György Adél pszichológus

György Adél pszichológus Klinikai szakpszichológus
Pszichológiai tanácsadás
Addiktológiai konzultáns

31/03/2026

🤍Gyermekkori szorongás – amikor a félelem túl nagy lesz
Minden gyermek szorong néha – ez a fejlődés természetes része.
De amikor a szorongás tartóssá válik, és hatással van a mindennapokra,
érdemes mögé nézni, személyre szabottan hiszen minden gyermek más és másként éli meg akár a hétköznapi helyzeteket is.
😟 Hogyan jelenhet meg?
A gyermekkori szorongás sokszor nem szavakban, mivel még nem tudják kifejezni verbálisan, hanem inkább viselkedésben jelenik meg:
✔ gyakori sírás, ragaszkodás
✔ elválási nehézségek
✔ alvászavarok
✔ testi tünetek (pl. hasi fájás)
✔ visszahúzódás vagy nyugtalanság
📌 Kutatások szerint a gyermekkori szorongás gyakran szomatikus tünetekben jelenik meg
(Egger & Angold, 2006).
🧠 Mi áll a háttérben?
A gyermek idegrendszere még fejlődésben van, ezért a stressz feldolgozása is eltér a felnőttekétől.
– fokozott idegrendszeri érzékenység
– környezeti változások
– kötődési bizonytalanság
– tanult minták
📌 A korai érzelmi tapasztalatok jelentősen befolyásolják a stresszreakciókat
❗ Fontos
A szorongás nem „hiszti” és nem „akarat kérdése”.
Ez egy valós idegrendszeri és érzelmi állapot.
🌿 Mit tehet a szülő?
✔ érzelmi validálás („Látom, hogy félsz” segít megfogalmazni az értelmeit)
✔ kiszámítható környezet, napirend, rutin
✔ biztonságos kötődés erősítése
✔ fokozatos megküzdés támogatása
📌 A szülői válaszkészség kulcsszerepet játszik az érzelemszabályozás fejlődésében

🚩 Mikor kérjünk segítséget?
– ha tartósan fennáll
– ha erősödik
– ha beszűkíti a gyermek életét
– ha testi tünetekkel jár
📌 A kezeletlen gyermekkori szorongás később is fennmaradhat

🤍 A szorongó gyermek nem gyenge –hanem érzékeny idegrendszerrel reagál a világra.
💬 Nálatok megjelent már a szorongás valamilyen formában?
❤️ igen
😕 most aktuális
🤍 még nem
🔁 elmentem

25/03/2026


Gyakran találkozom azzal a jelenséggel, hogy a szülők túlterheltek és a beszélgetések során kiderül, hogy olyan dolgokat is megtesznek a gyermeküknek, amit már a gyereknek kellene megtennie önmagáért, így amit a szülő segítségnek érez, az már az infantilizálás kategóriája. Például 17-18 éves gyereknek nem készítünk hajnal öt órakor szendvicset, nem visszük autóval edzésre, nem rakjuk ki a ruháját, és általában nem furikázzuk őt autóval, mert tömegközlekedni is meg kell tanulnia. Menjen el egyedül és jöjjön is haza egyedül edzésről. Hiszen csak így tudják megtanulni azt, hogy mire kell figyelni útközben, hogyan kell gondolkozni egy ilyen élethelyzetben, és igen, bele kell tenni az energiát abba, hogy egyik helyről eljussunk a másikra.

Victotia Prooday Torontóban élő nevelési szakértő jól összeszedte, hogy mire kell ügyelni a gyerekekkel kapcsolatban a nevelés során. Ugyanis a felgyorsult életnek, az instant levesporokhoz hasonlítható azonnali szükségletkielégítésnek számos következménye van.
Éppen ezért szülőként érdemes tudatosan nevelni a gyermekeket.

