05/11/2024
Emlékszem, a gimnáziumban történelemből vizsgáztunk, és én előtte otthon felmondtam magamnak az anyagot. Azt gondoltam, hogy tudom. Bemagoltam. Mikor aztán én kerültem sorra, kihúztam a tételt, de csak az első bekezdés jutott eszembe. Ott ültem a tanár előtt, ő pedig látta rajtam, hogy tanultam, de azt is látta, hogy elakadtam. Próbált segíteni, kinyitotta a könyvet a tananyagnál, és felmutatta, de úgysem ugrott be a szöveg. Akkor kettest kaptam a feleletemre. Sosem gondoltam volna, hogy máig kísérni fog a rossz emléke.
Most, hogy a tanulásfejlesztést tanítom, arra gondolok, hogy ha ezeket a módszereket 30 évvel ezelőtt ismertem volna, sosem kerültem volna ilyen helyzetbe.
Ez a technika megláttatja a lényeget, kiszűri a fontos dolgokat, és gondolkodtatni tanít.
Amennyivel eleinte több időbe telik ezzel a módszerrel tanulni, az ismétlésnél csak ránéz a gyermek a már saját maga által kidolgozott leckére, és az elrendezésből, a színek használatából pillanatok alatt eszébe jut minden. Itt visszakapja a ráfordított időt.
Ha így tanul, egy olyan tanulási stratégiája alakul ki automatikusan, ami magabiztosságot ad, mert a kezében van a tanulás mivolta. Jó érzés!
A család életében is egy megnyugvást ad a gyerek és a szülő számára is, ha szívesen vállalt tevékenységgé válik a játékos tanulás.
Ami legalàbb ennyire fontos, amit így egyszer megtanul, ha akarná, sem tudná elfelejteni egykönnyen.
