29/09/2025
A legáltalánosabb és az egyik leggyakoribb edzéssel szembeni ellenérv még mindig az időhiány. „Nincs 1 órám edzeni.”
Ezzel kapcsolatban pár segítő gondolat:
- Cseréld le az edzés kifejezést fizikai aktivitásra. Legtöbben, ha sportra, edzésre gondolnak, akkor valami rettenetesen megterhelő, izzasztó mozgásos tevékenység jut eszükbe. Ebben az esetben az edzésre szánt idő még általában több is, hiszen arra előkészülök, átöltözök, elmegyek egy bizonyos helyszínre, ott keresek parkolót. Utána zuhanyozok, összecuccolok... Jellemzően van egy járulékos időráfordítási igény. Ha viszont a fizikai aktivitásban gondolkodunk, akkor az műfajilag egy sokkal tágabb kategória. A gyaloglás, kerékpározás, lépcső használata, tánc, görkori, tollas...ablakpucolás, kertészkedés, piacról cekker hazacipelés ugyanúgy mozgásos és aktív tevékenységek. Számítanak! Beszámítanak!
- Az órák is percekből állnak. Olyan időegységekben gondolkodj, amelyek beláthatóak számodra. Nincs 1 órád mozgásra? 6x 10perced? 12x5 perced? 60 db 1 perced? Ezt a postot 1 perce olvasod és előtte már azért csámborogtál az ilyen-olyan felületeken. Bocs, én nem akarok a képernyőidődben turkálni, de mindketten tudjuk.
- Számos meta analízis bebizonyította már, hogy a napi 15-20 perces élénk aktivitás, legalább annyi egészségnyereséggel jár (esetenként még kedvezőbb is), mint a heti 2x 1 óra „edzés”. Már a 10 perces minimum dózis ajánlás sincs életben, annak is örülünk, ha percekből jön össze az össz terjedelem.
- Ráadásul a sok kicsi nem csak összeadódik, de a gyakorisága okán többször töri meg az inaktivitás, a passzivitás, egy-egy rögzült testhelyzet állapotát, így őrizve meg a mozgékonyságodat, vagyis nem egy intenzív konditermi munkával akarsz kompenzálni egy 12 órás ülő folyamatot, hanem abból gyakrabban kimozogva, adsz magadnak szüneteket. Nem az edzés ellen beszélek, hanem a kicsi lehetőségek megtalálásának fontosságáról.
- Az exercise snack-ként nevezett szuper rövid, de cserébe intenzív mozgásblokkok még az egész napos vércukorszint optimalizálásában is hatékonyabb eszköz, mint a ritkább, alkalomszerű „energialecsapolás”.
- A passzív tevékenységeidet igyekezz csökkenteni, vagy társítani hozzájuk egy aktivitással járó cselekvést. Megvannak azok a padok amelyek előtt pedálokat helyeztek el, vagy jellemzően reptereken látható (telefonok töltésére alkalmas) álló kerékpárok? Mind egy-egy lehetőség a mozgásra.
- Ha a mozgás, az életünk természetszerű része lenne, egyáltalán nem is lenne szükségünk olyan kiragadott alkalmakra, amelyeket jellemzően edzésnek hívunk. De mivel egy mesterséges, épített, városias, kényelem-orientált életet húztunk fel magunk köré, a mozgásos tevékenységektől fosztottuk meg magunkat elsőként.
Lehet azt gondolod, hogy már-már patológiás az, ahogyan én a mozgás szükségszerűségét kezelem, de azt látom, hogy ha az ember nem ilyen megoldáskereső módon gondolkodik (A „Nincs rá egy órám! -helyett, a „Hogyan lehetne rá 5 percem?”), akkor az életünk, körülményeink és emberi jellemzőink pusztítanak el minket.
