22/05/2025
Ma egy érdekes és aktuális témát hoztam. Az öndiagnosztizálás veszélyeiről, és amikor online tanácsadás keretében próbálnak otthon ápolási rutint felállítani. Nos, mind két eset veszélyes dolog. Tud meg miért. 🤓👇
Rebound generáció 👨👩👧👦 – amikor a bőrápolás túl messzire megy@lelkes rajongók Bőrszemek Palatinus Kozmetika TUDOMÁNY ALAPÚ BŐRÁPOLÁS (Evidence-based skincare)
🧬 Fájdalmasan csendes tragédia zajlik nap mint nap a kozmetikákban. Nem az öregedéssel harcolunk. Nem a természetes bőrproblémák ellen küzdünk. Hanem a “tudatos bőrápolás” és a felelőtlenség okozta bőrkárokat próbáljuk menteni.
A bőr nem hazudik. Az irritált, hámló, gyulladt arc nem a természet műve – hanem a „tudatosnak” hirdetett, de valójában kontroll és diagnózis nélküli bőrápolás visszacsapása, „Rebound szindróma„. A szakember számára ez nem kérdés – ez olyan nyilvánvaló, mintha a bőrön egy láthatatlan reflektor világítaná meg a problémás területeket!
• A vendég még le sem vette a kabátját, de a „túlkezelt/félrekezelt” bőre már segítségért kiált!
Megvásárolt egy „tudatos bőrápoló” skincoach-tól egy online bőrdiagnózist és kiválasztották neki az „életreszóló rutint”. A rutin, amit egy influenszer állított össze – szakértő diagnózis nélkül, tapasztalat nélkül, szakmai háttér nélkül, kapott egy promóciós kódot is, PubMed linkeket, ami a kamu szakértelmet hitelesíti, meg egy drogériás terméksort. És már kész is van a „tudományos skinfluenszer”, akit csak a kamera lencséje és a szponzor márkák pénze tett szakértővé.
🔴 Ez nem tanácsadás. Ez a szépségipari kuruzslás!
A „tudatos bőrápolás” mára sok esetben nem lett más, mint egy drága és látványos bábszínház, amelynek zsinórjait szponzorált tartalmak, algoritmus barát tartalomgyártók és vizuálisan jól prezentálható skinfluenszerek rángatják a laikus embereket – egyik drogériás márkától a másikhoz.
És eközben a bőrgyógyászat több évtizedes komplexitása, az emberi bőr dinamikus és multifaktoriális működése a lakossági kozmetikumok palettáján le van egyszerűsítve öt eladható címkére: normál, érzékeny, száraz, zsíros, érett. De vajon miért?
📜 Az EU kozmetikai rendelet (1223/2009/EK) szerint egy kozmetikai termék nem utalhat konkrét bőrbetegség kezelésére, mert az már orvosi indikációt jelentene – és az gyógyszernek minősülne (2001/83/EK irányelv alapján). Így a termékek kommunikációja csak általános bőrtípusokra utalhat, mivel különben jogi következményekkel járó gyógyhatás-állításnak minősülne. Ezért nem olvashatjuk azt egy hidratálón, hogy „kezeli a szeborrea siccát” vagy „rosaceára való” – mert az már bőrgyógyász szakterület, nem lakossági marketing kérdés.
⚠️ A probléma azonban nem csak jogi. Klinikai szempontból sem működhet az „5 címkés logika”, mert a bőr többdimenziós állapotként viselkedik – a felszín látszólagos olajossága mögött lehet súlyos vízhiány (szeborrea sicca), vagy rejtett gyulladás (rosacea).
Ezt ismerte fel Dr. Leslie Baumann, amerikai bőrgyógyász, aki 16 különálló bőrtípust rendszerezett, négy tengely mentén:
• zsíros–száraz,
• érzékeny–ellenálló,
• pigmentált–nem pigmentált,
• ráncosodásra hajlamos–feszes,
és mindegyikhez külön klinikai terápiás stratégiát rendelt. Ez nem elmélet – ez a bőr tudományos valósága.
👁️🗨️ És akkor mégis: ki meri ma még azt mondani, hogy „a bőrápolás egyszerű”?
Csak az, aki nem érti a bőr fiziológiáját – vagy még rosszabb: túl jól érti, de anyagi érdekei fűződnek ahhoz, hogy másokat tudatlanságban tartson. Ez nem csak etikátlan, hanem aktív hozzájárulás egy bőrkárosodott társadalom kialakulásához.
🔬 A tudományos konszenzus ma már világosan kijelöli a határokat:
1. AZ EU 1223/2009/EK RENDELET SZERINT:
• A lakossági kozmetikumok nem lehetnek terápiás vagy gyógyászati célúak, azaz nem kezelhetnek betegségeket vagy patológiás bőrállapotokat (pl. akne, rosacea, pigmentációs zavar).
• A termék csak felületi, esztétikai hatással rendelkezhet (pl. bőrpuhítás, hidratálás, simítás, pórusok megjelenésének csökkentése).
• Ezért nem tartalmazhatnak gyógyszerként engedélyezett hatóanyagokat vagy orvosi célra alkalmazott koncentrációkat.
📚 Forrás:
• 1223/2009/EK Rendelet – preambulum (10), 2. cikk 1a és 1b pont
• ECHA Guidance for the Borderline Products (kozmetikum vs. gyógyszer)
2. PROFESSZIONÁLIS, ORVOSKOZMETIKAI TERMÉKEK:
Bár az EU jog nem ismeri hivatalosan a cosmeceutical fogalmat, a gyakorlatban az alábbi különbségek elfogadottak:
• Ezek a termékek gyakran gyógyszerészeti tisztaságú (pharmaceutical grade) hatóanyagokat, biológiailag aktív molekulákat tartalmaznak, magasabb koncentrációban.
