09/10/2025
Lojalitás a családhoz – mikor szeretet, mikor teher?
Te is érezted már úgy, hogy nem tudsz önmagad lenni, mert 'nem lenne helyes' a családoddal szemben?
A családhoz való lojalitás az egyik legerősebb kötés, amit életünk során kialakítunk. Kisgyerekként a túlélésünket szolgálja a családhoz való feltétlen ragaszkodás és hűség.
De vajon meddig tart a szeretetből fakadó hűség, és hol kezdődik a lelki önfeladás?
A lojalitás néha csendes önmegtagadásban mutatkozik meg:
- Nem hozok más döntést, mint amit a családom elfogadna
- Nem mondok nemet, akkor sem, ha már fáj
- Nem mutatom ki, ha valami bánt vagy egy családtag megbántott – hiszen ez a család
- Nem választom sem magam, sem a párom vagy a barátaim a család előtt
- Az egyéni céljaimat alárendelem a család céljainak
- Nem tartok határokat a családtagokkal szemben hiszen ők a családom szabadon átléphetnek rajtam
- Képtelen vagyok az egyéni felelősség vállalásra és mindent úgy csinálok, ahogy a család szeretné
A kérdés az, hogy mindez mennyibe kerül nekem?
Ami ilyenkor belső konfliktushoz vezet, hogy egyszerre szeretnék hű maradni a családhoz és önmagamhoz is. Ami addig lehetséges csak, amíg a család velem kapcsolatos érdekei egyeznek a saját érdekeimmel. Amint e kettő eltér egymástól olyan döntéshelyzetbe kerülök, ami bénító lehet számomra.
Mi kellene ahhoz, hogy hű tudjak maradni magamhoz anélkül, hogy közben azt érezném, hogy elárulom a szeretteimet?
Legfőképp egészségesen működő énhatárok, magabiztosság, önbizalom, önmagamba vetett hit és önszeretet.
Hiszen a valódi szeretet nem kér önmegtagadást. A határok kijelölését nem tekinti árulásnak. Önmagunk választását pedig nem érzi cserbenhagyásnak.
A felnőtté válás része, hogy merjük újra értelmezni, mit jelent lojalitás a családhoz – és mit jelent lojalitás önmagunkhoz.
Ha ebben segítségre van szükséged várlak egyéni konzultációra.
Adrienn
®
