11/06/2024
Kedves Követőink!
Lezárult a SZÜLŐ2023 program, az alábbiakban olvashattok a projekt eredményeiről.
A Komplex Fogyatékos Ellátásért Alapítvány a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet által kiírt „Szülősegítő szolgáltatások támogatása 2023” pályázati felhíváson „Módszertani felkészítés szülők részére mindennapjaik könnyítésére” címmel nyert támogatást. A támogatásnak köszönhetően felkészítő alkalmakat biztosíthattunk a GEMMA Központ szülő tagjai számára az Augmentatív Alternatív Kommunikáció, az Evésterápia valamint a Lelki egészségmegőrzés témakörökben 2023. szeptemberétől 2024. júniusáig. A pályázatot 30 szülő részvételével 3 turnusban, turnusonként 6 alkalommal valósítottuk meg a tanév folyamán.
A program során szerzett tapasztalatokról, a program sikerességéről, az elért eredményekről a Komplex Fogyatékos Ellátásért Alapítvány facebook oldalán, a Gemma Iskola facebook oldalán valamint a Gemma Központ honlapján (www.gemmakozpont.com) lehet tájékozódni a Szülő2023 programmal kapcsolatos bejegyzéseinkben.
Ezúton szeretnénk egy összegző áttekintést nyújtani a megvalósított program eredményeiről.
A program keretében az Evésterápia témakörben Kapás Regina konduktor és evésterapeuta szakértő tartotta a módszertani felkészítő alkalmakat. Regina a szükséges elméleti háttér ismertetésén túl számos, a gyakorlatban hasznosítható tanáccsal látta el a szülőket, amiket ők kipróbálhattak a hétköznapokban. A felkészítő alkalmak családias, pozitív légkörben zajlottak, ami a program megvalósítása során végig jellemző volt. A szülők a tematika mentén haladva több esetben megosztották egymással személyes, építő tapasztalataikat, nehézségeiket, élményeiket. Mindeközben a szülőtársak egymás irányába is segítséget nyújthattak, mert mindig elhangzott olyan praktikus információ, amely valaki számára addig ismeretlen volt vagy, amit addig nem alkalmazott, de az elhangzottak alapján kipróbálhatta, beépíthette azt a hétköznapi étkeztetés körüli gyakorlatba A szülők visszajelzései alapján a gyermekek evésében mutatkoztak pozitív változások. Az alkalmak tematikáját szem előtt tartva sikerült azokat megvalósítani, folyamatosan reflektálva a szülők problémáira. A gyakorlatok alkalmával a szakértő a szülőket praktikus tanácsokkal látta el, a szülőknek lehetőséget biztosított arra is, hogy a tervezett tematikától eltérő sorrendben haladjanak. A szülők által feltett kérdésekre törekedett mindig személyre szabottan is választ adni, megoldást kínálni. A szülők érdeklődőek voltak, folyamatos volt a visszacsatolás a szakértő által elmondottakhoz. Többen is jelezték, hogy az előadáson szerzett információkat a család többi tagjánál (unokák) is fogják tudni alkalmazni. A szülők számos tanáccsal gazdagodtak, mindhárom turnusban aktívak, nyitottak voltak arra, hogy megosszák egymással élettapasztalataikat. Az evésterápia sikeresen zárult.
Az Augmentatív Alternatív kommunikáció (AAK) egy nagyon sokrétű, komplex, tág terület, így a szülőknek 6 órában egy általánosabb bemutatást nyújthatott Fődi Anna szakértő. A szülők megismerkedhettek az AAK alapfogalmaival, szemléletével, eszközeivel és alapvető módszereivel. Szakmai tartalomban Anna törekedett saját tudásának és tapasztalatainak legjavát összeszedni, rendszerbe rendezni és átadni. Az AAK megoldásokat és módszereket szemléltető képekkel, a GEMMA Fejlesztő Iskolába járó gyerekekről készített videókkal próbálta gyakorlatiasabbá, megfoghatóbbá tenni az elméleti ismereteket. Sikerült a legalapvetőbb AAK eszközöket és azok használatának módját, lehetőségeit bemutatnia. Az alkalmak során a szülők megismerkedtek a viselkedéses, tárgyas, képes kommunikációs eszközökkel és a gesztusnyelvvel. Anna készült használatban lévő tárgyas-képes és tableten működő szoftver eszközökkel is, melyeket a szülők mesterséges kommunikációs helyzetekben kipróbálhattak. A szakértő fontosnak tartotta, hogy a szülők gyermekükkel kapcsolatos tapasztalataik, nehézségeik és sikereik megosztása is teret kapjon a képzés során. Kérdéseikre minden esetben választ és ötleteket adott, közösen gondolkodott a szülőkkel. Az alkalmazott játékokkal a szülők saját élményű tapasztalatokhoz juthattak a komplex kommunikációs szükséglet állapotáról, nehézségeiről. Ötleteltek, megosztották egymással gondolataikat, észrevételeiket, segítő szándékkal fordultak egymás irányába, merítve saját gyermekükkel megélt tapasztalataikból.
