11/11/2024
Bugyikengurú
Káros?
Nem káros?
Van-e előnye?
A babahordozás kapcsán rendszeresen, szinte kikerülhetetlenül előkerül a bugyikengurú téma.
Mit tudunk a bugyikengurúkról?
A kengurúk (csatos pántok + hátrész típusú hordozók) azon típusát hívjuk bugyikengurúnak, amelyeknél a baba lába között olyan szélességű anyag van, mint egy fehérnemű (bugyi), és a baba lábai (combjai is) hordozás közben (szinte) párhuzamosan lógnak.
A bugyikengurúk jellemzően nem kényelmesek, legalábbis sokkal kényelmesebb hordozóeszközök léteznek már. A nem kényelmesség a felnőttre (hordozó személy) és gyermekre (hordozott) is értendő.
Ugyanakkor lehet bugyikengurúban kényelmesebb hordozni egy gyermeket, mint kézben cipelni.
A bugyikengurúk személyre szabhatósága jellemzően igen korlátozott. Nehéz vagy lehetetlen lehet a felnőtt egyedi méreteihez, vagy a baba méreteihez megfelelően igazítani/beállítani a bugyikengurú méretét. Ez hozzájárul a nem kényelmességhez.
Ugyanakkor alkalmazhatunk kiegészítőket, amelyekkel a bugyikengurú hiányosságai, vagy a hiányosságainak egy része kompenzálható.
Jellemzően háton hordozni nem lehet bugyi kengurúban. Az elöl kifele fordítva hordozás viszont a bugyikengurúk jelentős részében megvalósítható.
Bizony leteznek babák, akik számára a szoros testkontaktus + a hordozószemely fele fordulás együtt már diszkomfortos, és igénylik a "távolság" valamilyen formáját.
A bugyikengurúval is megvalósítható a testközelség, a babahordozás. Ez olykor annyira esszenciális szempont, hogy minden további szempontot racionálisan felülír.
A bugyikengurúk egy része a legolcsóbb hordozóeszközök közé tartozik. Sokan, akar ingyen is tovabbadják (túladnak) a bugyikengurújukon. Van, akinek nagyon szűkösek az anyagi lehetőségei, és szeretne hordozni: csak a bugyikengurú fér bele anyagilag.
Képzelt riport a bugyikengurúról
- Káros-e a bugyikengurú?
- Az első kérdés, ami felmerül bennem, hogy: Kinek?
A gyermeknek?
A felnőttnek?
Egészséges gyermeknek/felnőttnek?
Az első válasz, ami felmerül bennem, hogy a bugyikengurú önmagában nem káros, sem a gyermekre, sem a felnőttre nézve.
Azonban, mint minden állításnak, ennek is van egy értelmezési keretrendszere.
- Ajánlod-e a bugyikengurút?
- Amennyiben a családnak még nincs hordozóeszköze, akkor nem.
- Azért nem ajánlod a bugyikengurút a hordozni vágyó családoknak, mert mégiscsak károsnak gondolod?
- Nem!
- Akkor miért nem ajánlod a bugyikengurút?
- Azért, mert tudok ajánlani sokkal kényelmesebb hordozóeszközöket, olyanokat, amelyek támogatni tudják azt, hogy a család számára otthonos élmény, és komfortos érzés legyen a babahordozás.
- Ezek szerint bárki használhat akár bugyikengurút is, mert nem káros?
- Nem! Egészséges mozgásszervrendszerű felnőtt vagy gyermek számára önmagában a bugyikengurú nem lesz káros. A felnőtt például oda tud arra figyelni, hogy ha számára kényelmetlen a bugyikengurúban hordozás, akkor tartsa tiszteletben a test jelzéseit, és ne hordozzon bugyikengurúban, ha az neki fájdalmat okoz: így nem tesz magában kárt.
Ugyanígy az egészséges mozgásszervrendszerű és egészséges idegrendszerű baba is jelezni fogja, ha számára kényelmetlen a bugyikengurú. Ha a felnőtt figyelmes a baba jelzéseire is, akkor nem látok okot aggodalomra a bugyikengurúban hordozás kapcsán. A szülőket a babájuk gondozásában kompetens, és a babájukra figyelmes felnőtt emberekként kezelem.
- Akkor miért mondják olyan sokan, hogy a bugyikengurú káros, ad abszurdum "az ördög műve"?
- Lehet azért, mert hordoztak benne, és bár (nagyon) fájt tőle a hátuk mégis figyelmen kívül hagyták a testük jelzését és túlterhelték a saját testüket?
