
05/09/2025
Hol futom még mindig ugynazokat a köröket?
Hol választhatok végre valami mást?
Hány helyen hazudok még mindig önmagamnak, hogy nem tudom, vagy nem akarom tudni?
Hány helyen hazudok még mindig önmagamnak, hogy nem akarok választani, nem tudok választani?
Milyen lenne végre kilépni az áldozatszerepből és beleépni abba az erőbe, ami valójában vagyok?
Melyek azok a kapcsolódásaim, bármilyen emberi kapcsolatom, aminek már lejárt az ideje?
Kik azok, akikkel már nem tudok többet teremteni, akikkel már nem jó együtt lenni?
Kik azok, akikkel csak kapcsolódási pontjaim vannak teremtési pontok helyett?
Miket választhatok mostmár, amik a HELL YESS! érzést adják meg a számomra, amik még több könnyedséget, örömöt, boldogságot, lehetőségeket, pénzt hoznak a számomra?
És mi van akkor, ha nem baj, ha kikerül minden és mindenki, aki, ami már nem való abba a nagyszerűbb életbe, amiről tudod, hogy lehetséges a számodra?
Milyen lenne végre azt az életet élni, amire valójában vágysz?
Most van itt a tér és az idő arra, hogy végre elkezd választani és meg is teremteni?
A Szaturnusz visszalépett a Halak jegyébe és februárig szembesít, hozza vissza a meg nem oldott feladatokat. Nem biztos, hogy ugyanaz a helyzet tér vissza lehet, hogy más szereplőkkel, más színpadon játszódik majd. De az érzés, amit kivált, ugyanaz, mert az érzés mutatja meg, hol van még dolgod. A történet csak keret, a lényeg benned van.
Ez most arról szól, hogy végre lásd és felismerd, ha ugyanazt a kört futod...
Ha ugyanúgy reagálsz, ha ugyanaz a minta, a dinamika akkor bizony ismételsz.
A Szaturnusz mesteri tanító...
Kemény, következetes, de igazságos...
Addig hozza vissza, amíg meg nem érted, és amikor megérted, vége a körnek.
Most indul a vizsga...
Az érzések, amelyek visszatérnek, mind arra hívnak, hogy szembenézz az áldozatszereppel, az önámítással, a felelősségvállalással, a határokkal, az illúziókkal, a szeretettel és az elengedéssel.
Kinek mi...
Áldozatszerep...
Itt az ideje, hogy letedd. Nem mondhatod tovább, hogy nincs választásom...
Mert van, mindig van választásod! Max félsz mást választani vagy eddig kényelmesebb volt panaszkodni, hibáztatni, mutogatni kifelé, várni, hogy majd valaki megoldja helyetted...stb...
De ez az időszak felnyitja a szemed és rájössz, hogy valójában te engedted meg, hogy így legyen. És te vagy az egyetlen, aki másképp dönthet...
Akár ki is léphetsz belőle...
Önámítás...
Ha hónapok, éveken át hitted, hogy majd jobb lesz, hogy ha kitartasz, ha elviseled, ha beleraksz még több energiát, akkor egyszer csak megfordul minden és jó lesz.
(Kapcsolatokban gyakori)
De ez nem hit vagy remény, hanem önámítás...
És most jön a szembesítés...
Ha valami halott, az nem fog feltámadni csak azért, mert te görcsösen ragaszkodsz hozzá.
Felelősség...
Szerintem most ez a legfontosabb a lecke...
Vállalni azt, hogy a döntéseidnek és a döntéseid hiányának is következménye van. Nem mások miatt vagy ott, ahol vagy...
Azért vagy ott ahol, mert nem vállaltad az életedért a felelősséget...
Mert nem álltál ki magadért...
Már nincs több kifogás...
A te életed a te felelősséged!
Határok...
Hányszor mondtál igent, miközben belül meg üvöltött a nem? Hányszor tűrted, hogy csak úgy, következmények nélkül átgyalogoljanak rajtad?
Ha nem húzod meg a határaidat, mások fogják meghatározni, hogy ki vagy, mire vagy képes, mennyit érsz...
De amikor kimondod a nemet, és kiállsz önmagadért, egyszerre szabadulsz fel és veszed vissza az irányítást az életed felett.
Illúziók…
Most minden amibe eddig görcsösen kapaszkodtál, darabokra hullik. Fájó, mert lehet, hogy elveszíted a kapcsolatot, az álmot, a képet önmagadról, a világról ami eddig biztonságot adott. De nézz szembe vele... Valóban éltél benne, vagy csak a félelmeid és a hiányaid tartották össze?
Szeretet…
Ha mindig te adsz, mindig te alkalmazkodsz, és közben egyre kisebb leszel az nem kapcsolat. A valódi szeretet nem szorít, nem korlátoz, nem emészt fel. A szeretet szabad és csak ott áramolhat igazán, ahol nem kell félned, ahol nem kell önmagadat feladnod, hogy elfogadjanak. Ami nem szabad, ami folyamatosan rombol, az nem szeretet, az bántalmazás...
Engedd el...
Lesznek pillanatok, amikor úgy érzed, minden darabjaira hullik körülötted és kicsúszik alólad a talaj. De ne feledd...
Közben ott a szabadság lehetősége is, az út amire eddig nem mertél rálépni...
Végre kiléphetsz a régi körökből, befejezheted ugyanazoknak a történeteknek az ismétlését...
És a saját életed irányítója leszel...
💕💕💕
Kép forrása: Pinterest
https://pin.it/4tIKEISqy