Az első csoportban fiatalabb korosztály szülei vettek részt, akik nagyon motiváltak, érdeklődőek voltak a téma iránt. Őket az AAK bevezetésének első lépései érdekelték leginkább, az interaktív játékok, videók, konkrét eszközök nyerték el tetszésüket, azonban az elméletibb anyagot is érdeklődve hallgatták. A második turnusban idősebb gyermekek (30 év feletti korosztály) szülei is részt vettek, ami egy új aspektust adott a képzés hangulatához. Az ő gyermekeik általános iskolás korában vidéken még nem volt elterjedt az AAK eszközök használata. Pozitív tapasztalat volt, hogy ők is nyitottak, érdeklődőek, lelkesek voltak a téma kapcsán. Sok személyes példa, kérdés és tapasztalat hangzott el a megbeszéléseken, így a képzés folyamatát ennek megfelelően irányította a szakértő. A harmadik turnusban vegyes korosztályú gyermekeket nevelő szülők vettek részt, akik nagyon eltérő tapasztalatokkal rendelkeztek. Volt olyan szülő, aki aktív AAK használó, volt olyan szülő, aki egyáltalán nem találkozott még az AAK fogalomkörével. Számos személyes példa, kérdés és tapasztalat hangzott el a megbeszéléseken, így a képzés tartalmát ehhez igazította a szakértő. Az AAK-hoz érintőlegesen kapcsolódó viselkedés problémák kezelése és a szobatisztaságra nevelés témái is feldolgozásra kerültek. A szülőket gyakran „tapasztalati szakembernek” nevezik, Anna erről a gyakorlatban is meggyőződhetett: szakmai beszélgetéseket tudott folytatni a szülőkkel, így mind ő mind a szülők pozitív ismereteket, tudást tudtak magukkal vinni az alkalmakról. Anna át tudta adni a szülőknek az AAK köréhez kapcsolódó szemléletet, mely a másik egyénre való teljes személyiségünkkel való odafigyelésen alapul, hogy megértsük a másikat.
A bemeneti kérdőív alapján elmondható, hogy a szülők többsége kevés ismerettel rendelkezett az AAK témakörében, ez azonban a képzés végére jelentősen bővült. Mivel a résztvevők gyermekei más-más kommunikációs szükségletűek, így igény merült fel az AAK 1-1 területének részletesebb bemutatására is. A szülők az írásbeli és szóbeli visszacsatolások alapján elégedettek voltak a képzés szervezésével, szakmai tartalmával, aktívan részt vettek az előadásokon, sokat kérdeztek, őszintén kommunikáltak a szakértővel és egymással is. A szakértőnek sikerült megismertetni a szülőkkel az AAK alapfogalmait, szemléletét, eszközeit és módszereit, amely segíthet ezek alkalmazásának kezdeti lépéseiben.
A Lelki egészségmegőrzés módszertani alkalmak során Vas Nelli „Speciális kapcsolatok avagy sérült gyermek a családban” címmel készített prezentáció alapján járta körbe a témát a résztvevő szülőkkel, kitérve a beszélgetések során felmerülő egyéni élethelyzetekre. Nelli különböző csoportdinamikai és csapatépítő játékokkal színesítette az együtt töltött órákat. A téma feldolgozásához Radványi, Legbelső Kör: A család, 2013 című könyvében leírt gyászfolyamatokat vette alapul.
A szakértő a szülőket, illetve a szülők érzéseinek megismerését segítő játékokkal támogatta a csoporton belüli bizalom kialakulását. Ezek a játékok segítettek a cél elérésében. Kialakult a bizalom, feloldódtak a szülők. Sikerült a segítő, csapatépítő játékokat jól összeválogatni, mert megvalósult benne a szakértő elképzelése.
A csoportokban zajló folyamatok dinamikája nagyon eltérő volt. Az első csoport szülőtagjai esetében mérvadóan a gyermekük helyzetére, fejlődésére irányult az érzéseik megnyilvánulása. A csoport tagjai közül többek aktívan bekapcsolódtak a beszélgetés folyamataiba, néhányan viszont csak csendes személői voltak annak. A második turnusban a csapatjátékok elején nehezen oldódtak fel a szülők, azonban ez egyre inkább eltűnt és felszabadult, őszinte megnyilvánulások jellemezték a program további részét. Mindenki aktívan bekapcsolódott a beszélgetés folyamataiba, mélyebb érzelmi megnyilvánulások voltak tapasztalhatóak a csoport tagjai részéről.. A játékokkal sikerült a mély érzelmi állapotból kisegíteni a szülőket, és jó hangulatban, nevetéssel zárult ez a turnus. A harmadik turnusban a játékok, érzelmi tesztek során a résztvevők sokkal inkább önmagukra fókuszáltak, saját érzéseik voltak túlsúlyban. A csoport tagjai közül mindenki aktívan bekapcsolódott a beszélgetés folyamataiba. Ennél a csoportnál inkább az volt a jellemző, hogy a résztvevők saját magukat helyezték a fókuszba a gyermekükkel szemben. Mindenki pozitívan élte meg az eseményen való részvételt, feltöltődött érzelmi állapotban várták a következő alkalmat a résztvevők. Általános érvényű igazság, hogy ha a szülő jól van, akkor könnyebbek a mindennapok, a gyermeküket is sokkal nagyobb türelemmel terelgetik a mindennapokban.
A program végére összekötötte a szülőket az a felismerés, hogy együtt, egymást segítve könnyebb, mindenki ugyanazon az úton jár, de mindenki máshol tart bennne, ugyanakkor minden út egyedi.
Összességében, a visszajelzések és a programon kívüli beszélgetések alapján támogató volt a programban részt vevő szülők számára a mentálhigiénés segítő beszélgetés, a téma feldolgozása. Megkönnyebbülést nyújtott részükre, hogy megértő, támogató közösségben beszélhettek a mindennapi küzdelmeikről, örömükről, hiszen senki nem érti meg jobban a speciális igényű gyermekekről való gondoskodást, mint a sorstárs szülők.
A program eredményességét alátámasztják a szülői visszacsatolások, építő visszajelzések, az alkalmak során készített fotódokumentáció.
