24/04/2025
Mi az a kollagén?
A kollagén az emberi szervezetben a legnagyobb mennyiségben előforduló fehérje/szövet szerkezeti fehérje molekulatömegével (300 Kda) – a felnőtt egyedek testtömegének körülbelül 5-6%-át teszi ki. A teljes fehérjetömeg egyharmada kollagénből áll: csontok és inak, ízületi kapszulák és izmok, szalagok és fascia, fogak és savós membránok, bőr és az extracelluláris tér (extracelluláris mátrix ECM).
A biokémiai, enzimatikus, immun-, membrán- és/vagy transzmembrán receptor folyamatokban részt vevő funkcionális fehérjék és a magasabb rendű organizmusok (tágabb értelemben a kötőszövet, és különösen a rostos szövet) „keretének” (scaffold) felépítésében fontos szerepet játszó szerkezeti fehérjék közötti lényeges különbség a kollagén szempontjából nem tekinthető olyan jelentősnek.
Az extracelluláris mátrix (ECM) elégtelen megújulása a szállítórendszer késleltetett működéséhez vezet (Pischinger, 1983). A salakanyagok nem megfelelő eltávolítása a méreganyagok felhalmozódását okozza, különösen a nyirokrendszer mikroereiben; Ez befolyásolja a szövetek oxigénellátását, a tápanyagok felszívódását és a hidratációt. A szabálytalanság és a szklerózis
enyhe tünetek, amelyek megelőzik a szövetek degenerációját és esetleges dedifferenciálódását (a betegség evolúciója Reckeweg szerint).
19 különböző típusú kollagén létezik. Elmondható, hogy az I-es típusú kollagén meglehetősen gyakori az emberi szervezetben, de az I–V típusú kollagén a szervezetben található összes kollagén 99%-át teszi ki.
A kollagén típusai típusuk és az emberi szervezetben való eloszlásuk szerint:
I. típus: csontok, inak, izmok, fascia és bőr.
II. típus: porc és szem szerkezete.
III. típus: máj, tüdő és artériák.
IV. típus: A vesék és néhány belső szerv.
V típus: felszíni sejtek, haj és placenta.
A kollagén „egészsége” végső soron az egyén egészsége: az emberben a kollagén bioszintézis csúcsidőszaka 45 és 60 éves kor között következik be (Heine, 2009): ezt követően a kollagén gyors csökkenése figyelhető meg, ami az elasztin és a proteoglikánok gyors csökkenésével jár (Milani, 2004 a)
1. ábra Az extracelluláris mátrix legfontosabb makromolekuláinak életciklusgörbéje (Heine, 2009)
A kollagén egy fehérje, amely:
– Támogatja az izomműködést, lehetővé téve a mozgást.
– Erőt, rugalmasságot és rugalmasságot ad a szöveteknek és szerveknek.
– Szerkezeti funkciója van, hiszen segít megőrizni az anatómiai struktúrák épségét (támaszték).
– Összetartást, szöveteket és szerveket ad, „elasztinnal” és „glikoproteinekkel” együtt.
– Így a kollagén egy fehérje, funkcionális (mozgás) és strukturális (támogatás).
Minden fehérjetípus sajátos tulajdonságokkal rendelkezik, és bizonyos számú és különböző aminosav-szekvenciából jön létre.
Fibroblasztok
Kollagén rostok
A kollagénrostok fibrillákba szerveződnek, amelyek viszont tropokollagén láncokból álló mikrofibrillákból jönnek létre.
A tropokollagén láncokat viszont aminosavak alakítják ki, meghatározott mintázatban (α szerkezet), ami a kötelekhez hasonló nagy szilárdsági jellemzőket ad.
A kollagénrostok fibrillákba szerveződnek, amelyek viszont tropokollagén láncokból álló mikrofibrillákból jönnek létre.
A tropokollagén láncokat viszont aminosavak alakítják ki, meghatározott mintázatban (α szerkezet), ami a kötelekhez hasonló nagy szilárdsági jellemzőket ad.
