https://www.facebook.com/844936982034780/

György Adél pszichológus, Majláth Gusztáv Károly tér 6 szám, Csikszereda (2026)

Q: What is the address?

Majláth Gusztáv Károly Tér 6 Szám

01/03/2026

🎒 Iskolaérettség – Mikor érett a gyermek az iskolára?
Az iskolaérettség nem egyszerűen életkor kérdése.
Nem attól lesz egy gyermek iskolaérett, hogy betölti a 6. életévét.
Hanem attól, hogy idegrendszerileg, érzelmileg és pszichésen is készen áll az új terhelésre.
🧠 Kognitív (értelmi) érettség
A gyermek általában:
✔ képes tartósabban figyelni (15–20 perc)
✔ megérti az egyszerű szabályokat
✔ tud feladathelyzetben működni
✔ érdeklődik a tanulás iránt
✔ képes egyszerű utasításokat követni
Nem a tudás mennyisége számít, hanem a tanulási készség.
💛 Érzelmi érettség
Nagyon fontos terület:
✔ képes rövidebb ideig frusztrációt elviselni
✔ nem omlik össze azonnal kudarc esetén
✔ el tud válni a szülőtől komolyabb szorongás nélkül
✔ képes segítséget kérni
✔ alapvetően stabil hangulatú
Az iskola komoly érzelmi terhelés.
🧍 Szociális érettség
A gyermek többnyire:
✔ tud csoportban működni
✔ képes kivárni a sorát
✔ elfogad alapvető szabályokat
✔ együttműködő
✔ képes kapcsolatokat kialakítani
Az iskola erősen társas közeg.
✋ Viselkedéses / önszabályozási érettség
Gyakorlati szempontból kulcsfontosságú:
✔ képes helyben maradni
✔ viselkedése többnyire kontrollált
✔ tud feladatra fókuszálni
✔ nem igényel folyamatos felnőtt-jelenlétet
Ez idegrendszeri érettség kérdése is.
⚠ Fontos félreértés
Sok szülő ezt figyeli:
✖ tud-e olvasni / számolni
✖ ismeri-e a betűket
Pedig ezek nem iskolaérettségi kritériumok.
Az érettség nem tananyag, hanem működésmód.
🚩 Mikor lehet érdemes halasztást fontolni?
Ha tartósan jellemző:
– nagyon alacsony terhelhetőség
– erős szorongás
– impulzív, nehezen szabályozható viselkedés
– figyelmi nehézségek
– éretlen érzelemszabályozás
A túl korai iskolakezdés hosszú távon önértékelési problémákhoz is vezethet.
🌿 Szülői gondolat útravaló
Nem az a cél, hogy „minél előbb iskolás legyen”.
Hanem az, hogy sikerélménnyel és stabil idegrendszerrel kezdje az iskolát.
Az időben meghozott döntés rengeteg későbbi nehézséget megelőzhet.

