Mozgás varázsa alapozó

28/05/2026

Amikor a babzsák jelez: figyelj a tartásodra! ✨🍒

Amikor a gyermek babzsákkal a fején sétál, elsőre talán csak egy játékos egyensúlyfeladatnak tűnik. Pedig közben dolgozik a testtartás, az egyensúly, a figyelem, a koncentráció és a mozgáskontroll is.

A babzsák nagyon jó kis „visszajelző eszköz”. Ha a gyermek kapkod, billeg, lehajtja a fejét, vagy elveszíti a stabil tartását, a babzsák azonnal elmozdul vagy leesik. Így a gyermek megtapasztalja, hogy a sikerhez lassítania kell, figyelnie kell a testére, a fejére, a tartására és a mozdulataira.

Ezért is szeretem annyira ezt a feladatot. Mert egyszerű, játékos, mégis rengeteg mindent fejleszt. 💛

Fontos azonban, hogy a babzsák jó helyen legyen: a fejtetőn, ne pedig a tarkón. Ha hátracsúszik a tarkóra, a gyermek könnyen hátrabillenti a fejét, kompenzál a nyakával, és már nem azt az egyenes, stabil testtartást gyakorolja, amit szeretnénk.

Ilyenkor nem valódi egyensúlyozás történik, hanem egy kis „trükközés” a testtel. 😊
Ezért érdemes finoman javítani: babzsák a fejtetőre, tekintet előre, vállak lazán, mozgás lassan és tudatosan.

Mert a cél nem az, hogy mindenáron fent maradjon a babzsák.
A cél az, hogy közben épüljön a testtudat, erősödjön az egyensúly, fejlődjön a figyelem, és a gyermek megtapasztalja:
„képes vagyok irányítani a testemet.” ✨

28/05/2026

Engedd ki a gyereket a szabadba! 🌳🍒
Igen, oda, ahol van sár, fű, faág, létra, cseresznye… és körülbelül három perc után olyan lesz a ruhája, mintha túlélőtáborból tért volna haza. 😄

A nyár egyik legjobb pillanata, amikor érik a cseresznye, és a gyerek nem csak nézi, ahogy anya/apa leszedi, hanem ő is részese lehet. Felmászhat a fára, vagy létra segítségével elérheti az ágakat. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy magára hagyom őt, és közben bent kávézom nyugodtan. Bár néha jól hangzana. 😅 Hanem azt, hogy ott vagyok mellette, figyelek rá, de megadom neki a lehetőséget, hogy próbálkozzon, kapaszkodjon, nyúljon, egyensúlyozzon, ügyeskedjen.

Mert mekkora öröm egy gyereknek, amikor ő szedheti le a gyümölcsöt az ágakról! Amikor nem csak megkapja a tálban, megmosva, kimagozva, „tessék, drágám” módon, hanem ő maga dolgozik meg érte. Na jó, a gyümölcs fele valószínűleg már a fán elfogy, a másik fele a pólóján landol, de hát valamit valamiért. 🍒

És közben mennyi minden fejlődik! Az egyensúlya, a testtudata, a szem-kéz koordinációja, a térérzékelése, a bátorsága, az önbizalma, a problémamegoldása. Ráadásul megtapasztalja, hogy nem kell mindent készen elé tenni. Nem kell mindent megoldani helyette. Nem kell burokban nevelni.

Persze vigyázunk rájuk. Persze ott vagyunk mellettük. De közben engedjük őket élni, tapasztalni, próbálkozni. Mert a gyereknek nemcsak tiszta ruha kell, hanem élmények is. Néha fáramászós, cseresznyés, maszatos, kacagós élmények. ❤️

És ha esetleg a tálba is jut valamennyi cseresznye — mert hát ez már önmagában komoly teljesítmény 😄 — akkor nálam a magok sem vesznek kárba. Felhasználom őket, és készítek belőlük babzsákot, amit cseresznyemaggal töltök meg.

Szuper kis fejlesztőeszköz lesz belőle, a gyerekek imádják! Lehet vele dobni, egyensúlyozni, fejre tenni, célba juttatni, tenyérben morzsolgatni, talppal érzékelni. És amiért én különösen szeretem: csörög a párna. 😍 Ez az apró hangélmény még izgalmasabbá teszi a játékot, miközben bekapcsolja a figyelmet, az érzékelést és a mozgást is.

