18/07/2024
Férfiak életközépi válásága
Férfi vendégeim 90%-a 40 év körüli és természetesen vállalkozás, pénz, karrier témakörben kérnek segítséget, többen meg is fogalmazzák, "talán életközépi válságban vannak, vagy valami, mert semmi sem működik úgy, mint eddig".
Hamar kiderül azonban, hogy korántsem életközépi válságról van szó (talán nem is létezik ilyen), sokkal inkább arról, hogy minden, amire valaha nevelődtek férfiaink, amitől ők férfinak gondolják magukat, már megvalósult az életükben. Van egzisztencia, ház, autó, nyaralás és CSALÁD! Hősünk azonban mindezek ellenére boldogtalan és eme boldogtalanságát a vállalkozásában, karrierjében éli meg, ez a terület tünetel. Összegyűjti hát minden erejét és beleveti magát újra a munkába, küzd, akar, szenved, de nem megy. Nem jönnek a sikerek, nem érzi azt a csodás megnyugvást, büszkeséget, amit évekkel ezelőtt igen és ami eddig éltette őt.
Ezzel párhuzamosan a családi élete romokban hever, de ezzel most nincs idő törődni. Nem lényeges, hogy csak felületes dolgokról beszélnek otthon, nem fontos, hogy fogalma sincs arról, hogy mindaddig, amíg ő a világban teremtett, addig a párja mit varázsolt otthon és/vagy a világban, nem fontos, hogy a gyerekeit csak álmukban látja, nem fontos, hogy róla, a lelkéről, az érzéseiről semmit sem tudnak otthon, pedig szomjazzák ezt a kapcsolódást. Nem fontos. Pedig szenved, mert vágyik arra, hogy "jó férj és jó apa legyen".
Mi lehet hősünk valódi problémája?
Ki gondolná?! A NŐ! 😅
Méghozzá a nő hiánya, mint társ az ő életében.
Ha a férfi (többnyire némi segítséggel) és valamennyi önismerettel felismeri, hogy az érzés, amit keres, már nem a világi javak megteremtéséből származik, hanem abból, hogy amit megteremtett,ahová eljutott azt megossza a nővel, a társával, akkor el tud indulni azon az úton, amely a teljességet hozza el számára. A megosztás nem vagy nemcsak az anyagi javakra vonatkozik, sokkal inkább a LELKI tartalmakra.
Ha a férfi meri felvállalni a nő előtt az útkeresését, bizonytalanságát, mer beszélni róla, mer tanácsot, útmutatást kérni, meri felvállalni, hogy egy olyan szakaszhoz ért, amit nem ismer és meri a nőt maga mellé emelni, mint teremtő társat (nem az üzlet, nem a karrier területén, hanem az élet minden részén), akkor nem megy mélyre ebben a szakaszban, hanem egészen egyszerűen egy kicsit nehezebb időszaknak éli meg.
Ha hősünk nem ilyen bátor és önző kamasz szerepben, elutasítóan,bezárkózva, durva stílusban egyedül, az eddigi eszközeivel a karrier területén próbálja megoldani problémáját, garantáltan hosszú időre "víz alá süllyed", sok esetben tönkremegy a párkapcsolata, ám a nőre mutogatva, "ki érti, mi a fene baja van, hiszen mindene meg van" címszóval, mossa kezeit és dühösen veszi tudomásul, hogy ennek a kapcsolatnak bizony vége.
Természetesen nem elhanyagolható, hogy ilyenkor milyen önismerettel rendelkező nő áll a férfi mellett! A férfi hiába nyit, ha a nő csak támadni képes, nem a női minőségével körülölelni és szeretni.
Miközben a férfi tünetel a karrierjében, a nő legtöbbször ezzel egyidőben a magánéletében.
A megoldás tehát, nem egy emberen múlik, nem csak a férfin és nem csak a nőn!!! Mindkettőnek nyitni kell, hajlandónak lenni arra, hogy maga mellé engedje a társát testben, lélekben, szellemben. Ez sok fájdalommal jár. Nagyon sok fájdalommal és annál több munkával, önismerettel, őszinteséggel. Tudni kell bocsánatot kérni és tudni kell legyinteni a megbántásokra, mert ez egy olyan közös tanulás, ahol mindenki hibázik, mindenki elbukik olykor.
Ez egy olyan életszakasz, ahol csak és kizárólag együtt lehet nyerni. Külön sosem teremthető akkor érték, akkora csoda, mint együtt!
Mielőtt valaki leírná kommentben, hogy nem is, meg micsoda hülyeség ez.....tudom, hogy nem mindenki pont így éli meg, de úgy látom, nagy százalékban igen. Kivételek mindig vannak.
Ami mindig közös: az őszinteség önmagunkkal szemben és az önismeret. Enélkül a 21. században nem lehetünk boldog emberek, csak biorobotok.
