14/10/2020
A végbélrák és a vastagbélrák helyzete
Bevezetőként, pár szóban hadd utaljak arra, hogy miért szükséges erről a betegségről a szokottnál többet tudnunk.
A betegség előfordulási gyakorisága az utóbbi 30 évben 3-4,5 x-re emelkedett. Ezen tendencia eredménye az lett, hogy a betegség a rosszindulatú daganatos megbetegedések között, mindkét nemben, a 2. leggyakoribb betegséggé vált / egyes felmérések szerint a nőknél már az első helyre került a betegség/.
Ez ma, Magyarországon évente kb. 9000 új megbetegedést jelent, és ebből több mint a páciensek fele, kb. 6000 fő ebben a betegségben hal meg a kései felfedezés, orvoshoz fordulás miatt/pl. az USA-hoz viszonyítva ez nagyon rossz arány, ott évente 148000 új végbél- és vastagbélrákos beteg van és ebből 56000 hal meg a betegségben/.
Sajnos a páciensek nem ismerik a vészjelző tüneteket , nem tudják a családi- előzmények és betegségek fontosságát/ vészjelző állapot /.
Más felmérési adatok alapján az adat még ijesztőbb, hiszen 100 embernél kb. 6-nál várható a betegség kialakulása, ezt hívjuk átlag rizikónak.
A betegség 40. év alatt nagyon ritka, 50. év felett ugrásszerűen nő az előfordulása. A korábbiakban tervezett Nemzeti Népegészségügyi Program egyik fő célkitűzése az volt, hogy a betegség szűrésével a halálozási rátát jelentősen visszaszorítsa.
Fontos hangsúlyoznom, hogy a daganatos betegségek közül a végbél- és a vastagbélrák a legjobban és a legeredményesebben szűrhetõ betegség , ez ma már tény, így a szűrés mellőzése még nagyobb luxus. A rákos betegség kialakulását hosszú éveken keresztül megelőzi a vastagbél polyp növekedése /polyp =a bél belfelszínén növekedő, hosszú ideig jóindulatú szövetszaporulat/, ezt hívjuk rákmegelőző állapotnak , és ha a betegséget még ebben ez időszakban fedezzük fel, akkor az teljes gyógyulást eredményez. A szűrés hatékonysága klinikailag igazolt.
A vastagbélrák-szűrés értékét és szükségességét az alábbi megdöbbentő adatok is igazolják:az 5 éves betegségmentes túlélés az USA-ban 61%, Nyugat-Európában 41%, a kelet-európai országokban 30% (!).
A vészjelző tünetek és állapotok ismerete, már önmagában lehetőséget ad arra, hogy a páciens típusos panaszok esetén ne fél-egy éves késéssel forduljon orvoshoz.
Mik azok a vészjelző tünetek, amikkel tanácsos orvoshoz fordulni?
1. 40 év felett minden emésztőszervi panasz
2. visszatérő hasi fájdalmak
3. a székelési ritmus tartós megváltozása / frissen kialakult szorulás, szorulás- hasmenés váltakozása /
4. székelés után megmaradó székelési inger, vagy elégtelen kiürülés érzés
5. véres széklet, vér a székletben /sokan csak aranyérre gondolnak, pedig gyakran polyp , vagy tumor vérzik /
6. vérszegénység
7. frissen kialakult alsó végtagi visszér vagy visszér-trombózis
8. tisztázatlan okú fogyás
9. tisztázatlan eredetű, elhúzódó lázas állapot
Melyek azok a vészjelző állapotok, amikkel még panaszmentesen is érdemes orvoshoz fordulni?
1. ha a családi előzményben végbél- és/vagy vastagbélrák fordult elő /1-3.fokú rokonságig/
2. ha az 1.fokú rokonságnál méh-, petefészek-, emlő-, prosztatarák vagy vastagbél polyp fordult elő
3. gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél, még panaszmentesség esetén is 7-8 év után
4. ha egyéni előzményben vastagbél polyp eltávolítás vagy végbél-, vastagbél tumor miatti műtét szerepel.
A fentiekben felsorolt állapotok esetén az átlag rizikónál nagyobb esély van a végbél- és/vagy vastagbélrák kialakulására/ fokozott rizikó, pl.: ha mindkét szülő vastagbél-daganatban szenvedett, akkor az utód az átlag rizikó(4-6%) helyett már kb. 30%-s rizikóval bír, hogy ő is vastagbélrákban szenvedjen./
A szűrés mindig a panaszmentes embert célozza meg! Akiknek panaszai vannak, ott már célzott vizsgálatokat kell végezni !
Mikor érdemes elkezdeni a szűrést?
A szűrést 40.éves kortól érdemes elkezdeni , de azon családokban , ahol az 1-2. fokú rokonságban pl. valamelyik családtag már 35. évesen vastagbélrákban szenvedett, náluk 10 évvel korábban , jelen példánál maradva már 25. éves kortól kell szűrést végezni.
Milyen szűrési lehetőségek vannak ?
-évente széklet vérteszt elvégzése, kiegészítve 3-5 évente részleges vastagbéltükrözéssel /sigmoidoscopia/
-5 évente teljes vastagbéltükrözés /colonoscopia/ ( én inkább a 3 évre szavazok)
