27/11/2025
Te hogy vagy?!
"Egyszer, amikor nagy lelki válságba kerültem, az életem válaszút elé érkezett és nem tudtam mitévő legyek, egy barátomhoz, lelki társamhoz menekültem segítségért. Egy olyasvalakihez, aki a lélek dolgaiban nem ismer kompromisszumot, az én lelkemet viszont mindenkinél jobban ismerte. Elmondtam hát neki a bennem lévő súlyos terhet. Kitettem elé a konyhaasztalra, a kávé mellé a bajomat és azt vártam, hogy rábök valamelyikre és kijelenti majd: ez a helyes út. És én majd a jó döntést zsebrevágva nyugodt szívvel kisétálok az ajtón. E helyett csak annyit mondott: “bárhogy is döntesz, én szeretni foglak. De te szeretni fogod magad?” Azóta ez az egy kérdés képes meghozni a válaszaim. Ha túl messze kerülnék a lelkemtől, ha zavarodott és kétségbeesett lennék, csak azt az egyetlen kérdést kell feltennem magamnak. Az életünk tele van kérdőjelekkel, megannyi választási lehetőséggel, kétellyel, útelágazással. Arra menj, ahol azt tudod mondani, hogy itt képes vagyok szeretni magam. De vigyázz! Ez a nehezebb út, itt bele kell nézned a lelked mélyébe, itt kíméletlenül és maradéktalanul őszintének kell lenned, legalább önmagaddal. Itt gyakran kell nyelni a könnyeid és itt bizony le kell mondani a többi lehetőség elképzelt könnyedségéről. De ami ennél is fontosabb: meg kell tanulnod, mi a valódi szeretet. Ha mást képzeltél korábban magadról, vagy a szeretetről, azt el kell felejtened. Az ideát, a képzelgést. Egyvalamiről viszont nem kell lemondani. Valódi önmagadról. És aki valódi önmagáról le nem mond, alkuba nem bocsátkozik, az, ha a fogait kell is szorítania, vagy a könnyeit nyelnie amíg megtudja ki az az ÉN, hogy ki lakik a lelke mélyén, az végül egyenesen és méltóságteljesen állhat szemközt önmagával és a világgal is. Ezt érdemes. Ez felszabaditó és örömteli. Ez megérkezés.
Tehát ha megrekedtél és nem tudod merre tovább, csak tedd fel magadnak a kérdést: szeretni fogod magad ha abba az irányba indulsz? Ha a válaszod igen, ne késlekedj. Kelj fel és indulj, mert ott a lelked. Ott vagy te. És ott van a végső megnyugvás."
Lőrinczi Emese