23/01/2026
Soha nem a munkával van a baj. Soha nem azzal, hogy amiért tanultál és amire szerződtél, azt el kell végezni. Még az sem gond, hogy bent kell maradni akár, hogy befejezd azt, amit elkezdtél vagy ami határidős. Sőt, még az sem, hogy amikor úgy érzed, a lelked is kidolgozod, mert annyi minden összejött, miközben legszívesebben lefeküdnél és aludnál egy jót.
Hanem azzal, amilyen környezetben történik minden, vagy olyan járulékos elemekkel tűzdelt, ahol a jó érzésű ember gyomra felfordul. A sunyiságtól, az alkalmatlan ember vergődésétől, aki a szakmájához is alig ért, de pozíciója döntési jogot ad a kezébe és azzal kőkeményen vissza is él. A dögtől, aki bűbájos mosoly és ártatlan kinézet mögé rejti ördögi valóját, és aki álcáját azokkal az emberekkel tartatja fenn, akik nem mondanak ellent, mert akkor ők válnak célponttá. Azoktól, akik szakmai hozzá nem értésük ellensúlyozására színpadként élik meg a munka világát és minden nap eljátsszák a szerepüket, és jaj annak, aki a függönyt előbb fellebbenti, mint ahogy az előadás elkezdődne.
Azoktól, akik mellett azt éled meg, hogy nincs igazság, hogy a világ kifordult önmagából, hogy a szakmaiság mellett a jellem is csak egy morzsa, amit a nap végén simán lesöprünk az asztalról.
A pletyka, a helyezkedés, a gőg is megjelenik, hiszen ezek alfája és hozadéka is egyben; annak a vezetői és szervezeti kultúrának a része, ahol mindez megtörténhet. Megtehetik.
Hogy te nem erről álmodtál gyermekként? Hogy minden egyes alkalommal hinni akarsz abban, hogy igenis létezik a jó, és hogy valaki egyszer csak észreveszi, hogy hova rejtették a méreg zsákját, és azt nemes egyszerűséggel ki lehet hajítani az ablakon? Hogy van valaki, aki látja ezt a sok gonoszságot és valamilyen formában megbünteti a másiknak ártót? Hogy lehet másként is, mint hogy te, az alkalmas menekülj máshova, mert a trónon díszelgő kis király élvezi a vergődésed és tapsikol a maga kavarta helyzetért?
Lehet. De egy dolgot ne felejts! „Az embernek két dologra van szüksége ahhoz, hogy szilárdan álljon, kiegyenesedve járjon, és hogy megőrizze a szeme csillogását, a szíve fürgeségét és a vére zenéjét: egyenes gerincre és könnyekre.” (Jón Kalman Stefansson)
Mert nem vagy egyedül.
(Somogyi Erika)
🌐 https://somogyierika.hu/
