23/03/2026
Soha ennyire nem volt szükségünk a belső egyensúlyra. Az volt a gondom az összes stressz elmélettel, hogy mi van, ha tudom, hogy magas a koritzol szintem, ha tudom, hogy bekapcsol a vegetatív idegrendszerem, amit nem tudok leállítani....Aztán rátaláltam Bagdi Bella stresszkönyvében egy használható modellre. Paul Gilbert kitágítja a nézőpontunkat és azt mutatja be, hogy három érzelemszabályzó rendszerünk van. Ebből pusztán az egyik az "üss vagy fuss" rendszer. Ettől szenvedünk, ha ez túldolgozik. Márpedig, sokszor éljük meg, hogy gyakori a magas pulzusszám, a heves szívverés, a nehézlégzés. Egyre több pániktünetet produkáló felnőtettel és gyermekkel találkozom. De ugyanezeket tüneteket produkálja a motivációs hajtó rendszerünk is. S a túlpörgésre van egy megnyugtató, kapcsolatokból töltekező rendszerünk is. Egyben látva ezt a három szisztémát, talán nagyobb eséllyel hisszük el, hogy mégiscsak van a kezünkben valami szabályzó erő. Egyrészt mentálisan átfordítható, hogy ami eddig félelemteli vlt, amellé tegyünk célt, vagy keressünk valami értelmes kihívást, és ugyanaz az erő szolgálni fog minket, nem szétrombolni. A másik, hogy van egy megnyugtató rendszerünk, ami a kapcsolatok és az önszeretet mentén aktiválódik. Talán így könnyebb lesz kiegyensúlyozottan élni. Csatolok egy linket, és mutatok egy ábrát. Használd, és engedd, hogy ez a szemlélet életre keljen. Jobb, mint a csak distressz szemlélet.
https://bagdibella.hu/onegyutterzes-3-erzelemszabalyozo-rendszer/
