
23/08/2025
Lustaság vagy ADHD? – tisztázzunk egy félreértést
Amikor valakiről kiderül, hogy ADHD-s, gyakran hallani a környezetből a következő mondatot: „Jaj, ne már, ez csak kifogás, ne fogd rá az ADHD-ra a lustaságod."
Ez a hozzáállás sajnos nagyon nem ritka, ráadásul súlyos károkat okozhat. Nemcsak azért, mert téves, hanem azért is, mert bűntudatot, szégyent és önutálatot ébreszt az érintettben. Sok ADHD-s gyerek és felnőtt úgy nő fel, hogy azt hallja magáról, hogy lusta, miközben valójában egyáltalán nem erről van szó.
👉 A lustaság: döntés. Van energiád, képességed, látod, hogyan kéne megcsinálni, de egyszerűen nem akarod. Inkább választod a kényelmet: pihenést, mobilgörgetést, halogatást. Ez mindenkivel előfordul, ez teljesen emberi.
👉 Az ADHD: itt nem a kedv hiányzik. Az ADHD egy idegrendszeri eltérés, ami leginkább a prefrontális kéreg és a dopaminrendszer működését érinti. Ez azt jelenti, hogy az agy bizonyos funkciói, a végrehajtó funkciók, gyengébben működnek. Ezek a funkciók segítenek minket a tervezésben, a szervezésben, az időérzékelésben, a cselekvés elkezdésében és a figyelem fenntartásában.
‼️ Ezért amikor egy ADHD-s gyerek vagy felnőtt nem csinál meg valamit, az nem akarat kérdése, hanem képességzavar következménye.
Sorolom is mindjárt, melyek ezek a végrehajtó funkciók, és hogyan érintettek ADHD-ban.
👉 Munkamemória
Ez az a képesség, hogy több információt rövid ideig fejben tarts, és felhasználd közben.
Mi történik ADHD esetében? Gyakran elfelejti, hogy miért indult el, mit akart mondani, vagy mit akart csinálni.
Például: elindul vízért a konyhába, de közben meglát egy játékot vagy egy könyvet, és végül visszamegy szomjasan, mert teljesen kiesett a fejéből az eredeti cél.
👉 Tervezés és szervezés
Feladatok részekre bontása, sorrendbe állítása.
Egy ADHD-snak ez a feladat óriási, nem látja, hogyan lehetne kis lépésekben megoldani.
Például: egy iskolai projekt vagy beadandó lépéseit sokan mások könnyen/könnyebben állítanak fel, ő viszont csak a teljes, nyomasztó feladatot érzi, amitől lebénul.
👉 Prioritás és rugalmasság
Fontos és kevésbé fontos dolgok elkülönítése, valamint feladatváltás.
ADHD esetében egy érintett nehezen látja, mi a valóban sürgős, mi várhat.
Például: ugyanazzal a lendülettel áll neki a fiók átrendezésének, mint a másnapi prezentációnak. A végén egyik sem lesz kész.
👉 Időérzék
Az idő múlásának reális érzékelése.
Mi történik ADHD-ban? Az idő vagy összesűrűsödik, vagy teljesen szétesik.
Például: „csak 5 percig” nézi a telefont, és egy óra elröpül. Vagy 2 órát tanul, de úgy érzi, alig 10 perc telt el. Emiatt gyakori a késés, a kapkodás.
👉 Aktiváció
A feladat elkezdése.
Az érintett tudja, hogy fontos lenne, van is kedve hozzá, de nem indul el a mozdulat. Konkrétan olyan, mintha a start gomb beragadt volna.
Például: ott a mosatlan edény. Látja, zavarja, ennek ellenére csak kerülgeti, mert az agy nem indítja el a cselekvést.
👉 Fókusz és fókuszváltás
A figyelem tartása és áthelyezése egyik dologról a másikra.
Egy ADHD-s vagy szétesik minden apróságtól (hipofókusz), vagy túlzottan beragad (hiperfókusz).
Például: dolgozna, de minden értesítés kizökkenti. Vagy épp fordítva: belemerül egy játékba 6 órára, és elfelejti, hogy közben ennie kellett volna.
❓Miért fontos ezt megérteni szülőként, pedagógusként, családtagként?
Mert ha egy ADHD-s gyereket vagy felnőttet lustának bélyegzünk, azzal nemcsak hogy tévedünk, de sokat árthatunk is neki. A gyerek megtanulja szégyellni magát, folyamatos bűntudattal él, és sokszor maga is elhiszi, hogy tényleg lusta. Így alakul ki az önutálat, a szorongás, a depresszió.
Pedig ezek az emberek valójában elképesztő erőfeszítést tesznek nap mint nap azért, hogy teljesítsenek. Ami kívülről lustaságnak tűnik, az valójában óriási belső küzdelem az idegrendszerükkel.