Silence Massage

22/07/2025

Július 22. - Az agy világnapja

Tudtad, hogy az életmód jelentős szerepet játszik a betegségek megelőzésében? Akár a stroke-ok 90%-a és a demenciák 40%-a megelőzhető egészséges életvitellel.

Kövesd az American College of Lifestyle Medicine NEURO ajánlását!

NUTRÍCIÓ - növényi alapokon
Az agy egészségének megőrzéséhez olyan étkezési szokások ajánlottak, amelyek minimálisan feldolgozott gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonákat, hüvelyeseket, magvakat és dióféléket tartalmaznak. Kerüld a magas feldolgozottságú, hozzáadott zsiradékot, cukrot és sót tartalmazó ételeket és italokat.
Tipp: Törekedj arra, hogy fehérjéidet elsősorban növényi eredetű forrásokból vedd magadhoz!

EDZÉS
A testmozgás javítja az agy vérellátását és növeli a jó hangulatot.
Törekedj heti 150-300 perc mozgásra!
Tipp: Minden nap sétálj legalább 25 percet gyors tempóban — ez 45%-kal csökkentheti a demencia kockázatát!

ÚJRATERVEZÉS
A nyugodt elme csökkenti a szorongást, és javítja a koncentrációt, memóriát és kreativitást. Találj egészséges módokat a stressz kezelésére!
Tipp: Beszélgess rendszeresen egy barátoddal, vagy még jobb: hívd el sétálni, hogy közben beszélgethessetek!

REGENERÁLÁS
Az agy nem „kapcsol ki” alvás közben, hanem méregteleníti magát az Alzheimer-kórhoz köthető anyagcseretermékektől.
Tipp: Törekedj arra, hogy minden éjjel 7-8 órát aludj!

OPTIMALIZÁLÁS
A „jó stressz”, amely kihívást jelent, örömteli és személyes fejlődéshez vezet.
Tipp: Játsszatok barátokkal, tanulj meg egy új készséget – ezek mind jó stresszkezelési technikák!

Forrás:
Lancet. 2016 Aug 20;388(10046):761-75. doi: 10.1016/S0140-6736(16)30506-2.
Lancet. 2020 Aug 8;396(10248):413-446. doi: 10.1016/S0140-6736(20)30367-6.

Oszd meg ezt a posztot, hogy minél több emberhez eljusson a NEURO ajánlás üzenete!

22/07/2025

https://www.facebook.com/share/16y12JAvUW/

🩺 DIAGNÓZIS ÉS A FÁJDALOMÉRZET 💥
Fantasztikus új tanulmány látott napvilágot a napokban a fájdalom érzékeléséről! Egy nagyon érdekes vizsgálatot végeztek: Achilles-ín gyulladással küzdő futókat két csoportra osztottak és a két csoportnak különbözőképpen magyarázták a diagnózist.

1️⃣ Az első csoportnak azt mondták, hogy funkcionális probléma áll fenn, mely az alsó végtag izmainak nem megfelelő működéséből adódik és emiatt túlterhelődött az ín. Nem tettek semmilyen utalást az ín károsodására vagy elváltozására.
2️⃣ A második csoportnak ellenben azt mondták, hogy a gyulladást az ínban keletkezett strukturális változás, károsodás okozza.

A vizsgálat során a résztvevőknek 10 felugrást kellett végezniük 2 sorozatban, és 3 kérdésre kellett válaszolniuk:
🔸 a fájdalom intenzitása 0-100-as skálán,
🔸 a lábszár merevségérzete az ugrások során,
🔸 a fájdalom csökkenésének ideje a kiinduló állapotra másodpercben.

Az első sorozatot még a diagnózisuk előtt végezték és válaszoltak a fenti három kérdésre.
Majd a második sorozatot a diagnózisuk után és ekkor is válaszolniuk kellett az előző három kérdésre.

Az eredmény az lett, hogy
🔹 az első sorozat után (még nem tudták a diagnózisukat) közel hasonló fájdalomról és merevségről számoltak be a résztvevők,
🔸 a diagnózisuk megismerése után viszont megváltoztak a pontszámok!

