16/07/2022
ÉRDEMES ELOLVASNI MINDENKINEK, aki gyógyítással foglalkozik, vagy volt sérülése (vagy lesz...), azaz MINDENKINEK!
NE JEGELJ!
A korábban posztolt angol nyelvű cikk fordítása (eredeti cikk linkje a poszt végén).
Jegeljuk, vagy ne a sérüléseket?
A jég használatáról a sportorvoslásban és az akut sérülések rehabilitációjában megoszlanak a vélemények és bár néha égető lehet a probléma, de érdemes hideg fejjel gondolkodni. A javasolt kezelési módok a tudomány fejlődésével folyamatosan változnak, így nem csoda, hogy folyamatos a zűrzavar a jég körül: Jó, rossz, vagy teljesen közömbös a sérülések kezelésében.
Ha valaki kificamítja a bokáját, többnyire ösztönösen a mélyhűtőbe nyúl némi jégért vagy fagyasztott zöldborsóért. Vagy ha profi sportolókat látunk megsérülni, még azelőtt jégbe burkolják őket mielőtt levinnék őket a pályáról. Úgy tűnik a jég az akut sérülések kezelésének szerves részét képezi, de vajon ez összhangban van-e a legújabb kutatásokkal?
A legkorábbi dokumentumok 1978-ig nyúlnak vissza mikor is Dr. Gabe Mirkin megalotta a R.I.C.E rövidítéssel fémjelzett módszert az akut sérülések kezelésére.
„Rest, Ice, Compression, Elevation”: Pihentetés, Jegelés, Rögzítés, Megemelés.
A jég használatával a gyulladásos reakciót kívánta csökkenteni a mielőbbi gyógyulás érdekében. Ez a módszer mély gyökereket eresztett sok kultúrában, 20 évig „RICE-oltuk” a sérüléseket, mikor is egy P betű is bekerült a képletbe. Így lett a RICE-ból PRICE, ahol a P a „protection”, védelem szónak felel meg. 14 évvel később a PRICE-ot felváltotta a POLICE, ami a „Protection, Optimal Loading, Ice, Compression, Elevation”: Védelem, Optimális Terhelés, Jegelés, Rögzítés, Megemelés szavakból tevődik össze.
De mi a helyzet a jéggel?
A szakirodalomban minden bizonnyal a legnagyobb egyetértés van abban, hogy a jég nagyszerűen alkalmazható fájdalomcsillapítóként, hiszen azonnal lehűti a bőrt. A mélyebben elhelyezkedő szövetekre gyakorolt hatása azonban csekély, mivel ezek hőmérséklete nem változik a helyileg alkalmazott jeges kezelés esetén. Így most sokkal kevésbé vagyunk biztosak a jég gyógyító hatásában, mint 1978-ban. A legtöbben, akik már használták a jeges módszert azt állítják, hogy „elviselhetőbbé, jobbá teszi” a sérüléseket, legalább is rövid távon. De vajon milyen hatással van a fagyasztás közép és hosszú távon?
2014-ben Dr Mirkin elismerte az újonnan felfedezett információk jelentőségét. A tudományos bizonyítékok előtt meghajolva visszavonta a „I”-t, a jeget az eredeti módszeréből. Kijelentette, hogy bár az edzők évtizedek óta jegelik és pihentetik a sérüléseket, most mégis úgy tűnik, hogy ezen módszerek valójában késleltethetik a gyógyulást, ahelyett, hogy elősegítenék azt.
Dr. Mirkin a gyulladásos folyamatok előnyeire utalt, melyek elengedhetetlenek. Amikor megsérülünk a szervezetünk jelzéseket küldenek a falósejteknek (makrofágoknak), melyek felszabadítanak egy IGF-1 nevű hormont, teljes nevén Insulin-like Growth Factor (Inzulinszerű Növekedési Faktor)-t. Ezek a sejtek a sérült szövetek elbontásával indítják el a regenerálódást. A jég alkalmazásával valójában megakadályozzuk az IGF-1 felszabadulását a szervezetben, ezáltal késleltetjük a gyógyulási folyamat beindulását.
2019ben a jeget teljesen kivonták a sérülések kezelésének folyamatából. A legújabb módszer a PEACE&LOVE rövidítést kapta.
Protection, Elevation, Avoid Anti-Inflammatory Drugs, Compression, Education & Load, Optimism, Vascurasisation and Exercise
(Védelem, Megemelés, Gyulladáscsökkentő szerek elkerülése, Rögzítés, Oktatás & Terhelés, Pozitív gondolkodás, Keringés és Gyakorlatok)
Az új bizonyítékok alapján, amik a jegelés negatív hatásaira mutatnak rá, joggal merül fel a kérdés:
-A jég tök jó fájdalom csillapításra, bár késlelteti a gyógyulást. Most akkor használjam vagy ne?
Talán nem kellene.
Egy dolog azonban biztos. Bár bizonyos gyulladásos folyamatok elősegítik a gyógyulást, a hosszan tartó nagy kiterjedésű duzzanatok (ödémák) nagyon nem kívánatosak. Ezek túlzott nyomást gyakorolnak a szövetekre és a mozgási tartományt is jelentősen korlátozzák. Fokozhatják a fájdalmat és csökkenthetik az izmok működését.
Ez gyakran megfigyelhető súlyos ízületi ficamok esetén, (például bokaficam) ahol a duzzanat elég jelentős lehet ahhoz, hogy beszűkítse a mozgástartományt. Másik példa a négyfejű combizom ízületi korlátozódása atroszkópos műtétet követően.
Ilyen körülmények között a jég használata indokolt lehet, mivel a cél csupán a duzzanat kiterjedésének csökkentése, nem pedig a teljes duzzanat megszüntetése. Ezzel szemben izomszakadásos sérülések esetén, ahol jellemzően kisebb az ödémák kialakulásának kockázata, a jég használata a kezelés kora szakaszában nem előnyös és valószínű, hogy a későbbiekben sem hoz pozitív eredményt.
Összegzésként kijelenthetem, hogy a jelenlegi tudományos eredmények alapján a jeget én a fagyasztóban hagynám, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy jóval kevésbé fontos, mint gondoltuk.
Ez alól természetesen kivételt jelent, ha a sérülés súlyos, vagy ha a keletkezett duzzanat komolyan befolyásolja a gyógyulást. És ezekben az esetekben is csak a kezelés korai szakaszában lehet előnyös.
Tehát mire kell elsődlegesen koncentrálnunk a továbbiakban?
Bátorítanunk kell az embereket, hogy mielőbb térjenek vissza a mozgáshoz, amint az biztonságosan megvalósítható.
„Zenia Wood” után.
Az eredeti cikk:
https://www.physio-network.com/blog/ice-for-acute-injury/
Fordította: Karesz Kovács (köszönöm!!! :)