24/02/2026

🌱 Gyermek fejlődése 3–6 éves korban – Mi zajlik ilyenkor a háttérben?
Ez az időszak kívülről gyakran „csak” óvodás éveknek tűnik.
Valójában azonban elképesztően intenzív pszichés és érzelmi fejlődés zajlik.
A gyermek nemcsak nő.
Hanem személyiséget épít.
🧠 Kognitív fejlődés
Ebben az életkorban:
✔ robbanásszerű a nyelvi fejlődés
✔ rengeteg „miért?” kérdés jelenik meg
✔ élénk fantáziavilág alakul ki
✔ mágikus gondolkodás jellemző („a gondolat okozza az eseményt”)
A valóság és képzelet határa még rugalmas.
💛 Érzelmi fejlődés
Gyakori jelenségek:
✔ intenzív érzelmek
✔ hirtelen hangulatváltások
✔ félelmek (sötét, szörnyek, elválás)
✔ erős kötődés a szülőhöz
Az érzelemszabályozás még tanulási folyamat.
🧍 Szociális fejlődés
Ebben a korban tanulják:
✔ a szabályokat
✔ a várakozást
✔ a megosztást
✔ az együttműködést
✔ a konfliktuskezelés alapjait
Az egocentrikus működés lassan oldódik.
🎭 Viselkedés – ami gyakran kihívás a szülőknek
Teljesen tipikus:
– dackorszak maradványai
– határtesztelés
– hiszti
– „én akarom” működés
– szerepjátékok, utánzás
Ez nem rosszaság.
Hanem fejlődési sajátosság.
🌿 Szülői tippek erre az időszakra
✔ 1. Az érzelmek tanítása fontosabb, mint a viselkedés azonnali javítása
Nem csak fegyelmezésre van szükség, hanem érzelmi tükrözésre:
👉 „Látom, most nagyon mérges vagy.”
👉 „Ez most nehéz neked.”
Az érzelmi szókincs fejlődése kulcsfontosságú.
✔ 2. A határok biztonságot adnak (nem korlátoznak)
A következetes szabályok nem szigorúságot jelentenek, hanem stabilitást.
A gyermek számára a kiszámítható világ nyugtató.
✔ 3. A játék nem „időtöltés”, hanem fejlődési szükséglet
Szerepjáték, fantázia, mesélés →
ezeken keresztül dolgozzák fel a belső élményeket.
✔ 4. A félelmeket ne bagatellizáljuk
A gyermek félelmei számára valóságosak.
Nem: „Ugyan, nincs ott semmi.”
Hanem: ✔ „Értem, hogy félsz.”
✔ 5. A viselkedés mögött mindig szükséglet van
Fáradtság
figyelemigény
túlterheltség
bizonytalanság
A tünet sokszor üzenet.
⚠ Ha tartós nehézségek jelennek meg…
Érdemes szakemberhez fordulni, ha hosszabb ideig fennáll:
– extrém szorongás
– gyakori, kezelhetetlen dührohamok
– társas problémák
– regresszió (pl. beszéd, szobatisztaság)
A korai segítség nagyon sok későbbi nehézséget megelőzhet.

