05/01/2026
BÚÉK!
Boldog Új Évet kívánok minden kedves követőmnek!
Az elmúlt hónapban sajnos nem volt túl erős a social média megjelenésem. Hála Nektek, sokan szavaztatok nekem bizalmat (amiért ezúton is nagyon hálás vagyok!), így elég sűrű volt az év vége, és sajnos picit többet voltak betegek a gyerekek, mint szerettük volna, még egy pár napos kórházi “nyaralást” is sikerült beiktatnunk. De szerencsére már mindenki jól van, az Ünnepeket már egészségesen, együtt tölthettük.
Tegye fel a kezét, aki idén (is) megfogadta, hogy na most aztán lefogyok, egészségesebb leszek, új év-új én!
Egyébként ez egy nagyon jó döntés (ha szükségét érzitek), de nagyon fontos, hogy reális, elérhető célokat határozzatok meg!
Úgy vagyunk kódolva, hogy a testünk ragaszkodik az elért állapotához, mindig mindenben állandóságra törekszik, tehát, ha most nagyon hirtelen fogunkat összeszorítva fele annyit eszünk mint eddig, akkor ő mindent megfog tenni azért, hogy ez minél hamarabb elmúljon, növeli az éhségérzetet, lassítja a fogyást, stb.
Éppen ezért csak egy akkora kalória deficitet érdemes meghatározni, amivel “még át tudjuk verni”, és mi is azt gondoljuk ezt hosszú távon is be tudom tartani. Éppen ezért is szeretem egészséges életmódra való törekvésnek, nem pedig diétának nevezni az életmódváltást. Ez egyébként pszichológiai szempontból is pozitívabb megközelítés, mivel így átkeretezzük az agyunknak az információt, nem negatív, hanem pozitívként tüntetjük fel a változást.
Ha általánosságban szeretnénk kifejezni akkor -300-500 kcalos deficit hosszú távon már szép eredményeket tud hozni, megfelelő tempóban, ugye mindig az egyéni állapot, betegségek határozzák meg a pontos számokat mindenkinél, ami a folyamat előrehaladtával is változik.
Kedvenc dietetikusoknak szóló pszichológiai könyvemből (Kohlné Dr. Papp Ildikó: Alacsony intenzitású pszichológiai intervenciók a dietetikai ellátásban) tanultam én is ezt a módszert, ami nem más mint a Vállalások módszere:
Itt az a feladatunk, hogy gondoljuk át, hogy milyen változtatásokra van szükségünk, mik akadályoznak abban, hogy elérjük a célunkat, és ehhez határozzunk meg cselekedeteket. Pl. Minden nap vezetem az étkezési naplóm, vagy heti 3x elmegyek edzeni, vagy soha nem eszem édességet. Mindent vessünk papírra ami eszünkbe jut, majd soroljuk be őket 3 oszlopba:
1. Már így csinálom
2. Megtudom csinálni
3. Soha nem tudom megcsinálni
Ha ez megvan, akkor válasszunk ki 3 darabot a meg tudom csinálni kupacból, és tűzzük ki, hogy mikor fogjuk elkezdeni (maximum 2 hét múlva). És kezdjük el. Fontos, hogy kövessük nyomon, hogy mennyire sikerült ezt beépíteni a mindennapjainkba, érdemes naplót vezetni róla.
Az is valid, hogy egy vállalást nem sikerül teljesíteni, vagy nem abban a formában ahogy azt először kitaláltuk.
Azért szeretem ezt a módszert, mert sokszor nagyon sok mindenen kéne változtatni, ami megijeszti az embert, vagy hamarabb “feladja” emiatt, de így bár lassabb, de biztosabb tempóban haladunk, és szakemberként az is nagyon fontos, hogy ebben az esetben a kliens az aki meghozza a saját döntéseit, hiszen ő látja a mindennapjait, neki kell megtenni ezeket a lépéseket.
Mit gondoltok a témáról? Nektek mi működik? Segítsük egymást ötletekkel, ha van kedvetek. 🙂
Később hozok egy receptet is, ami mostanában nagy kedvencem. 😋
Szép napot,
Dóri
