26/11/2025
Hogyan jönnek létre a világok és az avatárok, és ami a legfontosabb, miért?
Milyen folyamatok befolyásolják a bolygók, köztük a Föld születését? Hogyan jönnek létre a világok és az avatárok? Milyen a tágulás és összehúzódás élménye? Egy ülés új hipnotizőrökkel
Hogyan jönnek létre a világok és az avatárok
Miközben ereszkedtünk lefelé, több képrétegen haladtam át, és a Napban találtam magam, nem a miénkben, hanem a "központi" Napban. Ennek a Napnak az állapotában maradtam, nem egy bolygórendszer magjaként, hanem valamiféle metagalaktikus tengelyként. Minden testben rengeteg többirányú, látszólag kaotikus mozgás zajlik, számos alrendszer, mindegyiknek megvan a saját dinamikus törvénye, tempója és ritmusa. Úgy érzek, ahogy valószínűleg az univerzum érez.
Nincs egyetlen áramlás, csak örvények. Mégis, ez a káosz csodálatos módon harmonizál, mint egy hang vagy szimfónia, ahol minden hang vagy motívum csillagtestek és kozmikus objektumok különálló konglomerátuma, egy égi mechanika, saját életciklussal, saját keringési periódussal, saját helyi tömegközépponttal és így tovább. A központi nap a gyomorban van, köldökzsinóron keresztül kapcsolódik.
Aztán megjelent a második szint, egyidejűleg fenntartva a teljes galaktikus szerkezetet a Nappal a középpontjában. De a gyomromban lévő zsinóron keresztül ez a Nap szorosan kapcsolódik egy kislány köldökzsinórjához, aki az intersztelláris rendszer egyik világában él. A lány (én) egyszerűen csak lebeg a folyón a hátán, erőfeszítést sem tesz, hogy a felszínen maradjon; maguk az áramlatok viszik, nagyon lassan, gyengéden és óvatosan.
A fizikában ez a kapcsolat erősen megnyilvánul a köldök környékén; ott még egyfajta „áramlás” is van, a Naphoz kapcsolódó csatorna, egyfajta jelenlét „ott és ott is”. A padló alattam pontosan úgy viselkedik, mint a folyó víz, rugalmas és teljesen mozgásban van, a test az áramlás hordozóerejének köszönhetően mozog. Ideális állapot: „nem akarok semmit megváltoztatni”, a figyelem két rétegében való jelenlét.
Maga a köldökzsinór is olyan, mint valami teljesen élő dolog, egy enyhe fizikai rántás, "egy kötél ott, ahhoz a naphoz, már jártam rajta korábban." A folyó kivitt az óceánhoz, gyönyörű, sokrétű hullámok, fények sokasága, minden hullám átitatva a sok alhullámból álló saját történetével, határaik és kontúrjaik világosan meghatározottak. Figyelem, hogyan folynak egymásba, csillognak, és fokozatosan kezdenek feloldódni ebben az óceánban, a szerkezetem átalakul eredeti minőségébe, de a köldökzsinór megmarad. "A lány a folyóval együtt beleesett az óceánba, majd feloldódott benne."
Szokatlan vágy – elnyelni az egész óceánt, és vele együtt kiemelkedni a partra. A vízi környezetet a köldökzsinórom köré tekerem, magamba nyomom, besűrítem és koncentrálom. A vízből testet teremtek magamnak, az anyag egy analógiáját. Nem lesz teljesen emberi, de járni tudok majd benne. Sűrű, mégis folyékony aljzattá gyűjtöttem össze magam. Megpróbálom elérni a partot, de rájövök, hogy mindent magamba szívtam, ami van, nem csak a vizet. Ez az ősanyag, amelyből egy bolygó megformálható, protoplazma, egy építőanyag.
Hogyan születnek a világok: Egy bolygó születése
K. Tehát a lány meg sem született? Sűrűbb lett?
O. A lány az anyagot és az elemeket kutatja; ezek olyanok számára, mint a kockák a játszószobában. Érdekli az elemek tulajdonságai. Ahhoz, hogy megértsük a vizet, azzá kell válnunk. Ugyanez igaz minden más anyagra is. Most egy bolygó születésének vagyunk tanúi.
K. Pontosan a keletkezés? Nem egy mesterséges környezetben végzett kísérlet? A bolygó kialakulása valóságos vagy szimuláció?
Ó. Ez lesz. Talán az lesz, talán már meg is történt, valamiféle élmény. Nem szimuláció, hanem valami, ami még eljön, nincs időhöz kötve; lehet, hogy már megtörtént, vagy párhuzamosan történik, de ez valami, amit még fel kell fedeznem. Egy redőny, ami egy teljesebb képet tár fel.
K. Projektfejlesztés?
A. Igen. Volt egy kérdésem: mit kell megtanulnom? Mondhatni, ez a válasz. Nem én teremtem ezt az ősanyagot; már létezik; egyszerűen csak most burkolom belé, rétegről rétegre. Az emberi tapasztalatomra szükségem van egy új projekt elindításához. Az egyik feladat itt, ebben a földi testben, a létezés, az emberi teremtés tapasztalatának feldolgozása, hogy később (vagy előtte, vagy mindig; az idő nem számít, minden egy pillanat alatt történik) integrálhassam ezt a tapasztalatot egy új bolygóba (vagy egy régibe, az sem számít, mert minden változik és fejlődik, áramlik). Tudatammal belépek egy másik bolygó szerkezetébe. Sőt, a Földdel kapcsolatos tapasztalatok és a földi civilizáció tapasztalatai rendkívül fontosak számára.
