Nagy Réka Klinikai szakpszichológus

18/11/2025

Egy kapcsolat ott tud növekedni, ahol mindkét fél érzelmileg biztonságban érzi magát.
Ha valaki attól fél, hogy a szavai félreértést, veszekedést vagy védekezést váltanak ki, akkor a kapcsolódás lassan elhal — még akkor is, ha a felek szeretik egymást.

Amikor a párod megosztja, mi van benne, nem bántani akar.
Egyszerűen szeretne elérni téged.
A gyors védekezés, az elutasítás vagy a harag viszont észrevétlenül zárja be a köztetek lévő ajtót.

Az egészséges, érett kapcsolatokban:
💛 Reakció helyett egy pillanatra megállnak
💛 Nem a saját igazukat, hanem a másik élményét próbálják meghallani
💛 Kérdeznek, mielőtt következtetnek
💛 Nem a vita, hanem a megértés felé fordulnak
💛 Olyan légkört teremtenek, ahol érzéseket lehet hozni — félelem nélkül

Az érzelmi biztonság nem extra, hanem alap! Ha nincs, a kommunikáció könnyen csúszik át védekezésbe és félreértésekbe.
Ha van, a kapcsolat nyugodt, gyógyító és fejlődő térré válik.

Ha mélyebb kapcsolódást szeretnél, kezdd azzal, hogy olyan emberré válsz, akivel a másik fél nyugodtan beszélhet.
A közelség ott születik, ahol a védekezés elcsendesedik.

16/11/2025

Tegnap arról írtam, mit is jelent a reziliencia – ma pedig szeretném megmutatni, milyen módszerekkel fejleszthető a mindennapokban.

☂️ Gyakorlati módszerek:
A reziliencia nem velünk született tulajdonság, hanem olyan készség, amelyet tudatos gyakorlással erősíthetünk.

1. Állj meg, amikor feszültséget érzel
Nem kell rögtön megoldani mindent. Egy rövid megállás, pár lassú légzés már visszakapcsol a jelenbe és csökkenti az automatikus reagálást. 🧍‍♀️

2. Kisebb helyzetekben gyakorolj
A rugalmasság a mindennapok apró stresszeiben épül. Ahogy ezekben tudatosabban reagálsz, úgy nő a kapacitásod a nagyobb helyzetekhez is.😏

3. Tudd, hol a határod
A reziliencia nem a végtelen tűrésről szól. A határhúzás – legyen az idő, energia vagy érzelmi terhelés – stabilizál. 🤚

4. Kérj segítséget
A segítségkérés nem gyengeség, hanem a belső biztonság egyik jele. A reziliens ember tud támaszkodni a kapcsolataira. 👬

5. Dolgozz az önszabályozáson
Figyeld, milyen jelekből tudod, hogy túlpörögsz vagy merülsz. Ha korán észreveszed, könnyebb visszavenni és rendezni magad. ⚖️

6. Támogasd a tested
Pihenés, alvás, mozgás, megfelelő folyadékbevitel — ezek közvetlenül javítják az érzelmi ellenállóképességet. 😴✍️🏃‍♀️🥤

7. Gondolj vissza utólag
„Mit tanultam ebből? Mi működött? Mit csinálnék legközelebb?” A rendszeres önreflexió az egyik legerősebb reziliencia-építő eszköz. 🤔

A reziliencia lényege nem az, hogy ne érjen meg terhelés, hanem hogy tudjuk: vissza tudunk találni a belső egyensúlyunkhoz. Ez a fajta rugalmasság tanulható — és naponta erősíthető.

15/11/2025

A mentális reziliencia nem azt jelenti, hogy nem érint meg semmi.
Azt jelenti, hogy vissza tudsz térni önmagadhoz. 🌿

Sokan úgy gondolják, a lelki ellenállóképesség azt jelenti, hogy „erősnek kell lenni”, nem szabad összetörni, nem szabad kiborulni.
De a reziliencia valójában nem keménység, hanem rugalmasság.

☂️A reziliens ember:
• átéli a nehéz érzéseit,
• feldolgozza,
• majd visszarendeződik — nem ugyanoda, hanem egy kicsit érettebben.