20/02/2026

Hoztam egy kis kiegészítést, az 1-3 éves korosztályhoz, ami nagyon nagyon fontos téma, a leggyakoribb szülői hibákkal, illetve hogyan lehet ezt segíteni.
🏫 Bölcsődei / óvodai beszoktatás – az első leválás
Az 1–3 éves kor egyik legnagyobb érzelmi kihívása a gyermek számára a szülőtől való átmeneti elszakadás. A bölcsőde vagy óvoda kezdése nem csupán logisztikai változás, hanem komoly pszichológiai esemény.
A gyermek világának középpontja ebben az időszakban a biztonságot adó személy – ezért teljesen természetes, ha a kezdet nehéz.
❤️ Mi zajlik ilyenkor a gyermekben?
A kisgyermek:
✔ még erősen kötődik a szülőhöz
✔ nem érti pontosan az idő fogalmát („Anya visszajön”)
✔ bizonytalanságot élhet meg
✔ szeparációs szorongást mutathat
✔ sírással, tiltakozással reagálhat
Ez nem „rossz viselkedés”, hanem kötődési reakció.
😢 Normális reakciók beszoktatáskor
Gyakran előfordul:
✔ sírás elváláskor
✔ kapaszkodás a szülőbe
✔ regresszió (pl. újra cumiigény, alvási nehézségek)
✔ fokozott érzékenység otthon
✔ átmeneti viselkedésváltozás
Ezek többnyire az alkalmazkodás természetes részei.
🌿 Mi segíti a biztonságos beszoktatást?
1. Fokozatosság (ha lehetséges)
Rövid bent tartózkodások, szülő jelenlétével indítva.
2. Érzelmi stabilitás a szülő részéről
A gyermek rendkívül érzékeny a szülő szorongására.
3. Elbúcsúzás – nem eltűnés
Mindig legyen elköszönés, még ha nehéz is.
4. Kis rituálék kialakítása
Pl. puszi + integetés + „Délután jövök érted”.
5. Biztonságot adó tárgy
Kedvenc plüss, kendő, ismerős tárgy.
⚠ Amit érdemes kerülni
✖ titokban elmenni
✖ túl hosszú, bizonytalan búcsúzkodás
✖ bűntudatkeltés („Ne sírj, nagyfiú vagy”)
✖ érzelmek bagatellizálása
✖ fenyegetés vagy zsarolás
A gyermek érzései valósak – nem manipuláció.
🧠 Szülői belső munka (nagyon fontos!)
A beszoktatás sokszor a szülő számára nehezebb, mint a gyermeknek.
Teljesen normális érzések:
✔ bűntudat
✔ szorongás
✔ bizonytalanság
✔ aggódás
A gyermek számára a legnagyobb biztonságot az adja, ha a szülő nyugodt és határozott.
🚩 Mikor érdemes jobban odafigyelni?
Ha hosszabb idő után is fennáll:
✖ extrém, nem csökkenő szorongás
✖ tartós alvászavar
✖ erős visszahúzódás
✖ gyakori testi panaszok
✖ jelentős viselkedésromlás
ilyenkor hasznos lehet szakemberrel konzultálni.
✨ Fontos tudni: az alkalmazkodás egyéni. Van, aki gyorsan, van, aki lassabban szokik be – ez nem minősítés, hanem temperamentum és kötődési mintázat kérdése is.
❗ Szülői hibák beszoktatás idején (amik teljesen érthetőek… mégis nehezíthetik a folyamatot)
A bölcsőde / óvoda kezdése érzelmileg megterhelő időszak. Nemcsak a gyermeknek, hanem a szülőnek is. Sok „hiba” valójában jó szándékból fakad.
Nézzük a leggyakoribbakat 👇
1️⃣ „Titokban elszököm, így könnyebb lesz”
Rövid távon valóban kevesebb a sírás…
Hosszú távon viszont bizonytalanságot okozhat.
A gyermek számára ez gyakran így jelenik meg:
👉 „Anya bármikor eltűnhet.”
A biztonságos kötődés alapja a kiszámíthatóság.
2️⃣ Túl hosszú, bizonytalan búcsú
Sok szülő érzi: „Még egy ölelés… még egy puszi…”
A gyermek ezt gyakran nem megnyugtatásként, hanem jelzésként értelmezi:
👉 „Valami nincs rendben, ezért nem megy el.”
A rövid, határozott elköszönés többnyire biztonságosabb.
3️⃣ Bűntudatkeltő mondatok
„Ne sírj, anya szomorú lesz.”
„Nagyfiú / nagylány vagy már.”
A gyermek érzelmei nem hisztik, hanem valódi belső állapotok.
Az ilyen mondatok akaratlanul is szégyent vagy feszültséget kelthetnek.
4️⃣ Az érzések bagatellizálása
„Ugyan, nincs semmi baj.”
„Nem is fáj ez neked.”
Pedig a gyermek valóban szoronghat.
Az érzelmi validálás kulcsfontosságú:
✔ „Látom, nehéz most.”
✔ „Itt vagyok, és visszajövök.”
5️⃣ A szülő szorongása (amit a gyermek azonnal megérez)
A kisgyermek rendkívül érzékeny a nonverbális jelekre.
Ha a szülő bizonytalan, a gyermek gyakran így reagál:
👉 fokozott kapaszkodás
👉 erősebb sírás
👉 nehezebb leválás
Ez teljesen természetes pszichológiai jelenség.
🌿 Mi segít valójában?
✔ következetesség
✔ kis rituálék
✔ nyugodt, stabil jelenlét
✔ az érzelmek elfogadása
✔ türelem (nagyon sok türelem)
✨ Fontos: nincs tökéletes beszoktatás és nincs tökéletes szülő.
A legtöbb nehézség a szeretetből és aggodalomból fakad.

