16/01/2026
https://www.facebook.com/share/p/17JbUVvfev/
Évről évre előkerül ez a téma, mégsem egyértelmű mindenkinek, melyik kifejezést és miért használjuk. A Nemzeti Sport Gálán minden évben megválasztják az Év Fogyatékos Női és Férfi Sportolóját, valamint az Év Fogyatékos Sportcsapatát.
❗A „fogyatékos” szó azonban sokakból felháborodást, indulatokat vált ki, pedig a kérdés ennél összetettebb. Nézzük részletesebben, mi helyes, és mi nem:
🔹Miért elfogadott hivatalosan a „fogyatékos” kifejezés, ha nem közvetlenül az érintett személyre utalunk?
Jogszabályokban, intézménynevekben a „fogyatékos” szakmailag és jogilag elfogadott gyűjtőfogalom, amennyiben nem konkrét személyre alkalmazzuk.
A kifejezés kontextusa nagyon sokat számít: egy díjátadón, jelölésként történő használata például egységes, pontos, jogilag definiált, és nem szitokszó vagy minősítés.
🔹Miért NEM jó a „fogyatékkal élő”?
A „fogyaték” szó nyelvileg hiányt, kevesebbséget jelent. Ez a kifejezés a figyelmet az ember helyett a „hiányra” irányítja, sok érintett számára bántó, ezért szakmailag és szemléletileg is kerülendő.
🔹Mi a legszebb és legbiztonságosabb kifejezés a mindennapokban?
➡️ fogyatékossággal élő ember
Ez a megfogalmazás:
🤍 az embert helyezi az első helyre
🤍 nem azonosítja őt az állapotával
🤍 tiszteletteljes és befogadó
🔹Miért fontos a hivatalos álláspontot követni?
Mert nem a saját megítélésünk vagy érzéseink a mérvadóak, hanem az, ami az érintettek és a szakmai közösség által elfogadott, tiszteletteljes. Ha ezt követjük, egységes, befogadó kommunikációt biztosítunk, és elkerüljük a félreértéseket vagy bántást.
Természetes, hogy akinek nem ez a szakterülete, nem mindig naprakész a kifejezésekkel. Ezért készült ez a poszt: hogy együtt tanuljunk, fejlődjünk, és egyre befogadóbb nyelvet használjunk, mert kérdezéssel és figyelemmel, egymásra hangolódva épül a világunk. 💙
Ezúton is gratulálunk minden nyertesnek, a példát mutató sportolóknak és csapatoknak!🏆✨
