 60%-a el is hagyja az ebédszünetet, miközben azok, akik elmennek az asztaltól és étkeznek máshol, energikusabbnak érzik magukat.

Tudományos eredmények alátámasztják, hogy a30 másodperctől 10 percig tartó mikroszünetek segíthetnek visszanyerni a fókuszt és megelőzni a kiégést. A University of Illinois kutatói hangsúlyozzák, hogy rövid eligazodás (például elkalandozó séta vagy feladatváltás) után jobban koncentrálunk és kreatívabbak vagyunk. Emellett érdemes megpróbálni egyszerű, de hatásos technikákat, például a „20 20 20-as szabályt” (20 perc képernyőnézés után 20 másodperc pihenés, fókuszálva 6 méterre) a szemkíméléshez.

Egyszerű, tudatos rituálék az ebédszünetedhez
• Tegyél le mindent, és csak a falatodra figyelj – érezd az ízeket, illatokat, textúrákat. Ez az ún. tudatos étkezés aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, segít emésztésben és mentális frissülésben
• 2 perces légzőgyakorlat: próbáld ki a „doboz-légzést” (4 4 4 4 formula), ami azonnal csökkenti a stresszhormonokat
• 10 perces séta a természetben akár egy közeli parkban vagy zöld folt között jelentős mértékben csökkentheti a kortizolt és javítja a kognitív frissességet.

04/09/2025

Döntési fáradtság
A döntési fáradtság (decision fatigue) fogalmát Roy F. Baumeister és munkatársai írták le 1998-ban, amikor megfigyelték, hogy a folyamatos döntéshozatal mentálisan képes annyira kimeríteni az embert, hogy a mindennapi akadályokat sokkal nehezebb veszi. Ez nemcsak a nehéz, sok mérlegelést igénylő döntésekre igaz, hanem a nap közben sorakozó apró döntésekre is – például, hogy mit vegyünk fel, mit ebédeljünk, vagy melyik e-mailre mikor válaszoljunk.
A döntési fáradtság különösen azokat érinti erősen, akik vezetői szerepben, sok felelősséggel dolgoznak, hiszen naponta lényegesen több döntést kell meghozniuk. Ha elfáradunk, romlik a koncentrációnk, gyengül az önuralmunk, hajlamosabbak leszünk impulzív vagy elhamarkodott döntéseket hozni, vagy épp halogatni.
Ennek elkerülésére több lehetőség is a rendelkezésünkre áll. Az egyik legegyszerűbb a döntések számának csökkentése: például, ha előző este kikészítjük a ruhákat, vagy leegyszerűsítjük a ruhatárunkat.
Segíthet a rutin is - a jól kialakított szokások, a döntések tudatos egyszerűsítése
kulcsfontosságú: kevesebb energiát kell ráfordítanunk a már automatikussá lett folyamatokra. Így több mentális energiánk marad arra, ami valóban számít.

30/08/2025

Döntési fáradtság

A döntési fáradtság (decision fatigue) fogalmát Roy F. Baumeister és munkatársai írták le 1998-ban, amikor megfigyelték, hogy a folyamatos döntéshozatal mentálisan képes annyira kimeríteni az embert, hogy a mindennapi akadályokat sokkal nehezebb veszi. Ez nemcsak a nehéz, sok mérlegelést igénylő döntésekre igaz, hanem a nap közben sorakozó apró döntésekre is – például, hogy mit vegyünk fel, mit ebédeljünk, vagy melyik e-mailre mikor válaszoljunk.

A döntési fáradtság különösen azokat érinti erősen, akik vezetői szerepben, sok felelősséggel dolgoznak, hiszen naponta lényegesen több döntést kell meghozniuk. Ha elfáradunk, romlik a koncentrációnk, gyengül az önuralmunk, hajlamosabbak leszünk impulzív vagy elhamarkodott döntéseket hozni, vagy épp halogatni.

Ennek elkerülésére több lehetőség is a rendelkezésünkre áll. Az egyik legegyszerűbb a döntések számának csökkentése: például, ha előző este kikészítjük a ruhákat, vagy leegyszerűsítjük a ruhatárunkat.
Segíthet a rutin is - a jól kialakított szokások, a döntések tudatos egyszerűsítése kulcsfontosságú: kevesebb energiát kell ráfordítanunk a már automatikussá lett folyamatokra. Így több mentális energiánk marad arra, ami valóban számít.