"Gyermekeink szörnyű mentális állapotban vannak!
A legutóbbi 15 év statisztikájából egyértelműen kiviláglik, hogy a gyermekek pszichológiai rendellenességei egészen elképesztő mértéket öltenek:
- minden ötödik gyerek mentális rendellenességben szenved,
- a figyelemhiányos rendellenességek száma 43%-kal nőtt,
- a serdülőkori depressziós betegségek száma 37%-kal nőtt,
- a 10-14 évesek gyermekek körében az öngyilkossági arány 200%-kal nőtt.
Mit tehetünk, hogy szembenézzünk az igazsággal?
- Rossz válasz, hogy javítsuk a diagnosztikai lehetőségeket.
- Rossz válasz, hogy hát, így születtek.
- Szintén rossz válasz, hogy az iskolarendszer a hibás.
Igen, az a valóság, hogy - bár fáj ezt saját magunknak is bevallani - mi, egyedül MI szülők vagyunk a felelősek, nekünk kell segíteni a gyermekünknek.
Ha azt szeretnénk, hogy a gyermekünknek valóban egészséges és önfeledt gyermekkora legyen, akkor vissza kell térnünk egészen az alapokig. Még nem késő!
Íme, ezeket kell a szülőknek megtenni:
1) Állítsunk fel korlátokat, közben ne feledjük: mi a gyermekeink szülei és nem barátai vagyunk.
2) Azt biztosítsuk a gyermekünknek, amire szüksége van, és ne azt, amit szeretne. Nem kell félni nemet mondani az igényeire, ha azok ellentétben állnak a szükségessel.
3) Biztosítsunk számára egészséges ételeket és korlátozzuk a nassolást.
4) Naponta legalább egy órát töltsünk a természetben.
5) A családi, közös vacsora alatt felejtsük el az elektronikai eszközök nyomogatását.
6) Rendes, asztali játékokkal játsszon a gyerek.
7) Minden napra kapjon a gyerkőc valamilyen feladatot, például: beágyazás, a játékok összeszedése játék után, kiteregetés, táskák elrendezése, megterítés stb.
Minden nap ugyanabban az időben feküdjön le a gyermek, és tiltsuk meg neki, hogy az ágyba vigye a különböző eszközöket, tárgyakat.
9) Tanítsuk meg a gyermekünknek a felelősségtudatot és az önállóságot. A kis sikertelenségektől ne védjük meg őket. Ezzel megtanítjuk megbirkózni a nehézségekkel, leküzdeni az akadályokat.
10) Ne csomagoljuk össze, illetve hozzuk a gyermek helyett az iskolatáskát. Ne vigyük neki az iskolába az otthon hagyott ételt, házi feladatot stb. Ha elmúlt 5 éves, ne tisztítsuk meg neki a banánt se. Tanítsuk önállóságra. Tanulja meg, mi az a türelem, és adjunk neki esélyt, hogy a szabad idejét valóban szabadon töltse el. Ezalatt kissé unatkozhat, mely arra sarkallja majd, hogy alkotó tevékenységet végezzen.
11) Az élet ne csak szórakozásból álljon.
12) Ne vegyük körül gyermekünket állandóan technikával, hogy addig se unatkozzon.
13) Semmilyen oda nem való tárgy se legyen az asztalon, amikor étkezésről van szó. Akkor sem, ha autóban vagy étteremben ül, vagy akár az üzletben vagyunk vele. Ezzel arra ösztönözzük a gyermek agyát, hogy gondolkozzon és kitaláljon valami unaloműzőt.
14) Legyünk elérhetőek gyermekünk számára, ne csak fizikálisan, de emocionálisan is. Tanítsuk meg gyermekünknek, mik is azok a szociális készségek.
15) Ne a telefonon lógjunk, gyermekünkkel beszélgessünk.
16) Tanítsuk meg gyermekünknek, hogyan birkózzon meg a haraggal és az ingerültséggel.
17) Tanítsuk meg gyermekünket kezet fogni, helyet átadni, megosztani valamit, együtt érezni, illetve megfelelően viselkedni az asztalnál, vagy beszélgetés közben
18) Tartsuk vele az érzelmi kapcsolatot: nevessünk rá, pusziljuk meg, csiklandozzuk meg, olvassunk neki, táncoljunk vele, ugráljunk vele, kússzunk-másszunk együtt.
Változtatni kell eddigi szemléletünkön, különben az egész utánunk következő generáció pirulákon fog élni. Még nem késő, de az idő egyre csak fogy és fogy. "

(Fotó: Noemi Prada)

