14/11/2025
KÖLÖKNET - "Azt követően ugrott meg az SNI iskolás gyerekek száma jelentősen, amikor kötelezővé tették a hatéves kori beiskolázást (2020/21).
♦️Az SNI tanulók száma nemcsak az idén nőtt jelentősen, hanem a 2021/2022-es tanévtől kezdődően folyamatosan jelentősen növekszik. 2020-óta tehát minden évben körülbelül 4-5000-rel, de a jobb években is 2500-tal több SNI óvodást, általános iskolást és középiskolás gyereket regisztrál a rendszer.
♦️»Erős a gyanú, hogy az éretlenül iskolába kerülő és kudarcosnak bizonyuló gyerekek nagy számban ott lehetnek ebben a 2021/22 óta megfigyelhető statisztikai trendben« – mutat rá a markáns növekedés egyik okára Földes Petra.
♦️»Ezen kívül biztosan szerepet játszanak a környezeti hatások is. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a mára tudományosan is alátámasztott tényeket, hogy a megváltozott, túlingerlő
környezet, a növekvő mennyiségben jelen lévő toxinok, illetve a társas szokások – interakció helyett okoseszköz-használat – neuropszichológiai fejlődésre gyakorolt hatása szintén
jelentős. Sejtésem szerint, ezekre rétegződik a beiskolázási hatás.«
♦️Ha meg is valósul az intézményen belüli fejlesztés, akkor az csak kicentizve működik.
Természetesen jó példák is akadnak szép számmal, amikről ritkábban lehet hallani, pedig fontos lenne ezekről is szólni. Az egyik budapesti kerület önkormányzata például külön szakértőt alkalmaz arra, hogy monitorozzák és tanácsokkal, szupervízióval segítsék az inkluzív intézményeket, amelyek tankerületi irányítás alatt állnak. Földes Petra megjegyzi: »Ez az oktatási feladatot ellátó államnak lenne a dolga, de egy ilyen kezdeményezésben legalább tükröződik az a felelősség, hogy a sikeres inklúziónak vannak intézményi feltételei, az csak a pedagógiai munka és a gyógypedagógiai ellátás összehangolásával, az összes szereplő
szükségleteinek a figyelembevételével lehetséges.«
♦️És ne felejtkezzünk el azokról a nyitott és elkötelezett pedagógusokról sem, akik erejükön felül, magukra hagyatottan küzdenek. A legtöbbjük gyakran autodidakta módon, sokszor
éppen az érintett szülőkre támaszkodva tanulja az inklúziót, gyakran a saját zsebükbe nyúlva, önszorgalomból sajátítanak el annyi tudást család és munka mellett, hogy ellensúlyozzák az
intézményi hiányosságokat. Sokszor mesélik szülők, hogy a kezdetben reménytelennek tűnő helyzet hogyan javul lassan, fokozatosan ennek az edukációnak a hatására. És ez az
önfejlesztő munka utána rászoruló gyerekek és családok sorának a javára válik. A rendszerszerű segítség azonban ezekből a történetekből is hiányzik."
Link alább, kommentben ☞