14/02/2026

🌱 Gyermek fejlődési szakaszok – 1–3 éves kor
(a “kis felfedező” időszaka)
Az 1–3 éves életkor a fejlődés egyik legintenzívebb és leglátványosabb szakasza. A gyermek ebben az időszakban nemcsak járni és beszélni tanul meg, hanem elkezdi kialakítani önállóságát, akaratát és identitását is.
Ez az időszak sokszor kihívást jelent a szülőknek, mégis kulcsfontosságú a személyiség egészséges alakulásában.
🧠 Érzelmi fejlődés
Ebben az életkorban a gyermek:
✔ erősen kötődik a szülőhöz / gondozóhoz
✔ intenzív érzelmeket él meg (öröm, düh, frusztráció)
✔ még nem tudja szabályozni az érzéseit
✔ gyakoriak a dühkitörések (teljesen normális!)
A hiszti nem „rosszaság”, hanem az idegrendszer éretlenségének jele. A gyermek még nem képes arra, hogy belső feszültségeit önállóan kezelje.
👉 A legfontosabb szükséglet: érzelmi biztonság és megnyugtatás.
🚶‍♂️ Autonómia és akarat
Ez az „ÉN egyedül!” korszak.
A gyermek:
✔ próbál önálló lenni
✔ felfedezi saját akaratát
✔ határokat tesztel
✔ gyakran mond nemet
Ez nem dacosság, hanem az egészséges pszichés fejlődés része. A gyermek tanulja, hogy ő különálló személy.
👉 A legfontosabb szükséglet: biztonságos keretek + türelmes határok.
🗣 Nyelvi és kommunikációs fejlődés
Ebben az időszakban robbanásszerű a beszédfejlődés:
✔ szókincs gyors bővülése
✔ egyszerű mondatok megjelenése
✔ saját vágyak kifejezése
✔ gyakori frusztráció, ha nem értik meg
👉 A legfontosabb szükséglet: figyelem, visszajelzés, beszélgetés.
🤝 Szociális fejlődés
A kisgyermek:
✔ érdeklődik más gyerekek iránt
✔ de még nem igazán tud együtt játszani
✔ erős az „enyém” élmény
✔ tanulja az osztozást és empátiát
👉 A legfontosabb szükséglet: modellezés és elfogadás.
❤️ Mire van igazán szüksége a gyermeknek ebben az időszakban?
Nem tökéletes szülőre.
Hanem:
✔ érzelmi elérhetőségre
✔ következetes, de szeretetteljes határokra
✔ megnyugtatásra krízishelyzetekben
✔ biztonságos kötődésre
✔ türelemre
⚠ Mi történhet, ha ezek a szükségletek tartósan nem elégülnek ki?
A korai évek tapasztalatai mélyen beépülnek a személyiségbe. Ha a gyermek gyakran él meg:
✖ elutasítást
✖ érzelmi magára hagyást
✖ kiszámíthatatlanságot
✖ túlzott szigort vagy épp határtalanságot
annak felnőttkori következményei is lehetnek.
🧩 Lehetséges felnőttkori mintázatok
Nem törvényszerű, de gyakran megjelenhet:
✔ bizonytalan kötődés
✔ erős szorongás vagy bizalmatlanság
✔ túlzott megfelelési kényszer
✔ indulatkezelési nehézségek
✔ alacsony önértékelés
✔ elhagyatástól való félelem
✔ kapcsolati instabilitás
Fontos: ezek nem „hibák”, hanem sokszor korai élmények lenyomatai.
✨ A jó hír: a fejlődés rugalmas. A biztonságos, támogató kapcsolatok később is képesek korrigáló hatást gyakorolni.