2. ábra: A tropokollagén hármas hélixe (három alfa lánc), amely az érett kollagén alapvető szerkezeti egysége. A molekulát az alfa-láncokban található hidroxilezett aminosavak stabilizálják, amelyek H+ kötései adják az erőt és a stabilitást.
Az ízületekben kétféle kompartmentet különböztethetünk meg – intraartikuláris apparátust és extraartikuláris apparátust. Mindegyikük olyan elemekből áll, amelyek összetételében kollagént tartalmaznak.
Extra-artikuláris apparátus (ízületen kívül és körül) – egymás felett 4 erősítő rendszer (1-ín, 2-ízületi kapszula, 3-ín, 4-izom) található, amelyek részt vesznek a jó ízületi szilárdságban és garantálják a koaxiális ízületi mozgást, illetve a fiziológiás mozgásfelületek mentén történő mozgást.
Az intraartikuláris apparátus az ízület belsejében található, és az ízületi porcok és inak alkotják.
Ízületi porc
Az ízületi porcok tekintetében az első tanulmányokat a kollagénrostok mechanikai funkciójáról az olasz R. Amprino végezte 1938-ban. Érdekes hasonlóságot talált az ízületi porc izmos íve és a római ív között.
A kollagénrostok elrendezése az ízületi porcokban annak három rétegében (felületi, középső és mély) szerkezeti egyenértékű a római ív kőtömbjeinek elhelyezkedésével. Az ízületi porc kollagén rostjai a mélyrétegek talajanyagában függőleges kötegekben, míg a felületi rétegben érintőlegesen helyezkednek el.
A kollagén által nyújtott mechanikai támasz egy hatékony, természetes állvány (bio-scaffold).
A fibrilláris ívek a római ívhez hasonló szerkezetet alkotnak.
Izom-csontrendszeri patológia
Mikrográfia (ME 3000-szer) fibromyalgiában szenvedő beteg izomszövetéről (balra) és normál leletről (jobbra). A fibromyalgiás szövetben a kollagén szerkezetének többszörös károsodása („molyevés”) látható.
Kollagénvesztés
Az életkor előrehaladtával, a fizikai aktivitás hiánya, az intenzív fizikai aktivitás vagy az elégtelen sporttevékenység, a testtartás megváltozása, a táplálkozási egyensúlyhiány, a PNEI tengely változása, a kötőszövet, pontosabban a kollagén (egy igazi szöveti fehérje) minősége fokozatosan romlik, és képtelenné válik számos specifikus funkciójának ellátására.
Például az ízületi porcok kopása és szakadása az osteoarthritis fő oka. A kollagén az ízületi porcok 95%-át teszi ki. Ez azt jelenti, hogy minél több kollagén van az ízületekben, annál kisebb a valószínűsége az osteoarthritis kialakulásának.
Idővel szervezetünk elveszíti a kollagént, miközben elveszíti önmaga regenerálódásának képességét is. Az emberben a kollagénszintézis csúcsa 50 éves kor körül van.
E kor után a neokollagenogenezis nagyon gyorsan csökken. Ugyanez vonatkozik az elasztinra és a proteoglikánokra is.
A kollagénvesztés következményei.
A szervezetünk különböző típusú kollagéntartalmának megfelelően változást látunk az aminosav-szekvenciákban.
Gronemann és munkatársai kimutatták, hogy a „fibromyalgiában” szenvedő betegekben alacsonyabb volt a hidroxiprolin és más aminosavak kollagénszintje, mint a kontroll betegeknél.
Mikrográfia (ME 3000-szer) fibromyalgiában szenvedő beteg izomszövetéről (balra) és normál leletről (jobbra). A fibromyalgiás szövetben a kollagén szerkezetének többszörös károsodása („molyevés”) látható.
Az intra- és extraartikuláris fájdalmak legfontosabb oka a stabilizáló struktúrák (ízületek) gyengülése. Amikor a tartószövetek gyengülnek, az ízületek hipermobilitása lép fel. Ez a hipermobilitás az ízületek kopásával együtt osteoarthritishez vezet.
Így az öregedés, a traumák és a kopás stb. az I. típusú kollagén károsodásához és fokozatos kimerüléséhez vezet.
Ezért hatékony természetes kollagén támogatásra van szükség.