• Szakemberek (orvosok, kozmetikusok) közvetítésével kerülnek forgalomba.
• Gyakran klinikai vizsgálatokkal igazolt biohatékonysággal, stabilitással, penetrációval rendelkeznek.
• Nem gyógyászati termékek, de bőrállapotokra szabottan fejlesztik őket, például aknéra, pigmentációra, rozáceára.
📚 Forrás:
• Draelos, Z.D. (2020). Cosmeceuticals and Cosmetic Practice
• FDA Guidance on Cosmeceuticals (USA-ban jogilag szintén nem külön kategória, de klinikai protokollokkal használt terméktípus)
• EU: Nincs külön szabályozása, de alkalmazási protokollok, tanúsítványok (pl. CE IIa) alátámasztják egyes professzionális szérumok minőségét.
3. INCI-LISTÁS SZÁZALÉKOK FÉLREVEZETŐ ÉRTELMEZÉSE
• Az EU 1223/2009/EK rendelet nem teszi kötelezővé a százalékos hatóanyag-feltüntetést a címkén (kivétel: allergének, UV-szűrők, tartósítók – ha a koncentráció meghalad egy határértéket).
• NEM szabályozza, hogy a feltüntetett százalék egy nyerskivonat mennyiségére vagy a tényleges bioaktív komponensre utal.
◦ Pl. egy „2% szalicilsav” állítás jelenthet 2% Willow Bark Extractet (ami csak 0.1-0.3% szalicilsavat tartalmaz valójában), vagy 2% tiszta szabad szalicilsavat.
◦ Vagy: „100% növényi kivonat” – ez lehet akár vizes infúzió, nem pedig koncentrált hatóanyag.
Ezért valóban megtévesztő lehet a laikus vásárló számára a „%”-os marketing, mert nem tudható belőle:
• Milyen formában van jelen a hatóanyag (szabad, só, észter)?
• Milyen koncentrációban, milyen pH-n?
• Milyen technológiai háttér segíti a felszívódást?
📚 Forrás:
• EU 1223/2009/EK – 19. cikk (jelölési szabályok)
• Cosmetic Ingredient Review (CIR) publikációk
• FDA Labeling Guidelines
• PCPC Guidance on Concentration Disclosure
4. STABILITÁS, BIOHASZNOSULÁS, MOLEKULAFORMA MEGNEVEZÉS NEM KÖTELEZŐ
Ez is jogi tény:
• A gyártónak csak az INCI-nevet kell feltüntetnie.
• Nem kötelező jeleznie, hogy például a „Retinol” kifejezés alatt milyen formát alkalmazott (retinol, retinyl acetate, retinaldehyde stb.).
• A stabilitás, oxidációs viselkedés, UV-érzékenység és a biohasznosulás nem része a címkézési kötelezettségnek – ezeket belső dokumentációban (PIF – Product Information File) tárolják, és csak hatósági vizsgálat során hozzáférhetők.
📚 Forrás:
• EU 1223/2009/EK – Annex I: PIF kötelezettség
• Scientific Committee on Consumer Safety (SCCS) – hatóanyag-stabilitási és toxicitási értékelések
🧪 A piaci verseny – főként a „tudatos vásárló” megszólításának igénye – új trükkökre sarkallta a márkákat. Ma már nem ritka, hogy egy INCI-listán 5%-os niacinamide, 2% BHA vagy 100% növényi kivonat szerepel – ezek első ránézésre lenyűgözőnek tűnő állítások. De ha mélyebben megvizsgáljuk ezeket a számokat, kiderül: a legtöbb esetben nem a tényleges, bioaktív hatóanyag-koncentrációra utalnak, hanem csupán a hozzáadott alapanyag mennyiségére – teljes kémiai és biohasznosulási vizsgálat nélkül.
⚠️ Kiskapu a marketing számára:
A rendelet nem tiltja, hogy a gyártók százalékos értékeket vagy „klinikailag igazolt” állításokat kommunikáljanak, amennyiben azok nem minősülnek gyógyhatás-állításnak.
Ezért történhet meg az, hogy egyes márkák:
• ⚠️feltüntetik a növényi kivonat teljes mennyiségét, nem pedig a benne lévő aktív molekula koncentrációját,
• ⚠️sugallják a klinikai hatást, miközben a felhasznált koncentráció jóval alatta van a publikált hatásos dózisnak,
• ⚠️vagy úgy kommunikálják a hatóanyagot, mintha az orvosi szintű eredményt garantálna – ami valójában nem bizonyított a termék saját formuláján belül.
🧬 Miért jelent ez problémát szakmai szempontból?
• A biohasznosulás és a stabilitás kulcsfontosságú tényezők a hatóanyagok klinikai hatásosságában.
• Az, hogy valami „5% niacinamide”, nem jelent garanciát arra, hogy ez a mennyiség a bőrben ténylegesen hatékonyan elérhető, felszívódik és sejtszinten működik.
• Egyes molekulák csak bizonyos pH-tartományban vagy szinergikus anyagokkal együtt hatásosak – de erről semmi nem derül ki a címkéről.
• Például egy terméken az olvasható: „100% Centella Asiatica„, vagy „100% XY növényi kivonat„. Csakhogy a Centella kivonat legtöbb kereskedelmi változata – például a „Centella Asiatica Extract 10:1” – híg formában kerül be a készítménybe, sok esetben víz-alkohol alapú hordozóval, és a valóban lényeges fő bioaktív komponensek (asiaticoside, madecassoside) koncentrációja valójában elenyésző (