16/03/2026

Szorongás: Miért érezzük és hogyan kezelhetjük?🫤😕🌪️
A szorongás mindenki életében jelen van időnként – egy vizsga előtt, egy fontos beszélgetés előtt, vagy akár egy nagy változás kapcsán.
Ez a természetes reakció a bizonytalanságra, és gyakran segít minket abban, hogy felkészüljünk és óvatosak legyünk.
Azonban amikor a szorongás tartóssá, intenzívvé válik, vagy befolyásolja a mindennapi életünket, akkor már érdemes komolyabban foglalkozni vele.
Jelek, amikre érdemes figyelni:
🙍Állandó feszültség, nyugtalanság érzése
🛌Alvászavar, fáradtság
Koncentrációs nehézségek
Fizikai tünetek (pl. gyors szívverés, izzadás, remegés)
Mit tehetünk ellene?
💆Tudatos légzés és relaxációs technikák alkalmazása
🚴Rendszeres testmozgás, séta a friss levegőn
Naplóírás, érzések kifejezése
Szükség esetén pszichológus, pszichoterapeuta segítségének igénybevétele🗓️
Fontos emlékezni: a szorongás nem a gyengeség jele. A megfelelő támogatással és eszközökkel megtanulhatjuk kezelni és csökkenteni, így visszanyerve a nyugalmunkat és a mindennapok kontrollját.
💡 Ha úgy érzed, hogy a szorongásod akadályoz a mindennapokban, ne habozz segítséget kérni – beszélgetés és támogatás mindig van.🤗

07/03/2026

Nők napja alkalmából 🤱👫💃🧘
🌷 A Nő ereje – több, mint szerepek összessége

A nő nem csupán szerepeket tölt be.
Nem csak anya. Nem csak társ. Nem csak dolgozó nő.

A nő érzékenység és erő egyszerre.
Az a képesség, hogy érezzen, kapcsolódjon, gondoskodjon – miközben újra és újra feláll.

A nő az, aki gyakran másokról gondoskodik, miközben elfelejti megkérdezni magától:
„Én hogy vagyok?”

Pedig a női erő nem a tökéletességben rejlik.
Hanem abban, hogy meg meri élni az érzéseit.
Hogy képes újrakezdeni.
Hogy képes határokat húzni.
És hogy megengedi magának, hogy néha elfáradjon.

Ma emlékezzünk erre:
A nő értékes nem azért, amit másokért tesz, hanem azért, aki ő.

💬 Te mikor kérdezted meg utoljára magadtól: „Nekem mire van szükségem?” 😉

01/03/2026


🎒 Iskolaérettség – Mikor érett a gyermek az iskolára?
Az iskolaérettség nem egyszerűen életkor kérdése.
Nem attól lesz egy gyermek iskolaérett, hogy betölti a 6. életévét.
Hanem attól, hogy idegrendszerileg, érzelmileg és pszichésen is készen áll az új terhelésre.
🧠 Kognitív (értelmi) érettség
A gyermek általában:
✔ képes tartósabban figyelni (15–20 perc)
✔ megérti az egyszerű szabályokat
✔ tud feladathelyzetben működni
✔ érdeklődik a tanulás iránt
✔ képes egyszerű utasításokat követni
Nem a tudás mennyisége számít, hanem a tanulási készség.
💛 Érzelmi érettség
Nagyon fontos terület:
✔ képes rövidebb ideig frusztrációt elviselni
✔ nem omlik össze azonnal kudarc esetén
✔ el tud válni a szülőtől komolyabb szorongás nélkül
✔ képes segítséget kérni
✔ alapvetően stabil hangulatú
Az iskola komoly érzelmi terhelés.
🧍 Szociális érettség
A gyermek többnyire:
✔ tud csoportban működni
✔ képes kivárni a sorát
✔ elfogad alapvető szabályokat
✔ együttműködő
✔ képes kapcsolatokat kialakítani
Az iskola erősen társas közeg.
✋ Viselkedéses / önszabályozási érettség
Gyakorlati szempontból kulcsfontosságú:
✔ képes helyben maradni
✔ viselkedése többnyire kontrollált
✔ tud feladatra fókuszálni
✔ nem igényel folyamatos felnőtt-jelenlétet
Ez idegrendszeri érettség kérdése is.
⚠ Fontos félreértés
Sok szülő ezt figyeli:
✖ tud-e olvasni / számolni
✖ ismeri-e a betűket
Pedig ezek nem iskolaérettségi kritériumok.
Az érettség nem tananyag, hanem működésmód.
🚩 Mikor lehet érdemes halasztást fontolni?
Ha tartósan jellemző:
– nagyon alacsony terhelhetőség
– erős szorongás
– impulzív, nehezen szabályozható viselkedés
– figyelmi nehézségek
– éretlen érzelemszabályozás
A túl korai iskolakezdés hosszú távon önértékelési problémákhoz is vezethet.
🌿 Szülői gondolat útravaló
Nem az a cél, hogy „minél előbb iskolás legyen”.
Hanem az, hogy sikerélménnyel és stabil idegrendszerrel kezdje az iskolát.
Az időben meghozott döntés rengeteg későbbi nehézséget megelőzhet.