A kutatások szerint a mentális rezilienciát három fő dolog erősíti:
• Tisztánlátás – érteni, mi történik bennem és körülöttem. 🔎
• Kapcsolódás – legyen legalább egy ember, akivel őszintén beszélhetek.🫶
• Rugalmasság – nem a körülményekhez ragaszkodom, hanem a megküzdési eszköztáramhoz.☔️

A reziliencia nem velünk született adottság – tanulható.
És minden egyes megküzdött helyzet egy újabb bizonyíték arra, hogy képesek vagyunk rá.
Nem az a cél, hogy elkerüljük a nehéz helyzeteket — hanem hogy legyenek eszközeink ahhoz, hogy fel tudjuk dolgozni őket.

07/11/2025

" Mi nem voltunk ölelkezős család.”

Ezt sokszor hallani terápiában — csendesen, magyarázkodva, mintha csak egy apró tény lenne. Pedig gyakran egy egész történet sűrűsödik benne.
Egy családi rendszer, ahol a szeretet inkább teljesítményhez, mint érintéshez kötődött. Ahol az ölelés helyett jó jegyek, rend, megfelelés és lojalitás volt a kapcsolódás nyelve.
És ahol a test lassan elfelejtette, milyen érzés megpihenni egy biztonságos karban.
Felnőttként sokan újratanulják ezt.
Először kényelmetlen, szokatlan —mintha nem tudnánk „hova tegyük magunkat” egy ölelésben. De a test emlékszik. És idővel újra megtanulja, hogy a közelség nem veszély, hanem megnyugvás.
Az ölelés a biztonság tapasztalata.
Nemcsak a másikhoz kapcsol, hanem önmagunkhoz is. 💛

02/11/2025

🖤 Az öntudat az ember legnagyobb ajándéka — és talán legnagyobb terhe is.
Képesek vagyunk rálátni önmagunkra, a múló időre, és arra is, hogy egyszer minden, amit ismerünk, véget ér.

Nem tudunk ezzel a tudással együtt élni anélkül, hogy valamilyen formában ne próbálnánk megszelídíteni.
Gyermekeinken, munkánkon, kapcsolatainkon keresztül igyekszünk nyomot hagyni, mintha ezzel kicselezhetnénk a végességet.

Yalom szerint azonban nem a halál a legnagyobb félelmünk, hanem az, hogy nem éltünk igazán. Hogy elszalasztottuk a pillanatot, amikor még jelen lehettünk volna.

A halandóság tudata nem ellenség — hanem meghívás.
Arra, hogy mélyebben szeressünk, bátrabban éljünk, és időnként megálljunk, hogy tényleg érezzük: most van.

30/10/2025

💔 Szülőseb
Elengedni a szülőt, akit sosem kaptál meg

Ahhoz, hogy begyógyítsd a szüleid által hagyott sebeket, el kell engedned azt az álmot, hogy egyszer majd olyan anyává vagy apává válnak, amilyenre mindig is szükséged lett volna.
El kell engedned a reményt, hogy egyszer majd érzelmileg elérhetőek lesznek, felismerik a hibáikat, bocsánatot kérnek és megváltoznak.

Ez fájdalmas folyamat — mert ezzel szembesülni annyi, mint gyászolni a szülőt, akit sosem kaptál meg.
De ez a gyász nem gyengeség: ez a gyógyulás kapuja.

Amikor megengeded magadnak, hogy elgyászold, amit nem kaptál meg, akkor lassan képes leszel önmagadból megadni mindazt, amit gyerekként hiányoltál: a szeretetet, a törődést, az elfogadást, a hitet abban, hogy elég vagy.
A gyógyulás nem abból születik, hogy ők megváltoznak, hanem abból, hogy te már nem vársz tőlük többet.🕊️

29/10/2025

27/10/2025

Dr. Martin Seligman, a pozitív pszichológia atyja, egy olyan módszert dolgozott ki, amely igazoltan növeli a jóllétet és a boldogságérzetet.
A technika neve: „Három jó dolog”, vagy másként „Három áldás” gyakorlat.

Lényege, hogy lefekvés előtt néhány percet szánunk arra, hogy leírjuk azt a három dolgot, ami aznap jól ment.
Lehet ez egy nagy siker – például előléptetés a munkahelyen –, vagy egy egészen apró öröm, mint egy finom kávé, egy kedves szó, vagy az, hogy végre sütött a nap.

Amikor rendszeresen reflektálunk a napunk pozitív pillanataira, az agyunk fokozatosan átáll a hiányokról a lehetőségekre, a stresszről a hálára.
Már egy hét gyakorlás után is érezhető a változás: több derű, hála és belső egyensúly jelenik meg a mindennapokban.