11/02/2026

Akkor vágjunk is bele 🙂

🍼 A 0–1 éves kor – a biztonság, kötődés és idegrendszeri alapozás időszaka
Az első életév nem a „nevelésről”, hanem a szükségletek kielégítéséről szól.
Ebben az időszakban a csecsemő teljes mértékben a gondozójára van utalva – testi, érzelmi és idegrendszeri szinten is.
A baba:
nem tudja szabályozni az érzelmeit
nem tud megnyugodni egyedül
nem érti az időt („mindjárt”, „később”)
nem tud különbséget tenni saját és a külvilág között
👉 A gondozó idegrendszere lesz a baba idegrendszerének „külső szabályozója”.
Mik a csecsemő alapvető szükségletei ebben az időszakban?
🧠 Idegrendszeri és érzelmi szinten:
válaszkész gondoskodás
gyors reagálás a sírásra
testi közelség (ölbevétel, érintés)
kiszámítható jelenlét
megnyugtatás feszültség esetén
🤍 Ezek nem „extra igények”, hanem biológiai szükségletek.
A sírás nem manipuláció.
A gyakori igény nem „rossz szokás”.
A közelség nem elkényeztetés.
Mi történik, ha ezek a szükségletek rendszeresen nem elégülnek ki?
Fontos: nem az egyszeri hibák számítanak, hanem a tartós mintázat.
Ha a baba:
hosszú ideig egyedül marad a distresszel, nem kap megnyugtatást
érzelmileg elérhetetlen környezetben van akkor az idegrendszer túlélési üzemmódra áll be.
Ez rövid távon:
fokozott sírás vagy épp „túl nyugodt” viselkedést, alvási, evési nehézségeket,
fokozott stressz reakciók válthat ki.
❗És milyen következményei lehetnek mindennek felnőttkorban?
A korai tapasztalatok nem determinálnak, de erősen hatnak arra,
hogyan kapcsolódunk önmagunkhoz és másokhoz.
Felnőttkorban megjelenhet például:
nehézség az érzelmek felismerésében és szabályozásában,
fokozott szorongás vagy érzelmi elzárkózás,
bizonytalan kötődési minták,
túlzott alkalmazkodás vagy épp kapcsolati távolságtartás
nehézségek a segítségkérésben („mindent egyedül kell megoldanom”)
📌 Ezek nem „jellemhibák”, hanem korai alkalmazkodások.
A jó hír 🤍
A kötődés javítható, az idegrendszer plasztikus.
A későbbi biztonságos kapcsolatok – párkapcsolatban, terápiában, szülőként –
képesek korrekciós élményt adni.
És szülőként fontos tudni: nem a tökéletesség számít,
hanem az, hogy elég gyakran elérhetőek vagyunk.
🤍 Az első évben a legnagyobb ajándék:
„Látlak. Hallalak. Itt vagyok.”
📚 Szakmai háttér: kötődéselmélet és fejlődéslélektan (Bowlby, Ainsworth),
modern idegrendszeri megközelítések (Siegel, Perry).

10/02/2026

Sziasztok. Úgy gondolom hasznos lenne át tekintenünk a gyermekek fejlődési szakaszait, irány mutatóként szolgálhat, segíthet a minden napokban.
🌱 Miért ?
Mert a gyermekek nem „rosszak”, „akaratosak” vagy „nehézek” –
hanem fejlődnek.
A fejlődési szakaszok ismerete segít megérteni,
hogy mi az, ami életkori sajátosság,
és mi az, ami valóban jelzés lehet.
Amikor tudjuk:
mire képes egy adott életkorban egy gyermek,
mit nem tud még megtenni idegrendszeri okokból,
és mi számít tipikus reakciónak,
akkor kevesebb lesz a bizonytalanság,
kevesebb az önvád,
és több a türelem – a gyermek és önmagunk felé is.
🤍 A megértés csökkenti a feszültséget.
🌿 A kiszámíthatóság biztonságot ad.
📌 A tudás segít időben felismerni, ha támogatásra van szükség.
Ez a sorozat nem azért készül, hogy „dobozokba” tegyük a gyerekeket,
hanem hogy kapaszkodót adjak a mindennapokhoz.
A sorozat felépítése kb így nézne ki:
1️⃣ 0–1 év: biztonság és kötődés
2️⃣ 1–3 év: dac, autonómia, „én akarom”
3️⃣ 3–6 év: érzelmek, fantázia, szabálytanulás
4️⃣ Kisiskolás kor: teljesítmény, önértékelés
5️⃣ Serdülőkor: leválás, identitás, konfliktusok
Mindegyik sorozat után meg nézzük azt is, hogy mikor érdemes szakember segítségét kérni.
Hogyha úgy érzitek érdekelne a poszt sorozat, kérlek jelezzétek egy 👍 al.