24/02/2026




🌱 Gyermek fejlődése 3–6 éves korban – Mi zajlik ilyenkor a háttérben?
Ez az időszak kívülről gyakran „csak” óvodás éveknek tűnik.
Valójában azonban elképesztően intenzív pszichés és érzelmi fejlődés zajlik.
A gyermek nemcsak nő.
Hanem személyiséget épít.
🧠 Kognitív fejlődés
Ebben az életkorban:
✔ robbanásszerű a nyelvi fejlődés
✔ rengeteg „miért?” kérdés jelenik meg
✔ élénk fantáziavilág alakul ki
✔ mágikus gondolkodás jellemző („a gondolat okozza az eseményt”)
A valóság és képzelet határa még rugalmas.
💛 Érzelmi fejlődés
Gyakori jelenségek:
✔ intenzív érzelmek
✔ hirtelen hangulatváltások
✔ félelmek (sötét, szörnyek, elválás)
✔ erős kötődés a szülőhöz
Az érzelemszabályozás még tanulási folyamat.
🧍 Szociális fejlődés
Ebben a korban tanulják:
✔ a szabályokat
✔ a várakozást
✔ a megosztást
✔ az együttműködést
✔ a konfliktuskezelés alapjait
Az egocentrikus működés lassan oldódik.
🎭 Viselkedés – ami gyakran kihívás a szülőknek
Teljesen tipikus:
– dackorszak maradványai
– határtesztelés
– hiszti
– „én akarom” működés
– szerepjátékok, utánzás
Ez nem rosszaság.
Hanem fejlődési sajátosság.
🌿 Szülői tippek erre az időszakra
✔ 1. Az érzelmek tanítása fontosabb, mint a viselkedés azonnali javítása
Nem csak fegyelmezésre van szükség, hanem érzelmi tükrözésre:
👉 „Látom, most nagyon mérges vagy.”
👉 „Ez most nehéz neked.”
Az érzelmi szókincs fejlődése kulcsfontosságú.
✔ 2. A határok biztonságot adnak (nem korlátoznak)
A következetes szabályok nem szigorúságot jelentenek, hanem stabilitást.
A gyermek számára a kiszámítható világ nyugtató.
✔ 3. A játék nem „időtöltés”, hanem fejlődési szükséglet
Szerepjáték, fantázia, mesélés →
ezeken keresztül dolgozzák fel a belső élményeket.
✔ 4. A félelmeket ne bagatellizáljuk
A gyermek félelmei számára valóságosak.
Nem: „Ugyan, nincs ott semmi.”
Hanem: ✔ „Értem, hogy félsz.”
✔ 5. A viselkedés mögött mindig szükséglet van
Fáradtság
figyelemigény
túlterheltség
bizonytalanság
A tünet sokszor üzenet.
⚠ Ha tartós nehézségek jelennek meg…
Érdemes szakemberhez fordulni, ha hosszabb ideig fennáll:
– extrém szorongás
– gyakori, kezelhetetlen dührohamok
– társas problémák
– regresszió (pl. beszéd, szobatisztaság)
A korai segítség nagyon sok későbbi nehézséget megelőzhet.