🔥 Az első csoportban sokkal alacsonyabb fájdalomszintet jeleztek a résztvevők, mint a második csoportba tartozók.
🦾 A feszesség tekintetében viszont az első csoport jelzett magasabb értéket.

Azaz
👉 akiknél nem beszéltek sérülésről (1. csoport), ők nem is éreztek akkora fájdalmat,
👉 akiknél szöveti sérülést állapítottak meg (2. csoport), ők magasabb fokú fájdalomról számoltak be,
👉 akiknél a túlterhelődést jelezték (1. csoport), ők feszesebbnek érezték a lábszárukat.

Az eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a fájdalom érzékelése összefügg a testünk állapotáról kapott (vagy vélt) információkkal. Aki rosszabb diagnózist kapott, az nagyobb fájdalmat élt meg.

‼️ Ez egyrészt felhívja a figyelmet a diagnózist felállító szakemberek felelősségére, hogy miként fogalmazzák meg a vizsgálatok során tudomásukra jutott információkat. Minél súlyosabb patológiát vetítenek a páciens elé, annál nagyobb eséllyel fog ez a páciens rosszabb állapotba kerülni, az érzeteit erősebb fájdalomként fogja megélni.

‼️ Másrészt a páciensek szemszögéből is fontos lenne, hogy az internetről szedett információk alapján ne végezzenek öndiagnosztizálást, ezzel tulajdonképpen saját magukat hozva rosszabb állapotba, ha egy súlyosabb patológiát vélnek felfedezni magukon (lehet, hogy teljesen tévesen).

Forrás:
Travers, N. J., Travers, M. J., Gibson, W., Debenham, J. R., Hince, D. A., & Wand, B. M. (2025). The content of diagnostic information has an immediate effect on pain with loading in people with midportion Achilles tendinopathy: a randomized clinical experiment. Brazilian journal of physical therapy, 29(5), 101244. Advance online publication. https://doi.org/10.1016/j.bjpt.2025.101244

22/07/2025

https://koncsekkrisztina.hu/blog/boka-lab-es-terdfajdalom/fokuszban-a-sarkantyu-torna?utm_source

Sarkantyú torna a gyulladáscsökkentő krémek helyett! Csökkentse egyszerűen a flip-flop papucsok fájdalmas következményeit és a csontkinövés veszélyét!

15/07/2025

VÁDLI – A MÁSODIK SZÍVÜNK
A vádli izomzatát szokták második szívnek is nevezni, mivel azon túl, hogy a járásban esszenciális szerepe van, a vérkeringésben is fontos feladatot lát el. Konkrétan a vénás keringést, azaz a szén-dioxidban dús, „használt” vér felfelé, a tüdő felé áramlását segíti ún. pumpafukciójával.
🔁 A szívből lefelé induló ereknek (artériáknak), könnyű dolguk van, hiszen egyrészt a szív folyamatos pumpálása tolja lefelé a vért, másrészt a gravitáció is ebbe az irányba hat. A visszaáramlásnál viszont már éppen a gravitáció ellenében kellene a vérnek feljutnia a lábaktól a szívbe.
A vénás rendszernek két segítsége van: az izmok pumpafunkciója és az egy irányba nyíló billentyűk az érpályán. Tehát, ha a lábszár izmai, konkrétan a vádli izmai összehúzódnak, az összepréseli a vénák falát és megtolja felfelé a vért. A billentyűk nyílnak, a vér áttolódik rajtuk, majd a lezáró billentyűknek köszönhetően nem tud visszafolyni semmi. Amikor az izom ellazul, a vénák újra kitágulnak, telítődnek és a következő izomösszehúzódás újra megtolja a vért felfelé.
👣 Gondoljatok bele, hogy járásnál például milyen remek segítség ez a folyamatos feszít-lazít állapot a vénás keringésnek!
⛔️ Mi történik, ha a vádli nem pumpál? Mert például ülő életmódot folytat valaki, vagy fekvőbeteg vagy hosszabb utazáson van és nem áll fel, nem járkál?
A vénák próbálják önerőből megoldani a gravitáció legyőzését, több-kevesebb sikerrel, de az biztos, hogy kevésbé hatékonyan. Ilyenkor a vénás vér elkezd pangni a lábszárban
👉 a vénák fala kitágul (visszértágulat),
👉 a vénák falán kilép a víz (a lábak vizesednek, ödémásodnak),
👉 a lassan áramló vér miatt az érfalra plakkok rakódhatnak le (trombózisveszély!),
👉 a szív munkája megsokszorozódik.