01/02/2026

🌿 Vasárnapi morfondír 🧘🧍
Észrevetted már, hogy a vasárnap gyakran nem is igazi pihenőnap?
A test talán lelassulna, de a gondolatok már a jövő héten járnak.
Feladatok, elvárások, „mit kellene másképp csinálnom holnaptól”.
Sokan ilyenkor érzik meg legerősebben a belső feszültséget.😑
Nem azért, mert valami baj van velük,
hanem mert az idegrendszernek idő kell az átálláshoz.
A folyamatos teljesítményből nem lehet egy gombnyomással megérkezni a pihenésbe.
Mégis gyakran azt mondjuk magunknak:
„Most pihennem kellene.”
És ebből lesz a teljesítménykényszeres pihenés,
ami végül egyáltalán nem pihentet.
🌱 Pedig a pihenés nem produktív tevékenység.🛌🛀
Nem attól jó, hogy „hasznos”,
hanem attól, hogy teret ad a megérkezésnek.
Csendnek. Unalomnak. Céltalanságnak.
Lehet, hogy ma nem oldasz meg semmit.
Lehet, hogy csak ülsz, nézel ki az ablakon,
vagy engeded, hogy kicsit szétesett legyen a napod.
Ez nem visszalépés.
Ez regeneráció.🙂
👉 Most melyik van közelebb hozzád?
Reagálj egy emojival 👇
😮‍💨 „alig várom, hogy vége legyen a napnak”
🤍 „jól esik ez a lassulás”
🙂 „tanulom elengedni”
😬 „már a holnapon jár az agyam”

29/01/2026

„Olyan Margitul érzem magam..."

Margitul?🤷‍♀️

Nem az a baj, hogy túl sok érzelmünk van.
Az a baj, hogy a felét nem ismerjük fel,
a másik felét rosszul nevezzük meg,
a maradékkal pedig megpróbálunk „normálisan viselkedni”.

Az érzelmeink jelentős része nem tiszta, elkülöníthető alapérzelem, hanem több érzelmi és testi állapot keveréke, amelyek egy adott helyzetre adott tanult válaszként jelennek meg, és addig maradnak feszítőek vagy zavaróak, amíg nem tudjuk pontosabban azonosítani őket.

Amikor egy érzelemnek nincs neve, az agy nem tudja hova tenni az élményt, ezért fokozott éberséget tart fenn, ami belső nyugtalanságként, állandó „bekapcsolt” állapotként vagy visszatérő testi feszülésként jelenhet meg, miközben nem az érzelem erőssége a probléma, hanem az, hogy nem értjük, mit jelez.

Mert amit nem tudsz megnevezni, az irányít téged, amit viszont megértesz, azzal már tudsz együttműködni.

Van erre egy egyszerű gyakorlat.
Ha nem tudod pontosan megfogalmazni, mit érzel, nem áll össze, nem találod a megfelelő szót, de azt érzed, hogy ez az állapot újra és újra bekapcsol, akkor egyszerűen adj neki egy nevet, akár egy teljesen saját, kitalált nevet, mert az idegrendszer számára már ez is rendezést jelent.

Ez a módszer gyerekeknél is jól működik, mert nem magyarázatot kér, hanem kapcsolódást teremt az élményhez.

Ezután mondhatsz egy megerősítő mondatot, például azt, hogy „most elengedlek Margit", miközben megérinted a mellkasodat, és lassan, tudatosan a hasadba lélegzel: négy másodpercig belélegzel, négy másodpercig bent tartod a levegőt, majd hat másodpercig hosszan kifújod.

A hosszabb kilégzés bizonyítottan aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, csökkenti a pulzust és a stresszválaszt, miközben a lassú, mély légzés javítja a sejtek oxigénellátását és segíti a szervezet visszatérését egy nyugodtabb, szabályozott állapotba. Ilyenkor nem „eltűnik” az érzelem, hanem elveszíti az irányító szerepét, és jelzéssé válik, amit már nem kell túlélni, csak megérteni.