20/02/2026


Hoztam egy kis kiegészítést, az 1-3 éves korosztályhoz, ami nagyon nagyon fontos téma, a leggyakoribb szülői hibákkal, illetve hogyan lehet ezt segíteni.
🏫 Bölcsődei / óvodai beszoktatás – az első leválás
Az 1–3 éves kor egyik legnagyobb érzelmi kihívása a gyermek számára a szülőtől való átmeneti elszakadás. A bölcsőde vagy óvoda kezdése nem csupán logisztikai változás, hanem komoly pszichológiai esemény.
A gyermek világának középpontja ebben az időszakban a biztonságot adó személy – ezért teljesen természetes, ha a kezdet nehéz.
❤️ Mi zajlik ilyenkor a gyermekben?
A kisgyermek:
✔ még erősen kötődik a szülőhöz
✔ nem érti pontosan az idő fogalmát („Anya visszajön”)
✔ bizonytalanságot élhet meg
✔ szeparációs szorongást mutathat
✔ sírással, tiltakozással reagálhat
Ez nem „rossz viselkedés”, hanem kötődési reakció.
😢 Normális reakciók beszoktatáskor
Gyakran előfordul:
✔ sírás elváláskor
✔ kapaszkodás a szülőbe
✔ regresszió (pl. újra cumiigény, alvási nehézségek)
✔ fokozott érzékenység otthon
✔ átmeneti viselkedésváltozás
Ezek többnyire az alkalmazkodás természetes részei.
🌿 Mi segíti a biztonságos beszoktatást?
1. Fokozatosság (ha lehetséges)
Rövid bent tartózkodások, szülő jelenlétével indítva.
2. Érzelmi stabilitás a szülő részéről
A gyermek rendkívül érzékeny a szülő szorongására.
3. Elbúcsúzás – nem eltűnés
Mindig legyen elköszönés, még ha nehéz is.
4. Kis rituálék kialakítása
Pl. puszi + integetés + „Délután jövök érted”.
5. Biztonságot adó tárgy
Kedvenc plüss, kendő, ismerős tárgy.
⚠ Amit érdemes kerülni
✖ titokban elmenni
✖ túl hosszú, bizonytalan búcsúzkodás
✖ bűntudatkeltés („Ne sírj, nagyfiú vagy”)
✖ érzelmek bagatellizálása
✖ fenyegetés vagy zsarolás
A gyermek érzései valósak – nem manipuláció.
🧠 Szülői belső munka (nagyon fontos!)
A beszoktatás sokszor a szülő számára nehezebb, mint a gyermeknek.
Teljesen normális érzések:
✔ bűntudat
✔ szorongás
✔ bizonytalanság
✔ aggódás
A gyermek számára a legnagyobb biztonságot az adja, ha a szülő nyugodt és határozott.
🚩 Mikor érdemes jobban odafigyelni?
Ha hosszabb idő után is fennáll:
✖ extrém, nem csökkenő szorongás
✖ tartós alvászavar
✖ erős visszahúzódás
✖ gyakori testi panaszok
✖ jelentős viselkedésromlás
ilyenkor hasznos lehet szakemberrel konzultálni.
✨ Fontos tudni: az alkalmazkodás egyéni. Van, aki gyorsan, van, aki lassabban szokik be – ez nem minősítés, hanem temperamentum és kötődési mintázat kérdése is.
❗ Szülői hibák beszoktatás idején (amik teljesen érthetőek… mégis nehezíthetik a folyamatot)
A bölcsőde / óvoda kezdése érzelmileg megterhelő időszak. Nemcsak a gyermeknek, hanem a szülőnek is. Sok „hiba” valójában jó szándékból fakad.
Nézzük a leggyakoribbakat 👇
1️⃣ „Titokban elszököm, így könnyebb lesz”
Rövid távon valóban kevesebb a sírás…
Hosszú távon viszont bizonytalanságot okozhat.
A gyermek számára ez gyakran így jelenik meg:
👉 „Anya bármikor eltűnhet.”
A biztonságos kötődés alapja a kiszámíthatóság.
2️⃣ Túl hosszú, bizonytalan búcsú
Sok szülő érzi: „Még egy ölelés… még egy puszi…”
A gyermek ezt gyakran nem megnyugtatásként, hanem jelzésként értelmezi:
👉 „Valami nincs rendben, ezért nem megy el.”
A rövid, határozott elköszönés többnyire biztonságosabb.
3️⃣ Bűntudatkeltő mondatok
„Ne sírj, anya szomorú lesz.”
„Nagyfiú / nagylány vagy már.”
A gyermek érzelmei nem hisztik, hanem valódi belső állapotok.
Az ilyen mondatok akaratlanul is szégyent vagy feszültséget kelthetnek.
4️⃣ Az érzések bagatellizálása
„Ugyan, nincs semmi baj.”
„Nem is fáj ez neked.”
Pedig a gyermek valóban szoronghat.
Az érzelmi validálás kulcsfontosságú:
✔ „Látom, nehéz most.”
✔ „Itt vagyok, és visszajövök.”
5️⃣ A szülő szorongása (amit a gyermek azonnal megérez)
A kisgyermek rendkívül érzékeny a nonverbális jelekre.
Ha a szülő bizonytalan, a gyermek gyakran így reagál:
👉 fokozott kapaszkodás
👉 erősebb sírás
👉 nehezebb leválás
Ez teljesen természetes pszichológiai jelenség.
🌿 Mi segít valójában?
✔ következetesség
✔ kis rituálék
✔ nyugodt, stabil jelenlét
✔ az érzelmek elfogadása
✔ türelem (nagyon sok türelem)
✨ Fontos: nincs tökéletes beszoktatás és nincs tökéletes szülő.
A legtöbb nehézség a szeretetből és aggodalomból fakad.

