14/11/2025
👩⚕️November 14. a cukorbetegség világnapja.
Ennek alkalmából tisztázzunk néhány cukorbetegséggel kapcsolatos tévhitet.
A diabétesz globális probléma, ma már több mint 250 millió cukorbeteg él világszerte. A betegségben érintettek száma rohamosan emelkedik, évente 7 millióval növekszik.
Főbb típusok
1-es típusú cukorbetegség:
Autoimmun gyulladás miatt elpusztulnak a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjei. Ennek következében nem termelődik inzulin vagy nem elegendő. Azonnal inzulin terápiára van szükség, amit a diabetológus vagy endokrinológus szakorvos állít be. Ezzel párhuzamosan elkezdődik a páciens étrendi edukálása is. Az esetek többségében gyerekeknél, fiatal felnőtteknél alakul ki ez a forma. A páciensek általában normál testalkatúak, túlsúly nem jellemző.
2-es típusú cukorbetegség:
A szervezet sejtjeinek csökkent inzulinérzékenysége (trendi kifejezéssel élve inzulinrezisztenciája) miatt alakul ki. Ilyenkor van inzulintermelés, de a sejtek nem reagáltak rá megfelelően, vagy sokkal több inzulin kell a végeredményhez. Kezelése történhet gyógyszerrel és/vagy inzulinnal, attól függően, hogy mennyire előrehaladott a probléma. A diéta szerepe itt is kiemelkedő, a páciens állapota jól összeállított, egyénre szabott étrendterápia mellett javítható, a szövődmények megelőzhetőek. Általában idősebb korban vagy jelentősebb túlsúllyal rendelkező embereknél gyakori ez a megjelenési forma.
Egyéb típusok, melyek kialakulhatnak:
• A hasnyálmirigy krónikus gyulladása miatt
• Endokrinológiai betegségek hatására (például akromegália, Cushing-szindróma, túlműködő pajzsmirigy)
• Bizonyos gyógyszerek hatására
• Öröklött betegségek következtében (például Down-kór, Turner-szindróma)
• Ritka immunológiai eredetű formák
• Fertőzés hatására kialakuló cukorbetegég
• MODY típusú cukorbetegség, mely génmutáció miatt alakul ki általában fiatal felnőtt korban
• Terhességi cukorbetegség, azaz gesztációs diabétesz
Ahogy a fentebb leírtakból is látszik, a cukorbetegség számos formája létezik, így a javasolt étrendi terápia is egyénenként változó.
Diétás tévhitek-néhány a sok közül
1. A 160 grammos diéta, az univerzális csodamódszer?
A „százhatvangrammos” diétát olyan misztérium övezi, minta valami bűvös számról lenne szó. Legyen szó bármilyen típusú, állapotú cukorbetegről -vagy akár fogyni vágyóról- a 160 grammos étrend a megoldás. Vagy mégsem? A fentebb leírtakból már kiderült miért nem működhet mindenkinek. Milyen egyszerű lenne… Elég csak logikusan végig gondolni.
Vegyünk néhány egyszerű példát:
• 185 cm magas, 120 kg testtömegű, fizikai munkát végző, 2. típusú cukorbeteg férfi rosszul lenne, ha ilyen mennyiségű szénhidráttal akarna dolgozni. Bár igaz, hogy fogynia kellene, de ilyen szénhidrát bevitellel elindítani az életmódváltást ennél a páciensnél nem lehet, nem fogja bírni.
• 150 cm magas, 78 éves, szinte teljesen inaktív idős néninek viszont felesleges már ennyi szénhidrát, valószínűleg meg sem bírná enni.
Erre szokták mondani, hogy a „nagy átlagnak” azért jó, de ez végtelenül elnagyolt gondolkodást tükröz. Az embereket nem sorozatgyártják típus szerint, terápiás étrendnél nincs olyan, hogy ”az átlag”.
2. Ketogén diéta – van helye a cukorbetegek terápiájában?
A zsír a barátod, szénhidrát ördögtől való, a rontás maga. Ez a tömör –talán egy hangyányit sarkított- lényege ennek a manapság trendi diétának. A ketogén diéta nem újkeletű, eredetileg az epilepszia gyógyítására találtak ki, ahol szigorúan orvosi felügyelet mellett meghatározott ideig alkalmazták. Később szivárgott be ez speciális terápiás étrend a köztudatba és sajnos indokolatlan esetekben kezdték el alkalmazni.
1-es típusú, inzulin dependens cukorbetegnek ez a fajta extrém alacsony szénhidrát bevitelt megkövetelő diéta életveszélyes állapothoz vezethet. 2-es típusú cukorbetegek esetében is előfordulhat drasztikus vércukor esés. Az aránytalanul magas zsiradék bevitel a gyakran előforduló érszövődményeket súlyosbíthatja és akár a testsúly gyarapodásához is vezethet. A szigorú ketogén étrend még a zöldség és gyümölcs fogyasztást is korlátozza, így hosszú távon rost és vitaminhiányossá válik a táplálkozás.
Összességében: nem attól alakul ki a cukorbetegség, hogy valaki túl sok szénhidrátot eszik. Lehetetlen egyetlen okot kiemelni, de ha étrendi tényezőt kellene megnevezni, akkor a valós szükségletnél magasabb kalóriabevitel és az ebből adódó elhízás és túlsúly nagyobb rizikót jelent a 2. típusú cukorbetegségre nézve, mint önmagában a szénhidrátbevitel. Az exrta kalóriabevitel nem csak szénhidrátokból, hanem többlet zsiradék beviteléből is adódhat. Szénhidrátra egy cukorbetegséggel élő páciensnek is szüksége van, többek között az agy és az idegrendszer is elsődlegesen glükózt használ fel a megfelelő működéséhez. Ez nem jelenti azt, hogy kristálycukrot kell kanalazni, nagyon is fontos a napi szénhidrát bevitel minőségi és mennyiségi beállítása.
