10/09/2024
Családállítás
Bert Hellinger, a rendszer-pszichoterápia alkotója, arra a következtetésre jutott, hogy sorsunk elválaszthatatlanul összefügg családunk tagjainak sorsával. A „Hellinger féle” családállítás során a csoport tagjai a térben megjelenítik, „felállítják” az adott család viszonyait.
A családállítás célja, hogy az egyén a sorsában felismerje a lehetőségeit, felszabadítsa magát és teljesebbé tegye az életét.
A családállítás lényege a családi lélekben uralkodó törvények felismerése és elismerése. Hellinger megfigyelései szerint a közös családi lélekben törvények uralkodnak, melyek ha megsérülnek, generációkon keresztül hatnak a család tagjaira.
A szeretet rendjeinek nevezte el ezeket a törvényeket.
1. CSALÁDÁLLÍTÁS : AZ ODATARTOZÁS JOGA
Az első törvény annyit tesz, hogy mindenkinek, aki valamilyen módon a családhoz tartozik, joga van az odatartozáshoz. Ha ezt a jogot a család valamelyik tagjától megtagadják, az megsérti a mező egységét, felborítja annak a rendjét.
A családból kizárni, kitagadni senkit nem lehet, azonban ha ez mégis megtörténik, annak a mező minden tagjára nézve következményei lehetnek.
Szintén az odatartozás jogához kapcsolódik az elengedés. Aki a sorsa szerinti életidejét letöltötte, annak joga van elmenni, mert beteljesítette a sorsát. Az eltávozott családtagok el nem engedése szintén sértheti a mezőt.
2. CSALÁDÁLLÍTÁS : A HELY TÖRVÉNYE
Eszerint a törvény szerint a családrendszerbe való érkezés sorrendje egyben egyfajta rangsor is. Mindegy, hogy valaki milyen módon érkezik a rendszerbe, az érkezéssel egyidőben elfoglalja az őt illető helyet, melyet azonban csak és kizárólag ő tölthet be, senki más.
Ez a rangsor szülő-gyermek viszonyban éppúgy fennáll, mint testvérek között. Ha például a pár első gyermeke halva születik, vagy később eltávozik, és a következő gyermek nem is szerez tudomást idősebb testvéréről, ő fogja elfoglalni az elsőszülött gyermek helyét, holott az nem az ő helye.
Hasonló a helyzet ha például válás után valamelyik szülő új partnert talál – az új párja nem foglalhatja el a korábbi szülő helyét.
A hely törvényéhez szorosan kapcsolódik az adás és elfogadás rendje. A rendszerben korábban érkező a Nagy, a később érkező a Kicsi. A Nagy ad, a Kicsi elfogad. Ez a rend biztosítja a mezőben a folyamatos, felülről lefelé áramlást.
3. CSALÁDÁLLÍTÁS : ADOK-KAPOK EGYENSÚLYA
Ennek a törvénynek az egyenrangú kapcsolatokban van jelentősége, azaz párkapcsolatokban, barátságokban, munkatársi kapcsolatokban, ahol a felek egy szinten vannak. Ez a törvény talán a legkönnyebben megérhető mind közül: ha valaki egy ilyen kapcsolatban kap valamit, adóssá válik. Az egyensúly fenntartásához neki is adnia kell.
Ez a szabályszerűség az, ami talán a leggyakrabban jön szembe velünk, hiszen kapcsolatainkban a kölcsönös adok-kapok, az egyensúlyra való törekvés szinte ösztönösen történik, nem szeretünk adósok maradni.
Ha azonban az egyensúly elbillen, ha az adós folyamatosan csak elfogad, ám ő maga soha nem ad, a kapcsolat idővel fenntarthatatlanná válik, az adós nem lesz képes a rá nehezedő terhet tovább elviselni, és a kapcsolat végül felbomlik.
"Gyógyító hatása van, ha a múltnak el szabad múlnia.
Ilyenkor a továbbhaladásra összpontosul az erő."
Bert Hellinger
