07/01/2026
Gondolatok a gátvédelemről..
A szülés időpontjának közeledtével a várandós nők körében gyakran megfogalmazódik az a törekvés, hogy a szülés a lehető legkisebb gátsérüléssel történjen.
A várandós nő másállapotban van, a várandósság önmagában terheli a gátat, a növekvő baba súlya lefelé nyomja a kismedencei szerveket, a hormonok fellazítják a kötőszöveteket.
Miért fontos a gátvédelem?
Mert a gát sérüléseinek rövid és hosszútávú következményei lehetnek: fájdalom és kényelmetlenség a szülés után, a szoptatás nehezítettsége, gyógyulási problémák, esetleges fertőzés, hosszútávon pedig vizelettartási problémák-inkontinencia, a nagyobb fokú sérülések akár a záróizmok működését is
befolyásolhatják.
A klinikai tapasztalatok és a korszerű, élettani szülést támogató megközelítések alapján egyre inkább előtérbe kerül az a szemlélet, miszerint a gátvédelem nem kizárólag a kitolási szakban alkalmazott manuális technikák függvénye.
Ilyenkor válik igazán hangsúlyossá a felkészülés szerepe, ami több tényezős:
1. Az anya testi felkészültsége:
• a mindennapi testtartási szokások, a medencefenék egyensúlyának
megőrzésére
• a mozgásminőség, azon gyakorlatok bevezetése, amelyek lehetővé teszik a
medencefenék izmainak, kötőszöveteinek rugalmasságát, elősegítve a
baba ideális beilleszkedését, majd lefele haladását a szülőcsatornában
• a medencealap izmainak, kötőszöveteinek az egyensúlya
• a légzés fontossága
• a felkészülés célja nem feltétlenül a gát izolált ”nyújtása”, hanem a
medence egészének funkcionális egyensúlya, amely lehetővé teszi majd a
szövetek fokozatos alkalmazkodását a szülés során
2. A magzat helyzete és beilleszkedése:
• a gát terhelése szoros összefüggésben áll a magzat fejének helyzetével és
a medencébe történő beilleszkedés módjával
• optimális magzati pozíció estén a nyomás egyenletesen oszlik el, a gát
kevésbé terhelődik
• kedvezőtlen beilleszkedésnél, pl. hátsó koponyatartás, fejtető tartás,
aszinklitikus fejtartás a gátra nagyobb terhelés kerülhet, a kitolási
szakasz elhúzódhat
3. Szülési testhelyzetek és mozgás a kitolási szakaszban:
• a szülés alatti testhelyzetek jelentősen befolyásolják a gát terhelését
• a szabad pozícióválasztás lehetőséget ad arra, hogy a medence
mozgásban maradjon, ezáltal nagyobb teret adjon, ez egy nagyobb baba
megszületésénel elengedhetetlen
• a függőleges testhelyzetek (négykézláb, előredőlő, térdelő) gyakran
kíméletes terhelést jelentenek a gát szövetei számára
• a gátvédelem szempontjából fontos tudni, hogy nem létezik univerzálisan
a “legjobb” testhelyzet; a döntő tényező az adott szülési szakaszhoz és
egyéni adottságokhoz való alkalmazkodás
4. A kitolás módja és időzítése:
• a gát szöveteinek alkalmazkodásához, kinyílásához időre van szükség
• az ösztönös , nem erőltetett kitolás lehetőséget ad a fokozatos tágulásra
• a túlzott irányítás vagy siettetés növelheti a sérülés kockázatát
• a szülésfelkészítés fontos része annak a megértése, hogy a gátvédelem
nem gyorsasági kérdés, hanem a szövetek alkalmazkodásának támogatása
5. A pszihés biztonság szerepe:
• a gát állapota nem független az anya pszichés állapotától
• a biztonságérzet és a támogatott környezet elősegíti az ellazulást
• a félelem és a feszültség fokozhatja az izomtónust, ezáltal csökken a
szövetek rugalmassága, nő a sérülés esélye
• a felkészülés része a mentális ráhangolódás is
6. A kismama életmódja a várandósság alatt:
• a várandósság alatti tudatos életmód segíthet a gát épségének a megőrzésében
• az egészséges táplálkozás, elegendő fehérje bevitel, vitaminok, különösen az E vitamint tartamazó ételek rendszeres fogyasztása, amelyek támogatják a szövetek rugalmasságát
• az ideális súlygyarapodás kedvezően hat az egész kismedence
egensúlyára
• rendszeres testmozgás, a Kegel gyakorlatok segítenek a medencefenék megerősítéseben, a tudatos ellazulásban
• elegendő folyadékbevitel, a megfelelő hidratáltság fontos a bőr és a nyálkahártyák rugalmasságának megőrzéséhez
• a 34-36 héttől a málnalevél tea segíthet a kismedencei izmok
ellazításában
• a 34-36 héttől végzett rendszeres gátmasszázs bizonyítottan növeli a gát bőrének és szöveteinek a rugalmasságát, csökkentheti a sérülés esélyét
• a szülés után a gyermekágyas időszakban a pihenés elengedhetetlen, hogy az anatómia visszrendeződése megtörténhessen, ez minimum 3 de inkább 6 hét szülés után
Vitos Mária
szülésznő, IBCLC laktációs szaktanácsadó
Tarts velünk, ha szükségét érzed
Az alábbi linken jelentkezhetsz a januári csoportba,
Várlak szeretettel!
https://forms.gle/hrzXFZ8xVfECNg2f9
