Madárka baba- és gyermekmasszázs

12/03/2026

15/03/2025

Teskontaktus jelentősége
A kisbaba evolúciósan kódolt élettani szükséglete a testkontaktus.
🔹️ az anyaméhben a bőr az első szerv amit használatba veszünk
🔹️ a magzat az anyaméhben minden irányból a méh falához ér, a magzatvíz simogatja folyamatosan, megmarkolja köldökzsinórt, szopja az ujját, érzi, a végtagjai mozgását
🔹️ érzi ha szülei kívülről simogatják 🤰
🔹️ születésekor, ahogy áthalad a szülőcsatornán érzi a méh összehúzódásait, a teste összenyomódását
Rengeteg pozitív hatása van:
🔸️ szabályozza a légzést, a szívritmust, a testhőt
🔸️ a vérnyomást stabilizálja
🔸️ vércukorszintet növeli
🔸️ a simogatás, az érintés boldogsághormonokat (pl. oxitocin) termel
🔸️ oldja a stresszt
🔸 ️csökkenti a fájdalomérzetet
🔸️ a lelki fejlődést is jótékonyan támogatja
🔸️ erősíti a kötődést
🔸️ felnőttkori intimitás megalapozása csecsemőkorban
Magzati kortól végigkíséri az egész életünket, végig rendkívüli fontossággal bír!
❗Öleljük, simogassuk, hordozzuk a kisbabánkat minél többet, ezzel nem lehet őt elkényeztetni, "felkapatni"❗

18/09/2024

Egy kis olvasnivaló🥤📖📚⬇️

Lassan a csapból is az folyik, hogy a gyerekeket fejleszteni kell magzat koruktól minden életkorban, mert különben lemaradnak, nem veszik föl őket a megfelelő iskolába, egyetemre, és akkor jaj, mi lesz.(...)

A kisbaba fejlődéséhez nem kell más, csak optimális környezet.

És itt lehet némi félreértés!

Mit tartottak optimális környezetnek szüleink, nagyszüleink? És mit tartunk mi annak?

Az előző generációk kisbabáit kiságyban tartották, lehetőleg külön szobában. Óvták huzattól, széltől, zajtól, azt tartották róla, hogy minél nagyobb nyugalomra van szüksége. Ha belegondolunk, logikus is lehet, hiszen mit csinál a kisbaba (jó esetben) az első hetekben? Eszik és alszik. Az alváshoz pedig csend kell, sötét és nyugalom – legalábbis egy európai felnőtt biztosan ezt gondolja.
Épp az nem tudatosult senkiben, hogy a baba nem kis felnőtt. Teljesen más a természetes környezete, mint ahogy hibás logikával kitalálták nagyszüleink.

A baba természetes környezete az anyukája. Ha külön szobába, kiságyba teszik, nagyon kevés inger éri. Emiatt vagy méltatlankodik és sír, vagy „visszavonul” és hosszú órákat alszik. Fejlesztő hatások csak a „gondozási feladatok” során érik őt, vagyis amikor pelenkázzák, etetik, fürdetik, vagy játszanak vele. Ha külön szoba és kiságy helyett az anyukájával van, vagy más felnőtt dédelgeti, hordozza naphosszat, akkor folyamatosan érik a fejlődéséhez szükséges természetes ingerek. Ezzel együtt saját maga alakítja ki alvási-ébrenléti ritmusát. Ha nézelődni szeretne, nézelődik, ha aludna inkább, akkor hozzábújik az édesanyjához, és alszik.

A kellő ingerek

De nézzük sorban. Mit lát a hordozott baba? A természetes környezetét, természetes nézőpontból. Sok színt, fényt, kontrasztos dolgokat, és kezdettől jól látja az anyukája arcát. Nem kell neki érdekes, tudományosan kidolgozott babakönyveket vennünk, hiszen minden adott a látás fejlődéséhez.

Mit hall a hordozott baba? Az élet természetes zajait, az emberek beszédét, amíg ébren van. Ám, ha a mamájához bújva elalszik, hallja az ismerős, tompa szívdobogást, ami megnyugtatja. Nem kell zenélő macit venni neki, sem beszélő, tengerzúgást utánzó vagy szívhangot lejátszó készüléket.

Mit érez a hordozott baba? Az anyukája puhaságát, melegét, a kendő biztonságos ölelését, az külső hőmérséklet változásait. Folyamatosan tanulja, milyen az emberi környezet, miközben tökéletesen biztonságban érzi magát.

Nagyon fontos a mozgás élménye. A hordozó szülő mozgása által a baba is mozog. Ezért az izmait szinte mindig használja: finoman követi a hordozó felnőtt mozdulatait, folyamatosan egyensúlyban tartja magát, ettől erősödik, fejlődik. Eközben a belső fül egyensúlyérzékelő szerve rengeteg ingert kap, és – érdekes módon – ez nagyon sokat segít abban, hogy az idegrendszer különböző részei jól együtt tudjanak működni. Könnyebb lesz számára a különböző érzések, érzetek integrálása, kisebb lesz az esélye arra, hogy figyelemzavarossá, hiperaktívvá, részképesség-zavarossá váljon.