✔️ Ezért állítják fel minél előbb a műtét után a betegeket, hogy sétáljanak.
✔️ Ezért javasolják a szívbetegeknek és az időseknek is a rendszeres sétát.
✔️ Ezért ajánlott hosszabb utazásnál felállni (ha lehet), járkálni vagy esetleg ülésben lábujjegyre emelni a lábat sokszor, sőt, akár kompressziós harisnyát is érdemes felvenni.

🧡A vádli tehát pumpafukciójával, második szívként hozzájárul a szív- és a keringési rendszer hatékonyabb működéséhez, ezzel a jobb életfunkciókhoz. Használjuk hát gazdagon ezt a több szempontból is fontos izomcsoportot!

02/07/2025

A 17 év szakadék

Elmerengtél-e már azon, hogy vajon

- miért írnak fel protokollszerűen savcsökkentő gyógyszereket reflux jellegű panaszokra, mikor már a csapból is az folyik, hogy a reflux fő oka épp a csökkent gyomorsavtermelés?

- a komplex, több szervet érintő, orvosilag nehezen diagnosztizálható panaszokra miért ragasztják rá a pszichoszomatikus címkét (és írnak fel antidepresszánsokat), mikor már egyre több laikus is tudja, hogy a táplálkozási hibák, gyógyszertúlszedések, illetve a toxikus környezet a bélflóra felborulásához vezet, ami döbbenetes mennyiségű embernek okoz komplex, több szervet érintő, orvosilag nehezen diagnosztizálható panaszokat?

- miért javasolják derékfájdalomra még mindig a pihentetést, amikor ma már egyértelmű, hogy épp a mozgás az, ami tartós megoldást jelent?

- miért próbálunk testtartást javítani izolált erősítésekkel és nyújtásokkal, mikor szinte minden irányelv a komplex, bio-pszicho-szociális megközelítést javasolja?

A 17 év szakadék (17 years gap) egy gyakran idézett kifejezés, elsőként a British Medical Journal-ban nevezték így azt az időbeli rést, amely az egyes kutatások publikálása, illetve a felfedezések sztenderd klinikai gyakorlatba való átültetése között tátong. És bizony, még ma, az informatikai forradalom érájában is ilyen jelentős a csúszás az egyes, akár korszakalkotó felfedezések és ezeknek az egészségügyi praxisban való alkalmazása között.

Kérdés persze, hogy ez a hatalmas időkiesés minek köszönhető. Valóban szükségszerű-e, vagy egyszerűen csak nemtörődömség? A válasz persze ezúttal sem egyszerű (mikor az??). Részben szükséges, hisz a kutatási eredményeket validálni kell, mielőtt tömegeket kezelnénk egy új eljárással (a közelmúltban mind tanúi lehettünk olyan helyzetnek, amikor nem állt rendelkezésre a kellő idő, és bizony enyhén szólva is kétséges a dolog kimenetele). Ráadásul a nemzeti és nemzetközi irányelveket is felül kell írni, ami szintén időigényes folyamat. És még nem is beszéltem arról, hogy az is időbe telik, míg a már megváltozott irányelvek valóban beszivárognak a szakemberek oktatásába és a klinikai gyakorlatba, azaz felülírják a 10-20-30 éves megrögződéseket. És bizony néha (??) épp ez a folyamat tart a legtovább. Holott pikk-pakk illene mennie:)

Megoldás: Optimális megoldás – szerintem – nem létezik. Akár szakember vagy, akár nem, 3 dologra van szükséged, nyitottságra, széles körű tájékozottságra és kritikus gondolkodásra. El kell fogadnunk, hogy mind felelősek vagyunk a saját egészségünk menedzseléséért.

30/06/2025

Miért nem javítja a testtartást a hát izmainak erősítése?

Röviden: mert nem az izomgyengeség okozza a rossz testtartást. Ha így lenne, nem létezne olyan edzett ember, akinek rossz a testtartása. Márpedig akad jó néhány😊.