Próbáld ki ma este:
🕯️ Ülj le pár percre,
✍️ Írj le három jó dolgot, ami ma történt,
💭 És figyeld, ahogy lassan megváltozik a fókuszod – kifelé a félelemből, befelé a hálába.

25/10/2025

A “Let Them Theory” (azaz „Hagyd rájuk” elmélet) az utóbbi évek egyik legfelszabadítóbb, mégis mélyen pszichológiai tartalmú gondolata, amelyet Mel Robbins népszerűsített, de gyökere a pszichológiai autonómia, határok és elfogadás témáiban rejlik.

Sokszor érezzük úgy, hogy más reakciót, viselkedést várunk emberektől, mint amit tapasztalunk tőlük.
Hogy jobban figyelhetnének ránk, hálásabbak lehetnének,
hogy végre visszahívhatnának, megkérdezhetnék, hogy vagyunk,
vagy megtehetnék azt, amit mi megtennénk értük.
És amikor nem így történik, csalódunk.
Úgy érezzük, mintha minket utasítanának el.
A 'Hagyd rájuk elmélet' pontosan itt hoz egy mély felismerést:
hagyd, hogy megtegyék, amit meg akarnak tenni.

Ha nem hívnak vissza – hagyd.
Ha nem vesznek részt abban, ami fontos neked – hagyd.
Ha távolságot tartanak – hagyd.

Nem azért, mert közömbös vagy.
Hanem mert megérted: az emberek viselkedése róluk szól, nem rólad.
Ez az elmélet nem a lemondásról szól, hanem a belső szabadságról.
Arról, hogy nem próbálod többé erőből fenntartani a kapcsolatokat,
nem bizonyítod az értékedet, és nem kapaszkodsz abba, aki nem akar ott lenni.

A „Hagyd rájuk” szemlélet a pszichológiai érettség egyik legmélyebb formája:
amikor felismered, hogy a szeretet, a tisztelet és a figyelem
csak akkor valódi, ha szabadon adják.
És amint elkezded hagyni, hogy mások önmaguk legyenek,valami gyönyörű történik: felszabadul az energia, amit addig a kontrollra pazaroltál.
Ezt az energiát végre önmagadra, a saját növekedésedre,és azokra fordíthatod, akik valóban ott akarnak lenni veled.
Mert aki akar marad, közeledik.
Aki szeret, — egyszerűen ott van.

24/10/2025

💔 A szerelem öt szintje – az érzelmi kötődés fejlődése
Sokan nem tapasztalják meg a valódi, érett szeretetet, mert a kapcsolatuk elakad a második szakaszban, ahol a kezdeti idealizálás után megjelennek a különbségek, a sérülések és a csalódás.
Pedig ez nem a vég, hanem a valódi kapcsolat kezdete.
A szerelem nem állandó eufória, hanem fejlődési folyamat. Olyan érzelmi út, amely végigvezet a kötődés, a leválás, az önismeret és az intimitás különböző állomásain.
A szeretet egyik funkciója, hogy tükröt tartson — megmutatva, mely részeink szorulnak még gyógyulásra.

