23/02/2024
Mit tehetek én, mint szülő?
Tanácsok szülőknek - mire figyeljünk?
Ha késik a gyermek beszéde, 3 évesen sem beszél, tudnunk kell, hogy ép e gyermek hallása. Feltétlenül forduljunk orvoshoz, audiológiai szakvizsgálatra, hogy kizárják a hallászavar, vagy halláscsökkenés lehetőségét. Bizonyos megfigyeléseket otthon mi is tehetünk a gyermek hallására vonatkozóan.
Megfigyelhetjük otthon, hogy:
Örömét leli -e a gyermek a zajos játékokban (csörgők, csipogók)
Reagál -e a környezet hangjaira (csengő, telefon, kutyaugatás, távoli mentőautó szirénája, stb.)
A gyermek megkísérli -e megkeresni a hang forrását: ki lehet próbálni, jobb illetve bal fül felől érkező hangokat, szavakat, zörejeket, zenét hallva a hang irányába fordítja -e a fejét
Közeli vagy távoli beszédre odafordul -e
Ad -e hangot, amikor beszélnek hozzá
Lecsendesül, mosolyog, megáll -e ha éneket, dúdolást vagy zenét hall
Reagál -e ha a zaj hirtelen megszűnik (pl. magnó, rádió kikapcsolása)
Mindig arra néz -e, aki beszél
Ha hangokat megismétel, képes -e a szülő után mondani egyenként az a-ú-í-s-sz-m hangokat úgy, hogy nem látja a szülő száját közben
Ha a fenti reakciók közül többnek hiányát tapasztaljuk, felmerülhet a gyanú a hallásveszteségre, forduljunk gyermekorvoshoz vagy audiológushoz.
Ha a hallászavart kizártuk, el kell dönteni, hogy érti -e a gyermek a hozzá intézett beszédet.
Figyeljük meg, hogy:
Felismeri -e saját nevét, apát, anyát
Egyszerű kifejezéseket, kérdéseket, utasításokat megért -e (pl. Hozd ide a labdát! Add ide a mesekönyvet! stb.)
Kissé bonyolultabb utasításokat megért -e (pl. Tedd a labdát a székre! Tedd a labdát a szék alá! Vidd a babát a babakocsihoz!)
Megérti -e olyan tárgyaknak a nevét, amelyek nincsenek jelen
Megért -e egyszerű nyelvi magyarázatokat (pl. Majd egy kicsit később ehetsz! Ebéd után kimehetsz. Nem szabad megfogni.)
Megért -e névmásokat ( pl. te, én)
Megért -e különféle kérdéseket (pl. ki, melyik, mi, mit, hova stb.)
Megérti -e a névutós szerkezeteket (pl. ágy alatt, asztal fölött)
Követi -e a beszélgetéseket
Ha úgy tapasztaljuk, hogy megértési probléma is van a kifejező beszéd késésén kívül, akkor meg kell próbálkozni a fenti kérdések, utasítások nagyobb figyelem melletti elvégeztetésével. Beszédmegértési probléma esetén célszerű minél hamarabb logopédus segítségét kérni.
Hogyan fejlesztheti gyermekét a szülő otthon?
Az alábbi játékokkal, foglalatosságokkal a tenni akaró szülők hozzájárulhatnak gyermekük beszédfejlődésének megindulásához.
Természetesen nem kell és nem is lehet minden alkalommal az összes feladatot elvégeztetni a gyermekkel. Próbáljunk meg összeállítani az alábbi gyakorlatokból egy-egy gyakorlatsort, ami tartalmaz:
beszédmegértést fejlesztő gyakorlatokat
pl.: kérések, utasítások adása, stb.
hallási figyelem fejlesztő gyakorlatokat
pl.: játék a hanggal: tevékenységek, játékok, érzelmi reakciók hanggal történő kísérése, sok hangadással!
zajkeltő játékokkal való játék
környezeti zajok megfigyelése, állathangok felismerése
hang keresése a lakásban (eldugni hangot adó játékot, tárgyat), stb.
szókincsfejlesztő gyakorlatokat
pl.:kirakom - visszakérem játék
tárgy - kép párosítás
kép-képpel való párosítás, stb.
mondatalkotási fejlesztő gyakorlatokat (ha már minimum 40 aktívan használt szava van a gyermeknek)
pl.:babával cselekvések eljátszása
cselekvést ábrázoló képek keresése és kivágása újságokból, stb.
mozgásfejlesztő gyakorlatot - mutatni és mondani közben:
pl.: játékos utánzógyakorlatok mondókával kísérve:
"Ilyen nagy az óriás, nyújtózkodjunk kispajtás,
Ilyen kicsi a törpe, guggoljunk le a földre!"
