19/02/2026
Szombaton, 09:30-kor elkezdődik valami, ami kívülről nézve alig látszik, mégis pontosan az, amire az ember – ha őszinte – már régóta vár, mert nem lesz benne semmi kapkodás, semmi kötelező kör, semmi „na mesélj”, semmi udvarias félmondat, amibe beleragad a nap, hanem csak annyi lesz, hogy leülünk, és teát iszunk, és közben nem történik semmi látványos, csak az, hogy nem lesz, aki félbeszakítson, és te sem szakítasz félbe senkit, mert mindenki csendben ül majd veled, ugyanabban a térben, ugyanabban a csendben, mintha ez a csend nem is hiány volna, hanem egy ritka lehetőség, amit az ember többnyire elszalaszt.
És persze, ahogy ilyenkor mindig, megindulnak a gondolatok, jönnek, egymás után, egymás mögül, mintha nem is te hívnád őket, csak egyszerűen megérzik, hogy most végre van hely, most végre nem kell rendet tenni, nem kell megjavítani semmit, nem kell okosnak lenni, csak hagyni, hogy szabadon áramoljanak, és a végén – nem ígéret ez, inkább csak egy csendes esély – talán eljön az a pillanat, amikor már el tudod engedni őket, nem erőből, nem harcból, hanem úgy, ahogy a tea melege elenged a csészéből, miután már nincs dolga veled.
A teázás után, aki marad, annak van még 15 perc közös meditáció, teljesen opcionális, semmi kényszer, csak egy rövid, tiszta ráhajtás arra, ami addig már amúgy is megtörtént.
Szombat 09:30–11:00 csendes, meditatív teázás
11:00–11:15 opcionális közös meditáció
Ajánlott adomány: 3000 Ft – így tud a közösség fennmaradni.
Jelezd ha jönnél.
