28/07/2025
3. 10.000.000x nap
A KARMA EREJE
Az év harmadik „tízmilliószoros napja”: 2025.07.28.
Meglehetősen feszült, intenzív időszakon vagyunk túl: az Oroszlán újholdon, a Plútóval szembesítő időn kívüli napon, majd elvetettük a maja újév Sárga Rezonáns Magvait (a maja naptár szerinti új kezdet minőségét)…
Most pedig egy másik világ, egy másik tradíció segítségével hangolódunk az égi folyamatokra.
Ma van a 2025-ös év harmadik „tízmilliószoros napja”, a buddhista hagyomány szerinti Chökhor Düchen ünnepe. Ez a hatodik holdhónap negyedik napja, amikor az újhold után most kezd láthatóvá válni a friss, növekvő holdsarló.
Nyugaton ezek a buddhista ünnepek leginkább ilyen leegyszerűsített mottóval terjedtek el: „Gondolkodj pozitívan, és az tízmilliószorosan megtérül.” Ám ezek a dedikált napok spirituálisan, vallási és még asztrológiai szempontból is jóval rétegeltebbek az ilyen „new age” falvédőszövegeknél.
Chökhor Düchen Buddha első nyilvános tanításának napját ünnepli. A buddhizmus szempontjából ez sorsfordító aktus: a megvilágosodás után Buddha ekkor „forgatta meg először a Tan kerekét” – vagyis kezdte el tanítani az utat a szenvedés megszűnéséhez.
A hagyomány szerint a megvilágosodás után – amely az előző tízmilliószoros nap volt – Buddha hét hétig csendben maradt, mélyen elmerülve a dharmában. Úgy vélte, az emberek túl elvakultak és tudatlanok ahhoz, hogy megértsék az igazságot. Nem akarta „rájuk erőltetni” a tanítást.
Ekkor azonban megjelent Brahma, a hindu teremtőisten, aki háromszor is megkérte Buddhát, hogy tanítson az emberiség javára. Ez az esemény szimbolikusan azt fejezi ki, hogy a dharma nemcsak emberi, hanem kozmikus szinten is szükséges.
Az imakerék (nem az van a képen, ez csak egy AI generált illusztráció), mint eszköz, szintén Brahma ajándéka: fizikai formában jeleníti meg a dharmát – a kozmikus rendet – és segít azt láthatóvá, tapinthatóvá, érzékelhetővé tenni. Az imakerék maga az örök létezés: forgása a szamszára, amelyet a testet öltött lélek – a karma megtapasztalója – indít mozgásba.
A karmára gyakran úgy tekintünk, mint valamilyen isteni jutalmazó-büntető rendszerre, pedig valójában nem más, mint tetteink, szavaink és gondolataink közvetlen következménye.
A buddhista ünnepek meghatározott lunáris ciklust követnek – vagyis szigorúan holdnaptári napokra esnek –, de az adott év árnyaltabb üzenete a többi konstellációval együtt olvasható ki. A „megvilágosodás” pillanatát az idei évben a június 11-i telihold jelölte (A világítótorony fényei).
Akkor rengeteg „harcos” energiával találkoztunk – de nem az agresszió értelmében. Sokkal inkább Ueshiba Morihei szavaival élve: „A harcos valójában olyan embert jelent, aki ragaszkodik a szeretet erejéhez, és ezért annak szolgálatába áll.”
Ez a belső tűz azonban akkor még kevésbé volt aktiválható. Akkor így fogalmaztam: „Ehhez nem hangoskodni kell – hanem először elcsendesedni. Vizsgáljuk meg alaposan a hitrendszereinket, a véleményeinket, mielőtt „minden más felett állónak” nyilvánítanánk őket. A harcos útja nem a viszály fenntartása, nem újabb konfliktusok gerjesztése – hanem a harmónia helyreállítása.”
Az elmúlt hét hétben lehetőségünk volt – éppúgy, mint Buddhának – megérlelni a tapasztalatainkat. Most pedig ideje mozgásba hozni a sorsunk kerekét. A Mars az elmúlt időszakban a legnagyobb félelmeinkkel szembesített, most viszont – a Hold-leszálló csomópont és a Denebola együttállásán keresztül – elvezetett bennünket egy belső lezáráshoz, és a megfontolt, mégis szívből jövő új kör elindításához. A tettekhez.
Mert az igazi spiritualitás nem gondolkodni, beszélni vagy érzelegni – hanem cselekedni.
A dharma és annak forgása örök és adott – de a karma megtapasztalói mi magunk vagyunk. Nem a körülményeken, hanem a saját belső hozzáállásunkon tudunk változtatni.
A következő nagy állomás november 11-én lesz: Lhabab Düchen, amikor – a hagyomány szerint – Buddha visszatért a mennyekből, hogy ismét tanítson. Akkor talán mi is elengedhetünk valamit abból, amihez most még ragaszkodunk.