Hosszabban: A „rossz testtartás = izomgyengeség” dogma alapjaiban téves. Az ok-okozati összefüggésrendszer valójában ezerszer összetettebb. Márpedig a testtartásjavítás csakis akkor lehet sikeres, ha mélységében is érted az okokat, amelyek a testtartás optimálistól való erőteljes eltéréséhez vezetnek.

Kezdjük azzal, hogy tisztázzuk a fogalmakat! A testtartás dinamikus állapot. Minden milliszekundumban más és más, ahogy a test alkalmazkodik a különféle terhelésekhez. TestTARTÁS helyett jóval életszerűbb tehát testHASZNÁLATRÓL beszélni.

Mi minden befolyásolja a testhasználatot (a teljesség igénye nélkül, csupán a legfőbb tényezők)?

- külső minta/tükrözés: azaz mit látsz a környezetedben. Ha egy görnyedt hátú emberrel beszélgetsz, akaratlanul is összehúzod magad, hogy hasonulj hozzá. Evolúciós előny ugyebár, ha ugyanis hasonlítok hozzá, kedvelni fog, és ha kedvel, nem üt le egy hatalmas bunkósbottal😊. Mindezek fényében könnyű elképzelni, mi történik, ha reggeltől-estig csupa görnyedt hátú emberrel vagy körülvéve (és sajnos ma ez a realitás)

- belső minta: azaz mit szokott meg, milyen pozícióban érzi magát otthonosan az idegrendszered. Biztos Te is próbáltad már korrigálni a testtartásodat (vagy másét) úgy, hogy Magadra (vagy rá) szóltál: „húzd ki magad!”. Te is tapasztalhattad tehát, milyen hiú ábránd, hogy maradandó változást érünk el az instrukciókkal. Amint nem a „helyes testtartás” fenntartására koncentrálsz, azonnal visszaesel a jól megszokott pozícióba. A test pillanatnyi helyzetét ugyanis nem az izmok, hanem az idegrendszer „állítja be”, az agy mindig a kényelmes pozíciót keresi. Kényelmesnek pedig a megszokott testhelyzetet érzi. Ha napi 8-10 órát görnyedsz munkavégzés közben, az idegrendszered ezt a pozíciót (pontosabban a testhelyzettel járó érzeteket) szokja meg, ez lesz az etalon, azaz mindig ezeket az érzeteket keresi majd. És sajnos az idegrendszer számára „kényelmes” , azaz megszokott pozíció a civilizált világban a lehető legritkábban esik egybe az adott szituációban leginkább energia hatékony pozícióval, azaz a helyes testtartással/testhasználattal

- pillanatnyi mentális/fizikai állapot: feszült vagy, vagy nyugodt? A stresszes ember izmai túlzott tónusban vannak (azaz összegörnyed az evolúciós „üss vagy menekülj” állapotnak megfelelően), a kiegyensúlyozott ember ezzel szemben sem nyugalomban, sem mozgás közben nem tartja túlzott (az adott helyzetben az optimálisnál nagyobb) tónusban az izmait, azaz relaxált és kiegyenesedett

- attitűd: milyennek látod Magad úgy általánosságban? Mennyire vagy elégedett önmagaddal? Magabiztos vagy, vagy épp kish*tű? Az egészséges önbizalom hiánya állandósult védekező, azaz görnyedő testtartást eredményez ( az a bizonyos „bocs, hogy élek” effektus)

És mi nem befolyásolja?

- az izmok ereje, legalábbis a szó valódi értelmében. A test „helyes” pozícióban való megtartásához (amit relaxált készenléti állapotnak nevezünk) ugyanis rendkívül alacsony szintű izomaktivitás szükséges, a maxerő csupán néhány százaléka. Ha ez az izomerő mennyiség nem állna a rendelkezésedre (azaz valóban erősítésre lenne szükséged), akkor összeesnél, mint egy rongybaba. Na ezért nem lesz jobb a testtartásod pusztán attól, hogy megerősíted a hátizmokat (jelentsen ez bármit)

Akkor hogyan lehet testtartást javítani?