És ami nekem még különösen fontos: olyan gyümölcsöt ehet, amit nem agyonpermetezett formában kap meg, hanem a fa ágáról szemezgetve. Mert nincs is jobb annál, mint amikor a csemete a fa alatt állva, piros szájjal, ragacsos kézzel közli:
„Anya, én csak egyet ettem.”
Aha. Csak egy ágat. 😄🍒

28/05/2026

Az előadás megtekinthető:

2026. június 1-én,
Hétfő,
12:00-13:30.

📱👶 Milyen hatással van a képernyőhasználat a legkisebbek fejlődésére?

Szeretettel várunk Dr. Nagy Péter gyermek- és ifjúságpszichiáter szülőknek és szakembereknek szóló ingyenes előadására, ahol közérthetően lesz szó a bölcsődés korú gyermekek képernyőhasználatának hatásairól, a digitális eszközök szerepéről és a tudatos egyensúly kialakításáról.

💡 Témák:
• Mennyi képernyőidő számít soknak?
• Hogyan hat a fejlődésre, figyelemre és kapcsolódásra?
• Praktikus tippek a mindennapokra

⏰ Időpont: június 1., hétfő 12:00-13:30
📍 Helyszín: Varázsdoboz Fejlesztő Központ és Játszóház (1074 Budapest, Dob u. 27.)

Az előadáson való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet a Varázsdobozban tudnak megtenni e-mailben (varazsdobozjatszohaz@bjhuman.hu).

Gyere el, kérdezz bátran, és vigyél haza hasznos, azonnal alkalmazható ötleteket! 💛

27/05/2026

Van az a pillanat a fejlesztő óra végén, amikor marad még egy kis idő…
és jöhet a játék. 😊

Most előkerült egy igazi régi kedvenc: a Babylon építőjáték.
És őszintén? Mindig elvarázsol, amikor látom, hogy egy ilyen egyszerű, régi játék mennyire képes lekötni a gyerekek figyelmét. Nincs villogás, nincs hanghatás, nincs képernyő. Csak pálcikák, kis golyók, ügyes kezek és egy izgalmas kihívás.

A feladat egyszerű volt:
megadott idő alatt ki mennyi pálcikát tud összegyűjteni, és a kis golyóba szúrni?

És közben mennyi minden történik!
Dolgozik a finommotorika, a szem-kéz koordináció, a figyelem, a koncentráció, a tempótartás, a feladattudat és a kitartás. A gyermeknek terveznie kell, pontosan kell nyúlnia, tartania kell a tempót, miközben figyel az időre és a feladatra is.

Ezért szeretem annyira ezeket a játékos helyzeteket.
Mert a gyerek azt érzi: „játszom”.
Én pedig látom: fejlődik. 💛