S, hogy ki is az a Margit?🫣
Mi itthon Margitnak nevezzük azt az érzést, amelynek nincs pontos alakja: belülről induló, csendes gyomorgörcs, egy nehezen megnevezhető nyugtalanság.

Szerző: Léterő

26/01/2026

Téli motiváció felnőtteknek – 3 tipp, hogy könnyebben induljon az év!
A rövid, szürke januári napok sokunk energiáját lecsökkentik.
Íme, hogyan maradhatsz motivált:
1️⃣ Rutin és struktúra – állíts fel kis napi célokat, így könnyebb haladni.
2️⃣ Mozgás és fény – séták, friss levegő, vagy fényterápia javítja a hangulatot és az energiát.
3️⃣ Apró örömök – minden kis siker, egy jó kávé, zene, rövid szünet számít.
🌱 Ne várd el magadtól, hogy mindig csúcsformában legyél.
A lassabb indulás is teljesen rendben van!

25/01/2026

Gyermek viselkedéselemzés – GYIK
❓ Mikor érdemes viselkedéselemzésre jelentkezni?
Ha felmerül benned a kérdés, hogy gyermeked viselkedése életkorának megfelelő-e, vagy ha valami tartósan aggasztó, szokatlan, szélsőséges.
❓ „Csak egy rossz időszak” is lehet?
Igen, sokszor igen.
A felmérés segít eldönteni, hogy életkori sajátosságról van-e szó, vagy érdemes-e mélyebben ránézni.
❓ Mit jelent az, hogy „szélsőséges viselkedés”?
Például nagyon erős dühkitörések, túlzott visszahúzódás, szorongás, impulzivitás, figyelmi nehézségek – mindig a gyermek életkorához viszonyítva.
❓ Kap-e a gyermek „címkét”?
Nem.
A cél nem a diagnosztizálás, hanem a megértés és az eligazodás.
❓ Hogyan zajlik a felmérés?
A gyermek életkorához igazodva, játékos és beszélgetéses formában, szülői konzultációval kiegészítve.
❓ Mit kap a szülő a végén?
Érthető visszajelzést, megnyugtató magyarázatot, és javaslatokat arra, hogyan lehet tovább támogatni a gyermeket.
❓ Mi van, ha „nincs nagy gond”?
Az is nagyon fontos eredmény 🤍
Sokszor már az is megnyugtató, ha visszajelzést kapsz arról, hogy gyermeked fejlődése rendben van.
📩 Kérdés vagy időpontkérés esetén szeretettel várom az üzenetet.

25/01/2026

🤍 Mi a különbség a pszichológiai tanácsadás és a pszichoterápia között?
Sokan bizonytalanok ebben, ezért röviden és érthetően:
Pszichológiai tanácsadás:
👉 aktuális élethelyzeti nehézségekhez, elakadásokhoz
👉 döntési helyzetekhez, stresszhez, önismereti kérdésekhez
👉 rövidebb folyamat, konkrétabb fókusz
👉 támogatás, iránymutatás, rálátás segítése
Pszichoterápia:
👉 mélyebb, tartósabb lelki problémák esetén
👉 régóta fennálló tünetek, visszatérő minták
👉 hosszabb, strukturált terápiás folyamat
👉 diagnosztikus és terápiás keretek között zajlik
Mindkettő értékes segítség lehet – a legfontosabb, hogy te azt a támogatási formát kapd, ami most a leginkább megfelel neked.
🌱 Zárás – hívás kapcsolódásra
Ha nem vagy biztos abban, mire lenne szükséged, segítek eligazodni.
📩 Nyugodtan írj üzenetet, és együtt megnézzük, mi lenne számodra a legmegfelelőbb első lépés.

György Adél pszichológus

01/03/2026

24/02/2026

20/02/2026

14/02/2026

11/02/2026

10/02/2026

01/02/2026

29/01/2026

26/01/2026

25/01/2026

25/01/2026

Address

Website

Alerts

Shortcuts

Share

Category