16/05/2025
„Nem ilyen életet akarok élni…”
Amikor nem találod a helyedet a világban, akkor gyakran a környezetedet a körülményeket okolod. Pedig a hibáztatással nem fogsz tudni fejlődni, hanem egyre mélyebbre kerülsz az elégedetlenség, boldogtalanság spiráljában. Hajt a munka, futsz a mindennapi teendők után, megfelelsz mindenhol és mindenkinek, sokféle szerepben megállod a helyed, csak épp önmagad nem vagy egy pillanatra sem. Nem adod meg magadnak amire vágysz, mert az energiád legnagyobb részét felemészti a másoknak való megfelelés.
Amikor a klienseimtől megkérdezem, hogy a mindennapi szerepeik mellett mikor van az amikor csak – „Gáborok, Évák, Péterek, Hildák”….- tehát csak önmaguk és azt, hogy kell elképzelni, szinte kivétel nélkül nehezen vagy egyáltalán nem tudnak rá választ adni. Annyira elveszünk a mindennapokban és hagyjuk, hogy bedaráljanak a hétköznapok, hogy igazából csak hajszoljuk a boldog életet, de valójában nem is vagyunk tisztában azzal, hogy mitől lennénk igazán elégedettek.
Felnőtt létünkben nem csak felelősségünk, de kötelességünk is, hogy törődjünk mentális egészségünkkel, hogy feldolgozzuk a traumáinkat és fejlesszük érzelmi intelligenciánkat. Mindezt azért, hogy a következő generációnak ne adjuk tovább saját sérüléseinket és jobban tudjunk bánni önmagunkkal és kapcsolatainkkal.
Aki elkezd a saját önismeretével foglalkozni (akár csoportos, akár egyéni formában), annak előbb utóbb kialakul egy reális önértékelése és növekedni fog az önbecsülése. Önazonos, boldog életet pedig az tud megélni, aki tisztában van saját értékeivel és fejlődési lehetőségeivel. Magabiztos, de nem beképzelt, gyengeségeire nem kudarcként tekint, hanem lehetőségként a tanulásra.
Ha megszólított a bejegyzés vagy csak a címe és szeretnél tenni magadért, keress bizalommal!
Nyuzó Andrea
Bejelentkezés: egylepesonmagadert@gmail.com
