18/11/2025
https://www.facebook.com/photo/?fbid=122203139216312539&set=a.122105714594312539
Az ADHD-t sokan még ma is félreértik, és úgy gondolják, hogy majd kinövi, csak jobban kell figyelnie, vagy több önfegyelemre lenne szüksége. A valóság azonban az, hogy a kezeletlen ADHD az évek során egyre több tünetet, érzelmi terhet és kapcsolati nehézséget halmoz fel. Egy gyermekpszichiátertől egyszer úgy hallottam, hogy mire egy ADHD-s gyerek eléri a 15–16 éves kort, akár két-három járulékos diagnózist is „összeszedhet”, ha nem kap megfelelő támogatást. Ezek a társuló nehézségek nem új problémák, hanem a hosszú távú túlterhelés, sikertelenség és krónikus stressz következményei. A komorbiditások tehát nem véletlenszerűen jelennek meg: a kezeletlenség csendes lavinája viszi magával őket.
1. Szorongás – amikor a világ túl soknak tűnik
A kezeletlen ADHD-s gyerek gyakran érzi úgy, hogy bárhogy próbálkozik, sosem tud elég jó lenni. A folyamatosan elmaradó elvárások idővel tartós szorongáshoz vezetnek. Ez megjelenhet iskolafóbia, teljesítményszorongás vagy akár szociális szorongás formájában is.
2. Depresszió – a megtört önbizalom következménye
A rengeteg negatív visszajelzés, a „miért nem figyelsz?”, „már megint elfelejtetted?” típusú mondatok idővel beleégnek a gyerek identitásába. A krónikus önértékelési problémák depresszióhoz vezethetnek, különösen serdülőkorban.
3. ODD – az ellenállás logikus reakciója
Sokan az ODD-t (oppozíciós zavar) egyszerű engedetlenségnek címkézik, pedig gyakran az ADHD természetes következménye. Ha egy gyerek folyamatosan úgy érzi, hogy kontrollt veszít, vagy nem tud megfelelni, daccal próbálja azt visszanyerni. Ez az ellenállás kimerültséggel kevert tehetetlenség.
4. OCD – szorongásból fakadó túlkompenzálás
Nem minden ADHD-snál jelenik meg, de a szorongás és a kontroll iránti vágy miatt bizonyos gyerekek és felnőttek OCD-szerű viselkedéseket alakíthatnak ki: kényszeres ellenőrzést, ismétlést vagy gondolatkényszereket. Ezek gyakran nem valódi OCD-t, hanem a belső káosz ellensúlyozására tett próbálkozásokat tükrözik.
5. RSD – amikor a visszautasítás fájdalomként csapódik be
Az RSD (Rejection Sensitive Dysphoria) az ADHD egyik legfájdalmasabb, de legkevésbé ismert kísérőjelensége. A visszautasításra, kritikára vagy csalódásra adott reakció szinte fizikai fájdalomként jelenik meg. Ez egy neurológiai túlérzékenység, amelyet a kezeletlen ADHD és az ismétlődő negatív élmények tovább erősítenek.
6. PDA – az elvárásoktól való menekülés mint túlélési stratégia
A PDA-t (Pathological Demand Avoidance) leggyakrabban az autizmushoz kötik, de ADHD-s gyerekeknél is megjelenhet bizonyos szintű, elvárásoktól való intenzív menekülés. A gyerek nem „nem hajlandó” megcsinálni valamit, hanem nem tud, mert az elvárás fenyegetésként hat rá. A folyamatos teljesítménykudarc és a túlterheltség ezt tovább erősítheti.
7. Viselkedéses problémák, impulzivitás, dühkitörések
A frusztrált idegrendszer gyakran robbanékonyabbá válik. A kezeletlen impulzivitás dühkitörésekhez, konfliktusokhoz, testvérféltékenységi harcokhoz, sőt akár iskolai vagy társas elszigetelődéshez is vezethet.
8. Kamaszkorban: kockázatkereső viselkedések
A serdülő ADHD-s agy még érzékenyebb a dopaminhiányra, ezért nagyobb eséllyel jelenik meg:
• impulzív döntéshozatal
• szerhasználat
• önkárosító vagy önszabotáló viselkedés
• veszélyes közlekedési vagy sporthelyzetek vállalása
Miért fontos a korai felismerés és támogatás?
Mert a komorbiditások nem az ADHD velejárói, hanem annak következményei, ha a gyerek túl sokáig egy olyan világban él, amely nem érti őt. Megfelelő edukációval, szülői támogatással, viselkedésterápiával, környezetalakítással és – ha szükséges – gyógyszerrel ezek a társuló problémák jelentősen megelőzhetők vagy enyhíthetők.
A diagnózis nem címke, hanem védőernyő: segít megérteni, mi zajlik a háttérben, és lehetővé teszi, hogy időben lépjünk, mielőtt a nehézségek halmozódni kezdenek.
Konzultációs vagy coaching időpontért keress bizalommal Messengeren, a kaoszklan@gmail.com emailcímen vagy a +36 30 500 8227 telefonszámon.
Te is lehetsz büszke szülő.