💞 1. szakasz – A szerelembe esés (ideálfázis)
Ebben az időszakban a másikban felfedezzük mindazt, amit tudattalanul magunkból hiányolunk.
A limbikus rendszer aktivitása, a dopamin és oxitocin hatása alatt idealizáljuk a másikat.
Úgy érezzük, „megtaláltuk a hiányzó felünket”.
Ez a szakasz biológiailag is a kötődés kialakulását segíti, de pszichológiailag projekciókkal teli: a másikban önmagunk egy idealizált részét látjuk.
🧭 Feladat: tudatosítani, hogy a vonzalom még nem szeretet, és nem összetéveszteni a „kémiai biztonságérzetet” a valódi intimitással.
💔 2. szakasz – A kiábrándulás és határkonfliktusok
Amikor a hormonális eufória alábbhagy, elkezdjük a másikat reálisabban látni.
Megjelennek az ellentétek, a sémák, a korai kötődési minták aktiválódnak.
Sok kapcsolat itt szakad meg, mert a felek a feszültséget „rossz jelnek” érzékelik.
Pedig ez a szakasz a növekedés kapuja: a projekciók visszavonásának, a realitás elfogadásának ideje.
Ha ilyenkor nem menekülünk, hanem reflektálunk, a kapcsolat elkezd gyógyítani.
🧭 Feladat: megkülönböztetni, mi az, ami valóban a másikról szól, és mi az, amit a saját múltunkból vetítünk bele.
🌿 3. szakasz – Az elfogadás és realitás integrálása
A pár elkezd „kijózanodni” — a kapcsolat lelassul, stabilizálódik.
Itt már nem az illúziók, hanem az értékek, határok, reális elvárások kerülnek előtérbe.
A két különböző identitás képes egymás mellett létezni.
Ez az érett kötődés alapja: a biztonságérzet nem az összeolvadásból, hanem a kölcsönös tiszteletből fakad.
🧭 Feladat: fenntartani a kapcsolatban a különbözőséget, és megtanulni együttműködni, nem versenyezni.
🌸 4. szakasz – Az érett szeretet és partnerség kialakulása
Ezen a szinten a kapcsolat már nem a hiányokról szól, hanem a két önálló, érett személyiség közös fejlődéséről.
A szeretet itt nem érzelem, hanem döntés is: tudatos jelenlét, elfogadás, és a másik mélységének megismerése.
Megjelenik az intimitás, az őszinteség és a kölcsönös felelősségvállalás.
🧭 Feladat: megőrizni a kíváncsiságot és a kapcsolódás frissességét a biztonságon belül is.
🌺 5. szakasz – Közös növekedés és transzcendens szeretet
Ez már nemcsak párkapcsolat, hanem kapcsolódás mint életforma.
A két ember együtt fejlődik, közös értékrendet, célokat, akár küldetést vállal.
A szeretet itt meghaladja az egót: nem arról szól, hogy mit kapok, hanem hogy mit építünk közösen.
Ez a „mi” tudat, a társas önmegvalósítás szintje.
🧭 Feladat: az egyéni és a közös fejlődés egyensúlyban tartása, a kapcsolat spirituális dimenziójának tudatosítása.

💬 A szerelem nem egy végállapot, hanem egy pszichológiai érési folyamat, amelyben újra és újra találkozunk a saját gyermeki részünkkel, félelmeinkkel és vágyainkkal.
Az, aki képes ezeken a szinteken tudatosan végighaladni, már nem csak szeretve akar lenni, hanem képes valóban szeretni.

21/10/2025

;)

21/10/2025

Egy kapcsolat megmentése nemcsak érzelmi, hanem önismereti kérdés is — hiszen olykor nem a másikért, hanem a saját mintáink ellen küzdünk.
Amikor újra és újra próbáljuk „megjavítani” a kapcsolatot, sokszor valójában múltbéli sebeinket próbáljuk begyógyítani a jelenben.
Megéri küzdeni, ha a másik fél is ott van ebben a folyamatban — ha két ember együtt akar tanulni, változni, felelősséget vállalni.
De nem éri meg, ha csak egyik fél tartja életben a kapcsolatot, ha a küzdelem önfeladásba fordul, vagy ha a szeretet már inkább fáj, mint gyógyít.
A kapcsolatért való küzdelem nem azonos az önfeláldozással.
Az igazi szeretet nem húz le, hanem emel — még akkor is, ha közben nehéz.

Hogyan tehetünk a kapcsolatért?
A legtöbb kapcsolat nem akkor omlik össze, amikor elfogy a szeretet, hanem amikor megszűnik a figyelem.
A törődés, az őszinte érdeklődés, a kommunikáció és a bizalom mind olyan „mikrolépések”, amelyek újra és újra élesztik a kapcsolatot.
Tegyetek érte tudatosan:
– Beszéljetek egymással nemcsak a problémákról, hanem az érzéseitekről is.
– Tanuljátok újra egymás „nyelvét” – mi az, amitől a másik érzi, hogy fontos.
– Ne a hibást keressétek, hanem a megértést.
– Merjetek külső segítséget kérni, ha elakadtatok.
– És ami talán a legfontosabb: ne feledjétek, hogy minden kapcsolat két ember tükre – ha egyik tükör bepárásodik, a másik sem lát tisztán.
A valódi közelség nem magától marad fenn.
Ápolni, táplálni, megújítani kell – nap mint nap.
A kapcsolatért való küzdelem csak addig épít, amíg közben nem veszíted el önmagad.