Néha a legegyszerűbb játékok adják a legjobb fejlesztési lehetőséget. ✨

27/05/2026

Migrén és fascia
#3

Sok szülő ilyenkor felteszi a kérdést:
„De hát egy kisgyerek mitől lenne stresszes?”
Pedig a stressz nem csak érzelmi trauma vagy „lelki probléma” lehet. A test számára a stressz egyszerűen azt jelenti:
alkalmazkodni kell valamihez.
És egy gyerek teste sokszor már egészen korán olyan helyzetekhez próbál alkalmazkodni, amelyek folyamatos készenléti állapotot hoznak létre.
Ma egy óvodás gyerek is rengeteget ül.
Ül az oviban.
Ül az autóban hazafelé.
Ül étkezés közben.
Ül otthon játék vagy mese közben.
Önmagában az ülés nem „rossz”.
A probléma inkább az, hogy milyen testhelyzetben történik mindez.
Az előreeső fej,
a beesett mellkas,
az előrebukó vállak,
az állandó görnyedt tartás
a test számára nem nyugalmi pozíciót jelent.
A testtartás ugyanis folyamatos információ az idegrendszer felé.
A zárt, összeesett testhelyzetek sok esetben ugyanazokat a mechanikai és idegrendszeri mintákat aktiválják, amelyeket a szervezet veszélyhelyzetben használ:
– védekezés,
– összehúzódás,
– „készenlét”,
– menekülési minták.
A fascia — ez az egész testet behálózó kötőszövetes rendszer — folyamatosan érzékeli ezt.
Ha egy gyerek nap mint nap feszült tartásban ül, a nyak, a vállöv, a mellkas és a koponyaalapi területek fokozatosan túlterhelődhetnek. A légzés sekélyebbé válhat, romolhat a mellkasi mobilitás, és az idegrendszer is egy ingerlékenyebb állapot felé tolódhat.
Sokszor nem is a „rossz viselkedés” az első jel.
Hanem:
– a gyakori fejfájás,
– a nyakfeszülés,
– az állkapocsszorítás,
– a fogcsikorgatás,
– az alvászavar,
– a túlzott érzékenység,
– a fáradékonyság,
– vagy az, hogy a gyermek „nem tud ellazulni”.
A gyerek közben lehet, hogy csak játszik.
Nevet.
Mesét néz.
Látszólag jól van.
De a teste közben folyamatosan egy feszesebb, védekezőbb mintában működik.
És ezt sokszor a szülők sem veszik észre, mert ma már annyira megszokott lett az ülő életmód, hogy természetesnek tűnik.
Pedig a gyermeki idegrendszer és a fascia még fejlődésben van.
Rendkívül érzékenyen reagál a mozgásra, a légzésre, a testhelyzetekre és a környezetből érkező mechanikai ingerekre.
Nem arról van szó, hogy minden görnyedt tartásból migrén lesz.
Hanem arról, hogy a test már gyermekkorban elkezdhet olyan túlterhelési mintákat kialakítani, amelyek később fejfájásokban, tartós izomfeszülésben, alvási problémákban vagy akár migrénes hajlamban is szerepet játszhatnak.
És sokszor a megoldás sem egyetlen „csodaszer”.
Hanem:
több mozgás,
több szabad testhelyzet,
mezítlábas játék,
mászás,
lógás,
futás,
mélyebb légzés,
és annak felismerése, hogy a testtartás nem csak esztétikai kérdés.

Hanem idegrendszeri állapot is.

27/05/2026

27/05/2026

Mivel többen jeleztétek, hogy lemaradtatok Badacsonyi Jácinta online workshopjának jelentkezési határidejéről, de szeretnétek jönni, ezért: HOLNAP (05.27-én) reggel megnyitjuk újra a jelentkezési felületet. Pénteken (05.29.) 12 óráig lesz lehetőség megvásárolni a jegyet webshopunkban:
https://bhrg.hu/webaruhaz/

27/05/2026

Az elmúlt 5 nap egészen másról szólt. Nem képzésen voltam, nem fejlesztéseket tartottam, nem tanultam, nem jegyzeteltem, nem terveztem foglalkozást. Most valami teljesen másra koncentráltam: a kikapcsolódásra, a megélésre, az anyai oldalamra. 🥰

Elballagott a nagyobbik gyermekem az óvodából, és te jó ég… mennyi érzés fér bele egy ilyen pillanatba. Szerettem volna neki valami igazán személyeset adni, egy ballagási csokrot, ami egy kicsit más, egy kicsit mi, egy kicsit Ő. Olyat, aminek tényleg örülni fog, amitől felcsillan a szeme, és amin érzi, hogy neki készült. Rengeteg munka volt vele, sokkal több, mint elsőre gondoltam, de amikor meglátta, és azzal a hatalmas mosollyal jelezte, hogy igen, ez tetszik neki, akkor minden perc megérte. ❤️

A másik nagy projektünk a férjemmel közösen készített fotókapu volt. Az ő feladata volt a fa keret megtervezése és kivitelezése, az enyém pedig a dekoráció. Mindig is tudtam, hogy egy kézzel készített dolog mögött rengeteg munka van: kutatás, tervezés, színkombinációk megálmodása, próbálkozás, újratervezés, majd a megvalósítás. Hát, nem volt egyszerű. Nem lett tökéletes, de nekem, nekünk gyönyörű lett. 🌸