14/02/2026


🌱 Gyermek fejlődési szakaszok – 1–3 éves kor
(a “kis felfedező” időszaka)
Az 1–3 éves életkor a fejlődés egyik legintenzívebb és leglátványosabb szakasza. A gyermek ebben az időszakban nemcsak járni és beszélni tanul meg, hanem elkezdi kialakítani önállóságát, akaratát és identitását is.
Ez az időszak sokszor kihívást jelent a szülőknek, mégis kulcsfontosságú a személyiség egészséges alakulásában.
🧠 Érzelmi fejlődés
Ebben az életkorban a gyermek:
✔ erősen kötődik a szülőhöz / gondozóhoz
✔ intenzív érzelmeket él meg (öröm, düh, frusztráció)
✔ még nem tudja szabályozni az érzéseit
✔ gyakoriak a dühkitörések (teljesen normális!)
A hiszti nem „rosszaság”, hanem az idegrendszer éretlenségének jele. A gyermek még nem képes arra, hogy belső feszültségeit önállóan kezelje.
👉 A legfontosabb szükséglet: érzelmi biztonság és megnyugtatás.
🚶‍♂️ Autonómia és akarat
Ez az „ÉN egyedül!” korszak.
A gyermek:
✔ próbál önálló lenni
✔ felfedezi saját akaratát
✔ határokat tesztel
✔ gyakran mond nemet
Ez nem dacosság, hanem az egészséges pszichés fejlődés része. A gyermek tanulja, hogy ő különálló személy.
👉 A legfontosabb szükséglet: biztonságos keretek + türelmes határok.
🗣 Nyelvi és kommunikációs fejlődés
Ebben az időszakban robbanásszerű a beszédfejlődés:
✔ szókincs gyors bővülése
✔ egyszerű mondatok megjelenése
✔ saját vágyak kifejezése
✔ gyakori frusztráció, ha nem értik meg
👉 A legfontosabb szükséglet: figyelem, visszajelzés, beszélgetés.
🤝 Szociális fejlődés
A kisgyermek:
✔ érdeklődik más gyerekek iránt
✔ de még nem igazán tud együtt játszani
✔ erős az „enyém” élmény
✔ tanulja az osztozást és empátiát
👉 A legfontosabb szükséglet: modellezés és elfogadás.
❤️ Mire van igazán szüksége a gyermeknek ebben az időszakban?
Nem tökéletes szülőre.
Hanem:
✔ érzelmi elérhetőségre
✔ következetes, de szeretetteljes határokra
✔ megnyugtatásra krízishelyzetekben
✔ biztonságos kötődésre
✔ türelemre
⚠ Mi történhet, ha ezek a szükségletek tartósan nem elégülnek ki?
A korai évek tapasztalatai mélyen beépülnek a személyiségbe. Ha a gyermek gyakran él meg:
✖ elutasítást
✖ érzelmi magára hagyást
✖ kiszámíthatatlanságot
✖ túlzott szigort vagy épp határtalanságot
annak felnőttkori következményei is lehetnek.
🧩 Lehetséges felnőttkori mintázatok
Nem törvényszerű, de gyakran megjelenhet:
✔ bizonytalan kötődés
✔ erős szorongás vagy bizalmatlanság
✔ túlzott megfelelési kényszer
✔ indulatkezelési nehézségek
✔ alacsony önértékelés
✔ elhagyatástól való félelem
✔ kapcsolati instabilitás
Fontos: ezek nem „hibák”, hanem sokszor korai élmények lenyomatai.
✨ A jó hír: a fejlődés rugalmas. A biztonságos, támogató kapcsolatok később is képesek korrigáló hatást gyakorolni.

