01/10/2025
Emészthető tudomány – A változókori alvászavarról (meg egyébként minden más okból bekövetkező alvászavarról is)
1. rész: A szerotonin
Az insomnia (alvászavar) a változókor egyik leggyakoribb tünete, amit több, egymással összefüggő tényező okozhat. Ezek közül talán a legfontosabb a hormonháztartás változása, amely az alvás–ébrenlét ciklus szabályozásában kulcsfontosságú szeratonin-melatonin termelést boríthatja fel. Nézzük, mi az a szeratonin és melatonin, és hogyan hatnak ezek ketten az alvás-ébrenlét ciklusra!
Nagyon leegyszerűsítve: a szerotonin az ébrenlét, a melatonin pedig az alvás minőségét befolyásolja, méghozzá igen erősen😊.
Szerotonin
A szerotonin voltaképp egyfajta ébrenléti hormonként funkcionál, támogatja a mindennapi aktivitást, figyelmet és a jó közérzetet. A szervezetünkben lévő összes szeratonin 5-10 százaléka az agyban, pontosabban az agytörzsben termelődik, így közvetlenül felel a hangulat, az alvás, az étvágy és a fájdalomérzékelés szabályozásáért.
A fennmaradó kb. 90–95 százalék a bélben képződik. A bélfal bizonyos sejtjei termelik elsősorban azért, hogy helyileg hatva szabályozza a bélmozgásokat (tehát a szerotonin az emésztés megfelelő működésében is fontos szerepet tölt be). Bár a bélben termelt szerotonin nem jut át a vér–agy gáton, tehát közvetlenül nem jut be az agyba, közvetve, a bél–agy tengelyen keresztül mégis elképesztő mértékű hatást gyakorol az idegrendszerre, és így az éberségünkre, hangulatunkra is (no meg számos egyéb dologra is, lásd alább). Hogyan?
1. Egyrészt ingerli a bél idegvégződéseit, különösen az ún. bolygóideget, amely közvetlenül összekapcsolja a bélrendszert az aggyal, így képes befolyásolni a stresszre adott válaszunkat ennek minden következményével együtt. Stresszhatások ugyanis mindannyiunkat folyamatosan érnek, amiben különbözünk egymástól, az az, hogy hogyan reagálunk ezekre. Az egészséges stresszválasz nagy mértékben függ tehát a szerotoninszinttől, és úgy általánosságban a bélflóra állapotától. Mind a csökkent szerotoninszint (pl. változókorban), mind a bélflóra diverzitásának felborulása (pl. egysíkú táplálkozási szokások, gyógyszerek, antibiotikumok) hajlamosít bennünket a túlzott stresszválaszra, illetve arra, hogy "beleragadjunk" a stresszbe, s ez nem csupán ingerlékenységben, vagy akár depresszióban, de a különféle szervek/szervrendszerek optimális működésének felborulásában is megnyilvánulhat (és meg is nyilvánul sajnos). Stressz hatására ugyanis emelkedik a vérnyomás, gyorsabbá és felületesebbé válik a légzés, leáll az emésztés (gyomor és bél), és az izmok feszessé válnak, hogy csupán néhány példát említsek. Ezzel nincs is semmi gond, amíg csupán néhány percig tart. De képzeld el, mi történik akkor, ha ez a stresszválasz állandósul, akár azért, mert alacsony a szerotoninszint, akár azért, mert a bélflóra károsodott! Ha nincs meg, ugorj a bejegyzés végére, nagyjából felsoroltam a lehetséges következményeket:)
2. Másrészt a szerotonin szabályozza a gyulladásos citokinek felszabadulását. Ezek olyan jelzőmolekulák, amiket az immunsejtek termelnek, ha a szervezet fertőzést, sérülést vagy stresszt érzékel. Az a feladatuk, hogy riasszák az immunrendszert. A szerotonin egyfajta citokin-fékként működik, nem engedi a túlzott immunválaszt, így nem csak a gyulladás lecsengésének, a szervezet megnyugvásának elősegítésében játszik szerepet, de az autoimmun folyamatok kialakulásának megelőzésében is elengedhetetlenül fontos tényező. Nem meglepő, hogy a szerotoninszint tartós csökkenése (ahogy a bélflóra felborulása is) hajlamosíthat krónikus gyulladások, illetve autoimmun betegségek kialakulására. Sőt, miután a citokinek képesek átjutni a vér–agy gáton, a központi idegrendszer működését közvetlenül is befolyásolják. A túlzott immunválasz, a „le nem álló” gyulladás például depresszióhoz és krónikus fáradtsághoz vezethet (nem kevés ilyesmit látunk ma a long-covid érájában). Ahogy egyre jobban megismerjük a bélflóra szerteágazó „tevékenységi körét”, egyre kevésbé lepődünk meg azon, hogy secperc alatt központi témává vált az egészségügyben😁!
Összességében: ha kevés a szerotonin (pl. a hormonális változások, vagy akár a bélflóra diverzitásának felborulása miatt), nagyobb eséllyel alakulhat ki krónikus, szervezetszintű gyulladás, hangulatingadozások, kedélytelenség, depresszió, illetve különféle szervi zavarok (magas vérnyomás, érelmeszesedés, reflux, irritábilis bél szindróma, krónikus izomfeszesség és fájdalom).
Még izgalmasabb, hogy az ébrenléti hormonunk, a szeratonin közvetve az alvászavarokért is felel, ugyanis a melatonint, azaz az „alváshormonunkat” a szerotoninból állítja elő a szervezetünk.
Innen folytatjuk holnap😊