"Nyuszi fülét hegyezi, nagy bajuszát pödöri,
répát eszik: rop, rop, rop, nagyot ugrik: hopp, hopp, hopp."
"Itt a szemem, itt a szám, ez meg itt az orrocskám, jobbra, balra két karom, forgatom, ha akarom, két lábamon megállok, ha akarok, ugrálok."
Sok kúszás, mászás, járás, futás, ugrás, forgás stb.
A játékosság elvét mindig szem előtt tartva érdemes minden nap időt szakítani arra, hogy célzottan fejlesszük gyermekünk beszédét, ha szükséges naponta akár többször is 10-15 percig!
Mit tehet a szülő?
A beszéd már kisgyermekkorban is többféle szerepet tölt be, a közlés, a szükségletek kifejezésének, a játék kiegészítője, és különösen a felnőttel való kapcsolat megteremtésének és megerősítésének eszköze is. A gyermek gyakran szólítja meg szüleit, s állandóan ismétlődő kérdéseivel nemcsak ismereteit próbálja bővíteni, hanem ezáltal állandó kapcsolattartást is biztosít a szülőkkel. Ez a folyamatos kapcsolat az alapja a gyermek érzelmi biztonságának, amely a zavartalan fejlődés elengedhetetlen feltétele.
A biztonságérzet, a bizalom, a környezet, a személyek és tárgyak viszonylagos állandósága megkönnyítik a gyermek számára az ismeretek feldolgozását.
A beszédkedv megjelenésének időpontja jobban függ a gyermek környezetétől, mint az értelmi képességeitől, s a gyermek kiegyensúlyozott fejlődésében nélkülözhetetlen a szoros anya-gyermek kapcsolat.
Nagy a jelentősége annak is, hogy a gyermeknek a felnőttekkel és egész környezetével változatos és gazdag legyen a kapcsolata. Csak a felnőttekkel való állandó, szeret***eljes kapcsolat segítheti elő a beszéd fejlődését, s ez alapvető feltétele az értelem és a viselkedés fejlődésének.
Fontos tanácsok:
Fontos, hogy a szülő sokat beszéljen gyermekéhez!
Sokat meséljen neki! A gyermek gondozása közben folyamatosan beszéljen hozzá, mondja el, mit csinál vele.
Énekeljen, mondjon minél több verset, mondókát neki.
Nézegessenek sokat mesekönyveket.
Játék és séta közben mindig beszéljen hozzá
Éneklés és beszéd közben teremtsen alkalmat arra, hogy ha lehet gyermeke figyelje szájmozgását is!
Egész magatartásával mutassa, hogy várja gyermeke beszédét. Igyekezzen felkelteni beszédkedvét, de erőltetni nem szabad!!
A családi étkezéseknél általában élénk társalgás van, jó, ha a kisgyermek is együtt eszik a többiekkel.
Ha gyermeke mutogatással fejezi ki magát, ne tegyen úgy, mintha nem értené, hiszen ezzel még inkább leszűkíti kifejezési lehetőségeit. A beszéd megindulását ez nem fogja elősegíteni, de feszültséget kelt a gyermekben és magatartási zavarokhoz vezethet.
Fontos a helyes beszédpélda!
A még csak beszélni kezdő gyermeknél semmi esetre sem szabad kiejtést javítani!
Ne nyugtalankodjon a szülő, legyen türelmes. Örüljön gyermekének, fogadja el, szeresse feltétel nélkül olyannak, amilyen. A szeretetet és biztonságot, bőséges és helyes beszédmintát nyújtó család és a logopédus összefogása bizonyára meghozza eredményét!
Forrás:
„…Hogy szebben beszéljen…” Szülőknek a beszédhibákról, OPI, Budapest, 1982.
Bittera Tiborné – dr. Juhász Ágnes: A megkésett beszédfejlődés terápiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.
Németh Erzsébet – S. Pintye Mária: Mozdul a szó…, Logopédia Kiadó, Budapest, 1995.
Tanácsadó és terápiás tájékoztató beszédhibás gyermekek szüleinek, Tárogató Kiadó, Budapest, 1994.
Meleghné Steiner Ildikó: Mit tegyek, ha nem beszél?