11/02/2026

Akkor vágjunk is bele 🙂

🍼 A 0–1 éves kor – a biztonság, kötődés és idegrendszeri alapozás időszaka
Az első életév nem a „nevelésről”, hanem a szükségletek kielégítéséről szól.
Ebben az időszakban a csecsemő teljes mértékben a gondozójára van utalva – testi, érzelmi és idegrendszeri szinten is.
A baba:
nem tudja szabályozni az érzelmeit
nem tud megnyugodni egyedül
nem érti az időt („mindjárt”, „később”)
nem tud különbséget tenni saját és a külvilág között
👉 A gondozó idegrendszere lesz a baba idegrendszerének „külső szabályozója”.
Mik a csecsemő alapvető szükségletei ebben az időszakban?
🧠 Idegrendszeri és érzelmi szinten:
válaszkész gondoskodás
gyors reagálás a sírásra
testi közelség (ölbevétel, érintés)
kiszámítható jelenlét
megnyugtatás feszültség esetén
🤍 Ezek nem „extra igények”, hanem biológiai szükségletek.
A sírás nem manipuláció.
A gyakori igény nem „rossz szokás”.
A közelség nem elkényeztetés.
Mi történik, ha ezek a szükségletek rendszeresen nem elégülnek ki?
Fontos: nem az egyszeri hibák számítanak, hanem a tartós mintázat.
Ha a baba:
hosszú ideig egyedül marad a distresszel, nem kap megnyugtatást
érzelmileg elérhetetlen környezetben van akkor az idegrendszer túlélési üzemmódra áll be.
Ez rövid távon:
fokozott sírás vagy épp „túl nyugodt” viselkedést, alvási, evési nehézségeket,
fokozott stressz reakciók válthat ki.
❗És milyen következményei lehetnek mindennek felnőttkorban?
A korai tapasztalatok nem determinálnak, de erősen hatnak arra,
hogyan kapcsolódunk önmagunkhoz és másokhoz.
Felnőttkorban megjelenhet például:
nehézség az érzelmek felismerésében és szabályozásában,
fokozott szorongás vagy érzelmi elzárkózás,
bizonytalan kötődési minták,
túlzott alkalmazkodás vagy épp kapcsolati távolságtartás
nehézségek a segítségkérésben („mindent egyedül kell megoldanom”)
📌 Ezek nem „jellemhibák”, hanem korai alkalmazkodások.
A jó hír 🤍
A kötődés javítható, az idegrendszer plasztikus.
A későbbi biztonságos kapcsolatok – párkapcsolatban, terápiában, szülőként –
képesek korrekciós élményt adni.
És szülőként fontos tudni: nem a tökéletesség számít,
hanem az, hogy elég gyakran elérhetőek vagyunk.
🤍 Az első évben a legnagyobb ajándék:
„Látlak. Hallalak. Itt vagyok.”
📚 Szakmai háttér: kötődéselmélet és fejlődéslélektan (Bowlby, Ainsworth),
modern idegrendszeri megközelítések (Siegel, Perry).

10/02/2026

Sziasztok. Úgy gondolom hasznos lenne át tekintenünk a gyermekek fejlődési szakaszait, irány mutatóként szolgálhat, segíthet a minden napokban.
🌱 Miért ?
Mert a gyermekek nem „rosszak”, „akaratosak” vagy „nehézek” –
hanem fejlődnek.
A fejlődési szakaszok ismerete segít megérteni,
hogy mi az, ami életkori sajátosság,
és mi az, ami valóban jelzés lehet.
Amikor tudjuk:
mire képes egy adott életkorban egy gyermek,
mit nem tud még megtenni idegrendszeri okokból,
és mi számít tipikus reakciónak,
akkor kevesebb lesz a bizonytalanság,
kevesebb az önvád,
és több a türelem – a gyermek és önmagunk felé is.
🤍 A megértés csökkenti a feszültséget.
🌿 A kiszámíthatóság biztonságot ad.
📌 A tudás segít időben felismerni, ha támogatásra van szükség.
Ez a sorozat nem azért készül, hogy „dobozokba” tegyük a gyerekeket,
hanem hogy kapaszkodót adjak a mindennapokhoz.
A sorozat felépítése kb így nézne ki:
1️⃣ 0–1 év: biztonság és kötődés
2️⃣ 1–3 év: dac, autonómia, „én akarom”
3️⃣ 3–6 év: érzelmek, fantázia, szabálytanulás
4️⃣ Kisiskolás kor: teljesítmény, önértékelés
5️⃣ Serdülőkor: leválás, identitás, konfliktusok
Mindegyik sorozat után meg nézzük azt is, hogy mikor érdemes szakember segítségét kérni.
Hogyha úgy érzitek érdekelne a poszt sorozat, kérlek jelezzétek egy 👍 al.