Komplex (holisztikus) szemlélettel. Fel kell térképezni, hogy az adott egyén esetében mely tényezők és milyen mértékben játszanak szerepet a rossz testhasználati szokások kialakulásában és ezeket kell orvosolni, méghozzá személyre szabottan. A leegyszerűsítő, sablonos terápiák (pl. hátizmok erősítése, vagy a szintén népszerű „itt nyújt, ott erősít”) éppúgy nem segítenek, ahogy a szintén leegyszerűsítő és sablonos, azaz ugyanarra a panaszra mindenkinek egyformán felírt gyógyszerek sem oldják meg a problémákat, különösen azokat nem, amelyek életmód eredetűek. Maximum a tüneteket fedik el ideiglenesen, hogy később még erőteljesebben jelentkezzenek.

Ha ez ennyire nyilvánvaló, miért nem így csinálják a szakemberek?

Mert komplex. Összetett. Hosszú folyamat. Kényelmetlen. Fárasztó. A terapeuta részéről sok-sok gondolkodást, kísérletezést, sőt, időnként más szakemberek (pl. pszichológus) bevonását is igényli. A páciens részéről pedig elköteleződést, rengeteg figyelmet és erőfeszítést kíván. Mennyivel egyszerűbb megerősíteni a core-t vagy a hátizmokat😊! Ja, hogy nem segít?

OK, de akkor minek a mozgás? Mennyiben segíti a testtartás javulását?

Gyakorlatilag egyszerre, „egy személyben” veszi fel a harcot az összes olyan tényezővel, amely szerepet játszik a rossz testhasználat kialakulásában:
- tükrözés: egészségesebb mintákat látsz Magad körül és ezeket tükrözöd vissza
- pillanatnyi mentális/fizikai állapot: a mozgás megtanít arra, hogyan birkózz meg hatékonyan a fizikai és érzelmi stresszel
- attitűd: a mozgássiker erősíti az önbizalmat, magabiztosabbá tesz
- belső minta: Ahogy egyre többet gyakorolsz (edzel), azaz egyre több fizikai és mentális kihívásnak igyekszel megfelelni, észrevétlenül, anélkül, hogy erre célzottan fókuszálnod kellene, egyre tökéletesednek a mozgásaid, mozgásmintáid, azaz a testhasználatod annak érdekében, hogy hatékonyan meg tudj birkózni a különféle helyzetekkel. Magyarul az agy reflexesen optimalizálja a testhasználatodat, feltéve, hogy a megfelelő kihívások elé állítod a tested. Az egysíkú, repetitív sportmozgások (mint pl. a hátizmok izolált erősítgetése) egysíkúan és repetitíven terhelnek, beszűkítik a mozgásokat, tehát nem tekinthetőek megfelelő kihívásnak. A sokirányúan, változatosan, ugyanakkor harmonikusan terhelő mozgások azok, amelyek valóban javítják a testhasználatot, méghozzá műfajtól (edzésnemtől) függetlenül. Azaz nincs jobb vagy rosszabb sport/mozgás, csak jobban vagy rosszabbul felépített edzésprogram.

Értem, értem, de mit tegyek? Hogyan induljak el?

Ennél jobban már nem lehet szájba rágni. Ha "laikus" vagy, kezdj el változatosan sportolni/mozogni! Ha segítségre van szükséged, keress egy, a fenti elvárásoknak megfelelő edzőt/mozgásterapeutát. Ha pedig szakember vagy, gyere el hozzánk bármelyik mozgásos képzésre, hogy mélyebben is megértsd a test működését, és megtanuld, hogyan tedd változatossá, harmonikussá és élvezetessé az edzéseidet/ mozgásprogramodat.

29/06/2025

Az idei év nyarának második hónapjában is szeretettel várlak egy kis wellnessezésre Szegeden, a Gyöngytyúk u. 6-ban!
---
Csend, nyugalom, elfogadás, relaxáció, izomlazítás, pihenés, hűsölés, töltődés, énidő ➡️ Silence Massage.
---
A szabad idősávokért KATT a linkre!
---
https://www.silencemassage.hu/l/2025-juliusi-szabad-idosavok/

28/06/2025

Ezzel a képpel szeretném kifejezni szolidaritásomat a mai rendezvény alkalmából az empátia, a szeretet és az emberségesség jegyében mindenki felé, aki egy kicsit is kilóg a sorból!