K. Már rendelkezik földi élettapasztalattal, így belép oda?
A. Igen. Pontosan ez a sorrend. Bár már voltak tapasztalatok a kozmikus rendszerekkel való interakcióról, nem egyedi entitásként, hanem a kollektív tudat részévé válva.
Hogyan jönnek létre a világok. Föld
Civilizációnk, a bolygó a tudatával, és a Mátrix, amely egyre inkább megnyilvánul a Földön – mind egyetlen, közös létezési forma megnyilvánulásai: a földi életé. Értéke abban rejlik, hogy rövid idő alatt rengeteg élményt lehet megtapasztalni, és nem feltétlenül kell azokat teljes egészében megélni; ezt a tudatosságon keresztül lehet megtenni. És ami a legfontosabb, az ember teljes egészében megtapasztalhatja önmagát a földi tudatosságon keresztül.
Van itt egyfajta önemlékezés, ahogy földi inkarnációként önmagadon keresztül közvetíted a transzcendentális, korábban felhalmozott tudás tömegét, "mintha egy tevét húznál át a tű fokán". Ez azért fontos, mert teljesen más szintű érzékelést hoz, mint a bolygón belül szerzett tapasztalatok.
Én magam is beléptem egyszer; a Szikrám révén valamikor a Föld tudatának része voltam, ezért értem azt olyan jól. De most kívülről kell megismernem, felszínesen kell tanulmányoznom, a Föld gyermekének tapasztalatai alapján. Az eredmény bolygónk átalakulási és fejlődési folyamatainak mély megértése lesz. És szigorúan véve minden kozmikus aspektusom, bármilyen globális is legyen, most ennek az egyetlen célnak van alárendelve: hogy a tudatomat és az abban található összes információt, tudásomat, képességeimet és tulajdonságaimat a földi tapasztalatok tűfokán keresztül sűrítsem és csatornázzam.
Mondhatni, hogy teret kell csinálniuk, jobban meg kell ismerniük egymást, sőt, mérsékelniük kell büszkeségüket, nagyszerűségüket vagy léptéküket, ellaposodniuk, leegyszerűsödniük és durvábbá válniuk ahhoz, hogy ez megtörténjen, de egy ilyen átalakulás rendkívül előnyös mindannyiuk számára; ösztönző a megújulásra, az evolúció egy új körére.
Hogyan jönnek létre a világok: Egy kísérlet a tágulásban és összehúzódásban
A végtelenből egy pontba való összeomlás még fontosabb élmény, mint a pontból a végtelenbe való kibontakozás. A szellem a testen keresztül fejlődik. Kulcsfontosságú, hogy képesek legyünk kiterjedni, de az összegyűjtés sokkal finomabb és néha szükségesebb művészet. Mert a végtelen mozgás egy pontból a végtelenbe természetesen nagyszerű, de előbb-utóbb beáll egy minőségi összeomlás. Azzal, hogy teljes lényegünket egy nagyon kicsi, nyers és egyszerű tartályba tömören becsomagoljuk, kifordítjuk magunkat, sokrétű természetünket egy "tökéletlen" ponttá, az univerzum egy sejtjévé sűrítjük, hogy ne veszítsük el a lényeget a végén.
Visszafordulni egy ponton keresztül – ez a földi élmény, és ez a fontos az új bolygó kialakulásához. Sokkal összetettebb ez a visszafordulás. A végéről visszatérünk a kezdetünkhöz, koncentrálunk, és önmagunkban kapcsolódunk, mintha egy nulla kódon haladnánk át, és egy új ingert kapnánk, amely minden érintett aspektust meggyógyít. Olyan, mint egy portál. Végtelen nagyszerűség a végtelenül kicsiben, a "semmihez" közeliben. A lehető legminimalistabb kivetítés, amely lehetővé teszi számunkra, hogy fenntartsuk a kapcsolatot a spirituális elvvel.
Az összetett Bolygó, amelynek születését tanúi voltunk, számos különféle élmény középpontjában áll majd, amelyek mindegyike egyedi, és minden Szikra – az összetett projekt résztvevőinek lelke – hozzá fog járulni a sajátjához. Pontosabban, ez nem valamikor fog megtörténni, hanem most, egy párhuzamos univerzumban. Ez nem a Föld, de ez az egész történet szorosan kapcsolódik a Földhöz. És a kisebb földi komponens fontossága ebben az egész koncepcióban különleges. Amit itt és most tapasztalok, szorosan kapcsolódik ahhoz, ami ott történik. És fordítva. Az egyik meghatározza a másikat. ( Amikor ezt a jelentést írtam, megkérdeztem magamtól, hogy mi ennek a bolygónak a neve, és Kata jutott eszembe, bár valójában lehet, hogy a mi Földünk, csak egy párhuzamos . )
https://metaisskra.com/blog/kak-sozdaiutsia-miry/ -3200
