27/03/2026
Nemrég a kettlebellezés 💪mellett elkezdtem jógázni 🧘♀️ is a rugalmasságom érdekében. Őszinte leszek: egyelőre minden, csak nem kellemes. A testem kötött, az izmaim rugalmatlanok, szenvedek, na... Az órák végén azonban elhangzik egy mondat, ami mélyen elgondolkodtatott:
„Legyél hálás a testednek!”. ❤️
Hajlamosak vagyunk a testünkre pusztán eszközként tekinteni, amelytől elvárjuk a 0-24 órás, hibátlan működést. Ha pedig nem teljesít – nem elég vékony, nem elég rugalmas, vagy épp nem úgy reagál, mint húsz éve –, azonnal haraggal vagy kétségbeeséssel reagálunk.
Pedig a menopauza és a krónikus stressz idején a testünk értünk dolgozik, bármennyire is az ellenkezőjét érezzük.
Hormonális változások:
Az ösztrogénszint csökkenése közvetlenül érinti a kötőszövetek hidratáltságát és a csontsűrűséget, ami fizikailag is nehezebbé teszi a mozgást.
Stressz és kortizol:
A megemelkedett kortizolszint gyulladásos folyamatokat tarthat fenn, ami még merevebbé teszi az ízületeket.
A hála ebben az összefüggésben nem egy elcsépelt spirituális frázis, hanem a testünk biológiai küzdelmeinek és folyamatos alkalmazkodásának elismerése.
Testünk megérdemli a támogatást és a kedvességet, pontosan úgy, ahogy egy szerettünknek adnánk.
🥰Amikor hálát érzel, az elmédbe nem fér be a félelem, aggódás vagy a stressz. Bátran használd!
Olvasd el cikket a blogon, link az első hozzászólásban! 👉
