23/09/2025
A legelső trauma, amit senki nem kerülhet el: a születés
írta: http://xn--ridikl-7ya.hu/ 2017. május 27.
Egy trauma, amin minden ember garantáltan átmegy, egy trauma, ami annyira mélyen el van temetve tudattalanunkban, hogy nem emlékszünk rá, képtelenek vagyunk beszélni róla. Vagy mégis képesek lehetünk?
Először a huszadik század elején Otto Rank osztrák pszichoanalitikus, Freud barátja, munkatársa kezdett el foglalkozni a születési trauma fogalmával. Míg Freud az Ödipusz-komplexust t***e minden neurózis és lelki probléma forrásává, addig Rank arra gyanakodott, hogy valami korábbi – pre-ödipális – konfliktus állhat a háttérben.
Elszakadás az anyától
A születés, még akkor is, ha orvosilag minden komplikációtól mentesen, gyorsan lezajlik, az újszülött számára nagy megrázkódtatást jelent. Ki kell szakadnia a biztonságos, meleg kuckóból, ahol minden szükségét automatikusan kielégíti az anya szervezete, át kell magát préselnie egy szűk szülőcsatornán, és el kell kezdenie valóban élni: lélegezni, táplálkozni, kommunikálni. Otto Rank szerint ez az elszakadás ezután egész életünket végigkíséri. A felnövő gyermek függetlenedése, maga az Ödipusz-komplexus, a felnőttkori önálló élet elkezdése, de még a haldoklás során is visszatérnek a születés érzelmi lenyomatai – hiszen mindegyik esetben valamitől, valakitől el kell szakadnunk.
Otto Rank hangsúlyozta, hogy tudatos elménk számára a születés élménye hozzáférhetetlen, tehát nem emlékszünk rá, de a tudattalanban, az érzelmi emlékezetben még megtalálható a lenyomata.
Írd újra a születésélményed❤️💥🙏
Október 18.án Anyaméh szertartás ❤️
Várlak szeret***el 🙏
Adrienn