01/02/2026

🌿 Vasárnapi morfondír 🧘🧍
Észrevetted már, hogy a vasárnap gyakran nem is igazi pihenőnap?
A test talán lelassulna, de a gondolatok már a jövő héten járnak.
Feladatok, elvárások, „mit kellene másképp csinálnom holnaptól”.
Sokan ilyenkor érzik meg legerősebben a belső feszültséget.😑
Nem azért, mert valami baj van velük,
hanem mert az idegrendszernek idő kell az átálláshoz.
A folyamatos teljesítményből nem lehet egy gombnyomással megérkezni a pihenésbe.
Mégis gyakran azt mondjuk magunknak:
„Most pihennem kellene.”
És ebből lesz a teljesítménykényszeres pihenés,
ami végül egyáltalán nem pihentet.
🌱 Pedig a pihenés nem produktív tevékenység.🛌🛀
Nem attól jó, hogy „hasznos”,
hanem attól, hogy teret ad a megérkezésnek.
Csendnek. Unalomnak. Céltalanságnak.
Lehet, hogy ma nem oldasz meg semmit.
Lehet, hogy csak ülsz, nézel ki az ablakon,
vagy engeded, hogy kicsit szétesett legyen a napod.
Ez nem visszalépés.
Ez regeneráció.🙂
👉 Most melyik van közelebb hozzád?
Reagálj egy emojival 👇
😮‍💨 „alig várom, hogy vége legyen a napnak”
🤍 „jól esik ez a lassulás”
🙂 „tanulom elengedni”
😬 „már a holnapon jár az agyam”

  „Olyan Margitul érzem magam..."Margitul?🤷‍♀️Nem az a baj, hogy túl sok érzelmünk van.Az a baj, hogy a felét nem ismerj...
29/01/2026


„Olyan Margitul érzem magam..."

Margitul?🤷‍♀️

Nem az a baj, hogy túl sok érzelmünk van.
Az a baj, hogy a felét nem ismerjük fel,
a másik felét rosszul nevezzük meg,
a maradékkal pedig megpróbálunk „normálisan viselkedni”.

Az érzelmeink jelentős része nem tiszta, elkülöníthető alapérzelem, hanem több érzelmi és testi állapot keveréke, amelyek egy adott helyzetre adott tanult válaszként jelennek meg, és addig maradnak feszítőek vagy zavaróak, amíg nem tudjuk pontosabban azonosítani őket.

Amikor egy érzelemnek nincs neve, az agy nem tudja hova tenni az élményt, ezért fokozott éberséget tart fenn, ami belső nyugtalanságként, állandó „bekapcsolt” állapotként vagy visszatérő testi feszülésként jelenhet meg, miközben nem az érzelem erőssége a probléma, hanem az, hogy nem értjük, mit jelez.

Mert amit nem tudsz megnevezni, az irányít téged, amit viszont megértesz, azzal már tudsz együttműködni.

Van erre egy egyszerű gyakorlat.
Ha nem tudod pontosan megfogalmazni, mit érzel, nem áll össze, nem találod a megfelelő szót, de azt érzed, hogy ez az állapot újra és újra bekapcsol, akkor egyszerűen adj neki egy nevet, akár egy teljesen saját, kitalált nevet, mert az idegrendszer számára már ez is rendezést jelent.

Ez a módszer gyerekeknél is jól működik, mert nem magyarázatot kér, hanem kapcsolódást teremt az élményhez.

Ezután mondhatsz egy megerősítő mondatot, például azt, hogy „most elengedlek Margit", miközben megérinted a mellkasodat, és lassan, tudatosan a hasadba lélegzel: négy másodpercig belélegzel, négy másodpercig bent tartod a levegőt, majd hat másodpercig hosszan kifújod.

A hosszabb kilégzés bizonyítottan aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, csökkenti a pulzust és a stresszválaszt, miközben a lassú, mély légzés javítja a sejtek oxigénellátását és segíti a szervezet visszatérését egy nyugodtabb, szabályozott állapotba. Ilyenkor nem „eltűnik” az érzelem, hanem elveszíti az irányító szerepét, és jelzéssé válik, amit már nem kell túlélni, csak megérteni.

S, hogy ki is az a Margit?🫣
Mi itthon Margitnak nevezzük azt az érzést, amelynek nincs pontos alakja: belülről induló, csendes gyomorgörcs, egy nehezen megnevezhető nyugtalanság.

Szerző: Léterő

Address

Majláth Gusztáv Károly Tér 6 Szám
Csikszereda

Website

Alerts

Be the first to know and let us send you an email when György Adél pszichológus posts news and promotions. Your email address will not be used for any other purpose, and you can unsubscribe at any time.

Share

Category