A babát tehát éppen a babahordozással fejleszted, miközben nem csinálsz valójában semmit. Nem veszel fejlesztő játékokat, nem tanítgatod semmire, nem gyakorolsz vele semmit, „csak” vagytok, együtt, harmóniában. Ő meg szépen „fejlesztődik” magától.

Sződy Judit, pszichológus és szoptatási tanácsadó

16/08/2024

03/06/2024

https://www.facebook.com/reel/1863482097503087

15/09/2023

Idén is találkozhatunk az Algyői Anyatejes Világnapon. 🙂
Lehet majd próbálni szövött és rugalmas kendőt, Liliputi csatost és Mei Tai-t.
Akik szeretnének részt venni a babamasszázson, azok hozzanak magukkal egy törölközőt. Nagyobb gyermekekkel is lehet jönni.
Minden érdeklődőt nagy szeretettel várok. 🙂

03/09/2023

Acél - Jójárt Bettina
Ezúton szeretnénk megköszönni a rengeteg tanácsot , segítséget és támogatást amit Tőled kaptunk.

Letti és apukája számára a masszázs egy igazi apa - lánya rituálévá forrta ki magát. Mely sokat segített a mindennapi rutin kialakításában , az össze(egymásra )hangolódásban és nem utolsó sorban a pocak feszülésében( szelek,széklet távozásában)

Tapasztalat : ha újra kezdhetnénk sokkal hamarabb fordulnánk Mónikához mind a masszázs , mind a hordozással kapcsolatban.
Kedvességével, türelmével , tanácsaival és szakmai tapasztalatával minket “ levett a lábunkról”. Mindenkinek teljes szívünkből ajánljuk ! 🥰

14/08/2023

Anyatejes Világnap Algyőn

29/07/2023

A babáknak mesékre, spontán kitalált történetekre, mozgásos játékokra van szükségük Nem jó, ha kész képi világot kapnak a tévé által.
"Vekerdy Tamás pszichológus szerint az iskolába lépéskor a minden nap mesét hallgató gyerekeknek az anyanyelvi fejlettsége másfél évvel előzheti meg a kortársaikét. Ezért minden szülőnek érdemes megszívlelnie a szakember tanácsát: „Iskolára akarod előkészíteni a gyerekedet? Egyrészt: ne tedd! Másrészt: mesélj neki! Ez a legjobb előkészítés.” (Vekerdy Tamás: Kisgyerekek, óvodások – Central Médiacsoport, Budapest, 2016)"
https://gyerekpszichiatria.hu/2020/04/30/meseben-az-egesz-vilag-miert-fontos-az-ovodas-gyermekek-szamara-a-mese/

A csecsemő képernyő előtti ideje:
📱💻🖥️ 0 perc, azaz N U L L A perc!🙏1 éves kor alatt szigorúan tilos lenne a kisbabákat TV, telefon, számítógép, tablet elé ültetni!
WHO 2 éves korig nem javasolja.
Egyéb szervezetek:
0-12 hónap zéró ❌
1-2 éves kor kapcsolattartás céljából videochat belefér.
2 éves kor maximum 20 perc/ nap
3 éves kor maximum 30perc/nap
4 éves kor maximum 40perc/ nap
5 éves kor maximum 50perc/nap.
5 éves kor körül lehet olyat csinálni, hogy megnéz a gyerek egy hosszabb mesét, majd másnap nem néz TV-t.
Nyilván lesznek olyanok, akinek ez is brutál sok időnek számít kütyüzés szempontjából. A gyakorlat viszont ettől sokkal elszomorítóbb. Pontosan tudjuk, hogy az elektromos babysitter is sokat tud segíteni a rohanó világban, pusztán próbáljuk tartani a határokat és az egyensúlyt! Az életünk RÉSZE, de nem az egész!🫶
Nyilván a legnehezebb dologgal kell kezdeni, magunkat kell kordában tartani… A gyerek rajtunk keresztül is ismeri meg a világot, szüksége van a mi (válasz) reakciónkra is. Fontos a szemkontaktus, szabad mozgás, beszéldfejlődés, az emberi kapcsolatok, kapcsolódás, idegrendszeri érés megtámogatása 🤝 Nem lenne helye a bölcsődékben sem az ovikban a digitális “oktatásnak”. Az sem lehet tartható, ha csak mesenézés közben eszik a gyerek, vagy csak úgy “marad csöndben”, stb. Nyilván minden gyerekre másképp hát a képernyőidő. Nem kell tökéletesnek lenni, pusztán picit tudatosabbnak.(Én a saját magam részéről annak örülök, ha 1 éves korig a zéró képernyőidőt tarják, mert már ez is nagy dolog…)

15/05/2023