Mondjuk ez a szövött kendőben, vagy bármelyik másik hordozóeszközben való hordozás, sőt bármelyik sport esetében is megvalósulhat. A félig viccet félretéve: egy genetikailag csípőproblémára hajlamos baba esetén nagyon fontos, hogy már a csípővápa formálódásának kezdeti szakaszában az ideális terpesztett pozícióhoz a lehető legközelebbi pozícióban legyen a baba combcsontja a csípővápában. Ez elég tudományosan hangzik, igaz? Hétköznapi megfogalmazásban: a csípőproblémára genetikisan hajlamos baba lábai ne legyenek párhuzamosan "rögzítve", főleg tartósan ne.
- Akkor mégiscsak árthat a bugyikengurú a babáknak?
- A babák maximum 12%-ának, igen, akár árthat is, ha napi szinten hosszú órákat vannak párhuzamosan a lábaik. Hogy a csipődiszpláziára genetikusan hajlamos baba lába a bugyikengurúban, a kiságyban hanyadt fekve, babakocsiban, pihenőszékben, Adamo-hintában, vagy bármi másban, esetleg a szülők kezében, vagy éppen szoptatás közben van tartósan és sokat párhuzamosan, az a jelentős korrekcióra szoruló csípőfejlődés szempontjából nagyjából mindegy.
- Miért pont a babák 12%-nak?
- Van egy törzs, akiknek van egy olyan szokásuk, hogy a kisbabáikat az első időszakban (hosszú hetekre) a nap kb 24 órájára egy falaphoz kötözik, olyan pózban, hogy a babák lába párhuzamosan van rögzítve. Ebben a törzsben a legmagasabb a világon a csípődiszpláziás emberek aránya: 12%. Tehát egy ennyire drasztikus, napi 24 órás, hosszú hetekig tartó, párhuzamos lábakkal való lekötözés a babák 88%-ban nem okoz káros következményt. Számomra megnyugtató ezt tudni.
- Akkor nem is kell(ene) félnünk a bugyikengurúktól?
- Félni nem kell a bugyikengurúktól. És használni sem kell a bugyikengurúkat. Amennyiben bárki szeretne babahordozni, akkor vannak sokkal kényelmesebb hordozozóeszközök, mint a bugyikengurúk.
- Mit tegyen az a szülő, akinek már van bugyikengurúja?
- Javaslom, hogy mutassa meg az adott bugyikengurút egy olyan hordozási tanácsadónak (ht-nak), aki szerint nem "az ördög műve" a bugyikengurú. Még az is lehet, azt fogja mondani a ht, hogy naponta néhany alkalommal fél órat, 1 órat nyugodtan lehet hordozni az adott bugyikengurúban, feltéve, ha
- tudjuk, hogy a baba csípője rendben van
- a felnőtt a saját teste diszkomfot jelzéseit és a baba diszkomfort jelzéseit is figyelembe veszi, és tiszteletben tartja.
- nem akarnak, vagy anyagi okokból nem tudnak komfortosabb hordozóeszközt beszerezni.
- vagy valamilyen kiegészítő eszközzel (pl egy sállal) kikompenzálható a bugyikengurú hiányossága.
- a tesközelség eszközzel való biztosítása annyira fontos funkció az adott helyzetben, hogy a többi szempontot felülírja.
Abban egészen biztos vagyok, hogy ha egy szülő rendszeresen, vagy akár alkalmanként hosszabb időre (pl kirándulás) szeretné hordozni a gyermekét, akkor a hordozási tanácsadó nem a bugyikengurút fogja ajánlani. Bár azért hozzáteszem azt is, hogy van annyira spasztikus (merev) izomzatú (pl mozgássérült) gyermek, aki csak párhuzamos lábtartással hordozható.
- Van még egy (nemcsak) szerintem fontos szempont, amire nem kerdeztél rá!
- Mi az?
- A szülők lelke!
- Hogy érted ezt? Hogy jön most ide a szülők lelke?
- A szülők jelentős része a legjobbat akarja a gyermekének, és elég borzasztóan tudja a szülő megélni azt, amikor azzal találja magát szembe, hogy valami olyat "követett el", ami állítólag "káros" a gyermekére. Van, hogy erős szégyenérzet, lelkifurdalás alakul ki abban a szülőben, aki bugyikengurúban hordoz(ott). Van, hogy erős ellenállás alakul ki abban a szülőben, aki bugyikengurúban hordoz(ott). A szégyen, csökkenti a kompetenciaérzést. Az ellenállás megakadályozza az új információk beépülését.
- Ohh, erre valóban nem is gondoltam. Köszönöm ezeket a szempontokat.