Most nem fejlesztőként voltam jelen, hanem anyaként. Teljes szívvel. Benne volt az időnk, a figyelmünk, a szeretetünk, és az a vágy, hogy ez a nap igazán emlékezetes legyen. Mert néha pontosan erre van szükség: megállni, jelen lenni, alkotni, örülni és megélni azt, ami éppen történik. Ezekből a pillanatokból épülnek a legszebb emlékek. ✨

27/05/2026

❓Mit is takar a ‘szenzorosság’❓✋👄👁️👂

A szenzorosság alatt azt értjük, mikor az agy átlagtól eltérő módon dolgozza fel, érzékeli, szabályozza, értelmezi a környezetéből, vagy a saját testből érkező szenzoros információt.
Ez lehet látvány, szag, érintés, hangok, belső testi érzetek.
Így van, hogy az ingerekre az illető ‘túlreagál’, vagy ‘alul reagál’. Egy adott inger, neki intenzívebb, vagy kevésbé intenzív, mint a nagy többségnek. Vagy eltérőnek érzi azokat valamilyen minőségben.

Mindenkinél vannak olyan ingerek, amiket nem szeret, amiktől tart, amik kellemetlenek neki, és olyanok, amiket szeret, és direkt keresi őket.
De a ‘szenzorosságga’ élő személyeknek ez az átlagtól eltérő szenzoros működésmódja erősen megnehezíti az életüket
pl.; olyan szinten, hogy mondjuk fülvédőt kell hordaniuk, csak két féle ruhát tudnak felvenni, erősen feszültek lesznek, ha bizonyos ingereket éreznek, vagy pont hogy nem éreznek. Rengeteg energiájukba kerül az ingerek szabályozása, feldolgozása, ingerek hiánya, emiatt lehet gyakran kiborulnak, agresszív viselkedést, vagy önsértő magatartást mutatnak, vagy izolálják magukat.

A ‘szenzorosság’ gyakori autistáknál és a diagnosztika szerves része. 90-95 %-ra van becsülve az arány.

De fontos azt is tudni, hogy nem minden szenzoros autista.

Hogy nézhet ki a szenzorosság:
Példák:

🔸 szenzoros túlérzékenység, mikor az illető sokkal erőssebben érzékeli az ingereket, a válasz reakciójuk felfokozott

🔸 szenzoros alul érzékenység, mikor az illető az ingereket gyengébben, a válasz reakciójuk gyengébb

🔸 erős ingerkereső vagy ingerkerülő magatartás, de vegyes is lehet: van amilyen ingert erősen keres, míg valamit kerül
(pl.: kerüli az erős zajokat, de imádja és keresi az erős színes fényeket, csillogó tárgyakat)

🔸az érzetek megkülönbözetetésének értelmezésének nehézsége
pl.: szomjas-e, vagy éhes, kell-e wc-znie, vagy csak fáj a hasa, amit érez a kezével az hideg vagy meleg?

🔸 motoros, vagyis mozgásos nehézségek, egyensúly, koordináció, a test érzékelése térben, a testrészek érzékelése egymáshoz és a törzshöz viszonyítva

👋 A sztimmelés is ide kapcsolódik. Az autisták a sztimmeléssel, vagyis repetitív mozdulatokkal, hangokkal szabályozzák a külső-belső ingereket, ez segít nekik velük megbírkózni és így az idegrendszerüket egyensúlyban tartani.

Abban is többféle felfogás létezik, hogy ez tényleges alul vagy túlérzékenység érző receptor szinten, vagy tulajdonképpen az ingerre adott reakciójuk erőteljesebb, vagy gyengébb.
Illetve azt is fontos tudni, hogy ez a ‘szenzorosság’ változhat egy autista élete során, sőt a mindennapjai során is.
Lehetnek olyan napok, időszakok, életszakaszok, mikor valaki érzékenyebb ingerekre, míg máskor kevésbé. Van, mikor inger kerülő, van, mikor inger kereső.
Ezt sok minden befolyásolhatja, pl.: idegrendszeri leterheltség, krónikus stressz, autista kiégés, fizikai, testi problémák, az, hogy éppen milyen környezetben van.

A témát lehetne még ragozni a végtelenségig, hiszen nagyon összetett.

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9688399/

https://sensoryhealth.org/basic/about-spd